[Grem] !! Baritz Laura Sarolta: A boldogság közgazdaságtana / Most pénteki konf. kapcsán

[Emoke Greschik]

A boldogság közgazdaságtana - egy új szemléletmód térnyerése hazánkban
2014. március 24. hétfő 08:45
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldogsag-kozgazdasagtana-egy-uj-szemleletmod-ternyerese-hazankban
 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus
Egyetem 2010-ben* Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban
(KETEG)*elnevezéssel indított képzése *március
28-án konferenciát szervez Budapesten a MOM Kulturális Központban.* A
boldogság számos tudományterület témája, ezúttal a közgazdaságtan, a
teológia, a szociológia és a pszichológia felől közelítve keresik a
választ: *mi teszi ma boldoggá az embert.* A Magyar Kurír Baritz Laura OP
nővérrel beszélgetett.

* <http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/o_baritz1.jpg>*

*A boldogság közgazdaságtana
<http://www.keteg.hu/cikkek_nezet/konferenci%C3%A1k>címmel szervezik a
konferenciát. Úttörő a kezdeményezés, újszerű a témafelvetés. Miért éppen
ezt választották?*

- Nem a témaválasztás a különleges, hanem annak megközelítési módja. Ma a
közgazdaságtan, a pszichológia és a szociológia területén is divattéma a
boldogság. Alapkérdés azonban, hogy valójában mit értünk* boldogság* alatt. *A
főáram alapvetően a hedonista megközelítéssel él: a boldogság egy kellemes
állapot elérése. **A mi paradigmánk azonban az egyház társadalmi
tanításával karöltve határozza meg* a boldogságot. Az Arisztotelész által
megfogalmazott, és Aquinói Szent Tamás által továbbfejlesztett
boldogságfogalomból indulunk ki. E szerint* a boldogság cél, a kiteljesedés
célja. Dinamizmus, folyamat, melyben az ember az értékek hierarchiája
mentén egyre tökéletesedik az erények által. *A kiteljesedési folyamat *végső
cél*ja *Arisztotlésznél az igazság szemlélése*, *a kereszténységben pedig
maga Isten*. A boldogság megfogalmazásakor nem tudjuk kihagyni az Istent.
Ide fogalmilag is és logikailag is el kell jutni.* A pszichológiában is
fellelhető az arisztotelészi irány: az ember nem üres doboz, benne nem a
bemenő és kimenő ingerek határozzák meg, hogy mi történik, ahogyan a
behaviorizmus állítja, de nem is a benne élő ösztönök.* Ez az irányzat (a
humanisztikus pszichológián belül az ún. önmeghatározás elmélet, SDT)
szószólói azt vallják:* az ember szabad és önmagát határozza meg*. Bár a
struktúra erősen hatni tud az emberre, de személyiségének, mivoltának
legvégső meghatározója a szabadsága.

*Hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba a közgazdaságtan?*

 - Mi az *emberközpontú közgazdaságtan*ban gondolkodunk, azt valljuk, hogy *a
gazdaság az embereken alapszik.* Végső soron az emberi értékrend határozza
meg a gazdasági rendet. Ha az embert helyezzük a középpontba, akkor a
közgazdaságtanban is intenzíven az emberről kell beszélnünk, meg kell
fogalmazzunk egy emberképet. Ezt I*sten nélkül nem tudjuk, ezért segítségül
kell hívnunk a teológiát és a filozófiát. Ezek szükséges szakterületek
ahhoz, hogy a közgazdaságtani fogalmakat teljessé tegyük.* Mi ezt
szeretnénk ezen a konferencián bemutatni. Nem a két szemléletmód közötti
vita a célunk, hanem* az arisztotelészi erényetika, mint alternatíva
felmutatása*, mert Magyarországon ez eddig alig kapott teret.

* <http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/o_baritz2.jpg>*

*Beszélt az arisztotelészi és az Aquinói Szent Tamás tanításából kiinduló
keresztény felfogás találkozásáról. Hol vannak a közös pontjaik?*

