<div dir="ltr"><h1>A boldogság közgazdaságtana – egy új szemléletmód térnyerése hazánkban </h1>
<div>2014. március 24. hétfő 08:45<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldogsag-kozgazdasagtana-egy-uj-szemleletmod-ternyerese-hazankban" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldogsag-kozgazdasagtana-egy-uj-szemleletmod-ternyerese-hazankban</a><br>
</div>
<h3>A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a
Budapesti Corvinus Egyetem 2010-ben<u style="background-color:rgb(255,255,0)"> Keresztény Társadalmi Elvek a
Gazdaságban (KETEG)</u> elnevezéssel indított képzése <u style="background-color:rgb(255,255,0)">március 28-án
konferenciát szervez Budapesten a MOM Kulturális Központban.</u> A boldogság
számos tudományterület témája, ezúttal a közgazdaságtan, a teológia, a
szociológia és a pszichológia felől közelítve keresik a választ: <font size="4"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>mi
teszi ma boldoggá az embert.</u></span></font> A Magyar Kurír Baritz Laura OP nővérrel
beszélgetett. </h3><p><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/o_baritz1.jpg" target="_blank"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/c_baritz1.jpg" alt="" border="0"></a></b></p>
<p><b><a href="http://www.keteg.hu/cikkek_nezet/konferenci%C3%A1k" target="_blank"><i>A boldogság közgazdaságtana</i> </a>címmel szervezik a konferenciát. Úttörő a kezdeményezés, újszerű a témafelvetés. Miért éppen ezt választották?</b><br>
<br>–<span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Nem a témaválasztás a különleges, hanem annak megközelítési módja</span>. Ma a
közgazdaságtan, a pszichológia és a szociológia területén is divattéma a
boldogság. Alapkérdés azonban, hogy valójában mit értünk<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> boldogság</b></u>
alatt. <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>A főáram alapvetően a hedonista megközelítéssel él: a boldogság
egy kellemes állapot elérése. </b></u><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A mi paradigmánk azonban az egyház
társadalmi tanításával karöltve határozza meg</b></u> a boldogságot. Az
Arisztotelész által megfogalmazott, és Aquinói Szent Tamás által
továbbfejlesztett boldogságfogalomból indulunk ki. E szerint<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a boldogság
cél, a kiteljesedés célja. Dinamizmus, folyamat, melyben az ember az
értékek hierarchiája mentén egyre tökéletesedik az erények által. </b></u>A
kiteljesedési folyamat <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>végső cél</b></u>ja <u><b>Arisztotlésznél az igazság
szemlélése</b></u>, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a kereszténységben pedig maga Isten</b></u>. A boldogság
megfogalmazásakor nem tudjuk kihagyni az Istent. Ide fogalmilag is és
logikailag is el kell jutni.<u><b> A pszichológiában is fellelhető az
arisztotelészi irány: az ember nem üres doboz, benne nem a bemenő és
kimenő ingerek határozzák meg, hogy mi történik, ahogyan a behaviorizmus
állítja, de nem is a benne élő ösztönök.</b></u> Ez az irányzat (a
humanisztikus pszichológián belül az ún. önmeghatározás elmélet, SDT)
szószólói azt vallják:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az ember szabad és önmagát határozza meg</b></u></span>. Bár a
struktúra erősen hatni tud az emberre, de személyiségének, mivoltának
legvégső meghatározója a szabadsága.<br><br><b>Hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba a közgazdaságtan?</b><br><br> –
Mi az <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>emberközpontú közgazdaságtan</b></u></span>ban gondolkodunk, azt valljuk, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
gazdaság az embereken alapszik.</b></u></span> Végső soron az emberi értékrend
határozza meg a gazdasági rendet. Ha az embert helyezzük a középpontba,
akkor a közgazdaságtanban is intenzíven az emberről kell beszélnünk, meg
kell fogalmazzunk egy emberképet. Ezt I<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>sten nélkül nem tudjuk, ezért
segítségül kell hívnunk a teológiát és a filozófiát. Ezek szükséges
szakterületek ahhoz, hogy a közgazdaságtani fogalmakat teljessé tegyük.</b></u></span>
Mi ezt szeretnénk ezen a konferencián bemutatni. Nem a két szemléletmód
közötti vita a célunk, hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az arisztotelészi erényetika, mint
alternatíva felmutatása</b></u></span>, mert Magyarországon ez eddig alig kapott teret.