 - *Az arisztotelészi etika - melynek boldogság felfogása az eudaimonia  -
középpontjában az erények és a boldogság áll,* ami az ember számára
kiteljesedést jelent. *A végső cél az igazság szemlélése, ide jut el az
igazán tökéletes ember, aki az erények által tökéletesedik*. Aquinói Szent
Tamás értelmezésében is folyamat, kiteljesedés a boldogság, *az erények
által tökéletesedő ember eljut az Isten boldog színelátásáig az öröklétben*.
Mind a keresztény felfogásban, mind Arisztotelésznél rendkívül* fontos a
kapcsolatiság: az ember, aki személy, és kapcsolataiban realizálja
magát.*Az embert végső soron nem elégíti ki saját szubjektív vágyainak
keresése, *boldogságát
akkor érheti el, amikor a másik emberrel kapcsolatban van*. Az ún.
kapcsolati javak növekedése egyenes arányban van az egyén boldogságának
növekedésével. Az ókori görög bölcselők, és Aquinói Szent Tamás is
hierarchiát állapítanak meg az értékek között. Arisztotelész szerint ebben
a materiális javak a legalsó szintet képviselik, a legmagasabbat pedig az
erkölcsi, intellektuális javak. Ugyanúgy hierarchikus viszonyt lát a test
és a lélek között. Ő az első, aki arról beszél, hogy a test a lélek
eszköze. Arisztotelész azt mondja, hogy
*az embereket és a dolgokat az önértékükön kell szeretni, saját magukért, s
nem a hasznuk miatt, a keresztény hozzáállás a szeretetről - Jézus "Szeresd
ellenségedet!" parancsa - még tovább megy.*
*Hol válik szét a két felfogás?*

- Arisztotelész számára meghatározó, hogy a boldogság örömteli kellemes
érzés. *Aquinói Szent Tamás már azt mondja, hogy lehetséges kiteljesedést
hozhat az emberben egy **szenvedésen keresztül megvalósított cél, a
mártíromság, vértanúság is.* Ez ugyan nem jár együtt kellemes örömteli
érzéssel, de mégis abszolút megadja a kiteljesedést. *A keresztény felfogás
szerint az öröm nem szükséges feltétele a boldogságnak*. Aquinói Szent
Tamás kimondja, hogy *az öröm kísérő jelenség, nem cél.* A kellemes,
gyönyörködtető kísérheti mind az erkölcsi, mind a materiális javakat is, de
nem szükségszerűen.

*Hogyan kapcsolódnak ehhez a konferencia előadásai?*

- A fő előadónk, Luigino Bruni a közgazdaságtan és erényetika
összefüggéseit kutatva meghatározza a kapcsolati javak fogalmát, mely
sokkal inkább ki tudja elégíteni az ember boldogságvágyát, mint a
materiális javak. Az utóbbiak egy bizonyos fokig szükségesek, de azon túl
nem elégítik ki az embert. Pszichológiai kutatások is azt mutatják, hogy
minél materialistább az ember, annál inkább depresszióssá, neurotikussá és
pszichésen zavarttá válik.* Túl sok anyagi jószág és a hozzájuk való
ragaszkodás, az anyagiak körül való pörgés az embert a boldogtalanságba
taszítja.* Konferenciánkon Petres Erika Lúcia OP filozófus előadása
Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás boldogságfelfogásával, mint
közgazdasági kategóriával foglalkozik. Kerekes Sándor Corvinus egyetemi
tanára előadásában a boldogságot kapcsolja össze a piacgazdasággal. Albert
Fruzsina, az MTA szociológusa arra próbál választ adni, miért boldogabb az
egyik ország, mint a másik, és mely szociológiai összetevőkkel mérhető ez a
kategória. Bogsch Erik a Richter Gedeon vezérigazgatója a vállalatvezetés
oldaláról nézi meg, hogy *lehet-e keresztény módon egy tőzsdei vállalatot
irányítani*.

* <http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/o_baritz3.jpg>*

*A már említett tudományterületek megközelítéseit a témát feldolgozó
műhelyek egészítik ki.*

- Három műhely a közgazdaságtan oldaláról közelíti meg a témát: Zsóka Ágnes
és Csutora Mária a boldogság és a fenntartható fogyasztás kapcsolatával,
Kocsis Tamás és Baranyi Árpád az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét
kérdésével, Kollár László és Kollár Piroska a boldogság és a munkahely
összefüggéseivel foglalkozik. A *"*mire van szükségünk a boldogsághoz?" -
kérdésre a pszichológia válaszait keresi Martos Tamás és Pap Judit. A
teológiai műhelyben pedig Kék Emerencia és Beran Ferenc a boldogság egyéni
és közösségi dimenzióit vizsgálja. Lesz médiaműhely is, Tóth Gergely
vezetésével.

*A konferencia több tudományterület oldaláról vizsgálja a boldogság
témáját. Várható valamilyen szintézis?*

- Igen. Aczél Petra vezetésével és Bogsch Erik, Luigino Bruni, Kerekes
Sándor, Kiss Ulrich SJ részvételével* kerekasztal-beszélgetés*re hívjuk a
résztvevőket. Őket kérjük arra, hogy adják majd meg a szintézist. A
konferencia közben folyamatosan lehetőséget adunk a kérdezésre, és a
műhelyeket is az interaktivitás szellemében szervezzük. Fontosnak tartjuk,
hogy legyen kapcsolat a közönséggel.


*A párbeszédre törekvés szándékát mutatja, hogy a KETEG a képzést a közös
munka, a hallgatók és tanáraik együttgondolkodásként értelmezi. *
- Az órákon az együttgondolkodás lehetőségét adják a közös feladatok.
Intenzív a kapcsolatunk mind a mostani, mind a volt hallgatókkal. A képzés
mellett nyújtott szervezések adják a közösség gerincét. Így például ezek *az
évente szervezett konferenciák,* melynek munkálataiba a hallgatókat is
bevonjuk. Fontos fórumunk a folyamatosan működő KETEG-szalon, mely a
KETEG-esek baráti körét fogja össze. Rendszeres találkozási alkalmaink
vannak, melyekre előadókat hívunk. Volt már nálunk Csaba László professzor
és Zsolnai László a Corvinus Egyetem etika központjának igazgatója. Az
alunmi és jelenlegi KETEG hallgatók cikkek írásával (pl. a Napi Gazdaságba)
és előadások tartásával gyümölcsöztetik tudásukat. Részt vettünk és veszünk
a KATTÁRS szervezésében is.

*Már végzett az első évfolyam, jelenleg a következő kurzus hallgatóinak
toborzása folyik. Mi jut el ma az emberekhez?*

- *Nagyon jól, és ugyanakkor nagyon hangosan kell dogoznunk, hogy a mi
hangunk is eljusson az emberek füléhez a ma általános információáradatban. *Az
a tapasztalatom, hogy *ha valaki megérti azt, amit csinálunk, általában
tetszik neki*. Látom ezt hallgatóink motiváltságából. Szombaton órát
tartottam. A hallgatóknak elmaradt volna a következő órájuk, mert a tanár
beteg lett. Arra kértek, ha van még időm, maradjunk beszélgetni. Még két
órát ráhúztunk szombat délután. Olyan emberekkel, akiket várt a család,
akiknek lett volna hova menni szombat délután. Ez az eset azt mutatja
nekem, amit mondani tudunk, meg tud gyökerezni az emberekben. Be tudja
tölteni azt a hiányt, ami miatt az emberek keresnek. *Sokan keresnek. Az a
szemlélet, amelyet mi képviselünk, a nem hívő emberben lévő űrt is be tudja
tölteni, hiszen olyan alapvető értékrendet közvetítünk, amelyek benne élnek
az ember természetében.* Ha rátalál erre, örömmel tölti el. Természetesen
az általunk képviselt értékrendet óriási tudományos háttérrel, a mai modern
közgazdasági és egyéb tudományos irodalom ismeretében alapozzuk meg.

*A KETEG célja a szemléletformálás. Milyen eredménnyel járhat ez a
társadalomban?*

- Az általunk hirdetett gazdasági szemlélet emberközpontú, a hátterében az
alapokat adó keresztény értékrend áll. *Az emberséges vezetés eszményét
képviselő ember más szempontokat is figyelembe vesz a hatékonysági és
pénzügyi mutatók mellett*, és látnunk kell, hogy működésük sikeresebb lesz.
A keresztény vállalkozók jó példát mutatnak erre. Az egymással való
mindenáron történő versenyezés helyett az együttműködés példáit élhetjük
meg. Az egymásnak kínált lehetőségekben megnyilvánul a *bizalom, a
jóakarat, a kölcsönösség, a nagylelkűség*. Ha ezek egy üzleti akcióban
jelen vannak, akkor közelebb van a siker.* Ha a kapcsolatokat a csupán a
hatékonyság és a versenyképesség szférájára csupaszítom le, akkor ott
valaki mindig veszít, valaki mindig kiesik.* Ha én nem veszítek is, akkor
is fájdalmas látni, hogy valakinek rossz.* Nem hiszem, hogy annyira
érzéketlenné tud válni az ember, hogy a lelke mélyén ne lenne neki rossz,
ha a másiknak az*.* Ha mindenkinek jó, akkor kialakul egy olyan környezet,
amely sokkal szárnyalóbbá tudja tenni az egész gazdaság működését.*

A *Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban* szakirányú posztgraduális,
négy féléves, esti-levelező képzésre a Sapientia Szerzetesi Hittudományi
Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem és a római Pápai Szent Tamás
Egyetem együttműködésében *idén újra lehet jelentkezni a 2014/15-ös tanévre*.
A képzésre BA vagy régebbi diplomával, alapfokú gazdasági ismeretekkel is
rendelkező jelentkezőket várnak, akik nyitottak az emberközpontú gazdaságot
hirdető, a főáramtól eltérő szemléletre. A KETEG képzése három elméleti
tantárgyblokkban - közgazdaságtan, társadalomtudományok, filozófia/teológia
- járja körül az ember és a gazdaság kérdését. Ehhez kapcsolódik a képzés
gyakorlati modulja, melyben a hallgatók a KETEG szemléletét követő cégek
munkájába kapcsolódnak be. A 2014/15-ös tanévre április 28-ig lehet
jelentkezni. Információk: http://www.keteg.hu


Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140326/ff042275/attachment.html