<br><br><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/o_baritz2.jpg" target="_blank"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/c_baritz2.jpg" alt="" border="0"></a></b></p>
<p><b>Beszélt az arisztotelészi és az Aquinói Szent Tamás
tanításából kiinduló keresztény felfogás találkozásáról. Hol vannak a
közös pontjaik?</b><br><br> – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az arisztotelészi etika – melynek
boldogság felfogása az eudaimonia – középpontjában az erények és a
boldogság áll,</b></u></span> ami az ember számára kiteljesedést jelent. <font size="4"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A végső cél az
igazság szemlélése, ide jut el az igazán tökéletes ember, aki az
erények által tökéletesedik</b></u></span></font>. Aquinói Szent Tamás értelmezésében is
folyamat, kiteljesedés a boldogság, <font size="4"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az erények által tökéletesedő ember
eljut az Isten boldog színelátásáig az öröklétben</b></u></span></font>. Mind a keresztény
felfogásban, mind Arisztotelésznél rendkívül<font size="4"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> fontos a kapcsolatiság: az
ember, aki személy, és kapcsolataiban realizálja magát.</b></u></span></font> Az embert végső
soron nem elégíti ki saját szubjektív vágyainak keresése, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>boldogságát
akkor érheti el, amikor a másik emberrel kapcsolatban van</b></u></span>. Az ún.
kapcsolati javak növekedése egyenes arányban van az egyén boldogságának
növekedésével. Az ókori görög bölcselők, és Aquinói Szent Tamás is
hierarchiát állapítanak meg az értékek között. Arisztotelész szerint
ebben a materiális javak a legalsó szintet képviselik, a legmagasabbat
pedig az erkölcsi, intellektuális javak. Ugyanúgy hierarchikus viszonyt
lát a test és a lélek között. Ő az első, aki arról beszél,
hogy a test a lélek eszköze. Arisztotelész azt mondja, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az
embereket és a dolgokat az <font size="4">önértékükön kell szeretni,</font> saját magukért, s
nem <span style="background-color:rgb(213,166,189)">a hasznuk</span> miatt, a keresztény hozzáállás a szeretetről - Jézus „Szeresd ellenségedet!<span>”</span> parancsa – még tovább megy.<br></b></u></span><br><b>Hol válik szét a két felfogás?</b><br>
<br>–
Arisztotelész számára meghatározó, hogy a boldogság örömteli kellemes
érzés. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Aquinói Szent Tamás már azt mondja, hogy lehetséges kiteljesedést
hozhat az emberben egy </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szenvedésen keresztül megvalósított cél, a
mártíromság, vértanúság is.</b></u></span> Ez ugyan nem jár együtt kellemes örömteli
érzéssel, de mégis abszolút megadja a kiteljesedést. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A keresztény
felfogás szerint az öröm nem szükséges feltétele a boldogságnak</b></u></span>. Aquinói
Szent Tamás kimondja, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az öröm kísérő jelenség, nem cél.</b></u></span> A
kellemes, gyönyörködtető kísérheti mind az erkölcsi, mind a materiális
javakat is, de nem szükségszerűen. <br><br><b>Hogyan kapcsolódnak ehhez a konferencia előadásai?</b><br><br>–
A fő előadónk, Luigino Bruni a közgazdaságtan és erényetika
összefüggéseit kutatva meghatározza a kapcsolati javak fogalmát, mely
sokkal inkább ki tudja elégíteni az ember boldogságvágyát, mint a
materiális javak. Az utóbbiak egy bizonyos fokig szükségesek, de azon
túl nem elégítik ki az embert. Pszichológiai kutatások is azt mutatják,
hogy minél materialistább az ember, annál inkább depresszióssá,
neurotikussá és pszichésen zavarttá válik.<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> Túl sok anyagi jószág és a
hozzájuk való ragaszkodás, az anyagiak körül való pörgés az embert a
boldogtalanságba taszítja.</b></u></span> Konferenciánkon Petres Erika Lúcia OP
filozófus előadása Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás
boldogságfelfogásával, mint közgazdasági kategóriával foglalkozik.
Kerekes Sándor Corvinus egyetemi tanára előadásában a boldogságot
kapcsolja össze a piacgazdasággal. Albert Fruzsina, az MTA szociológusa
arra próbál választ adni, miért boldogabb az egyik ország, mint a másik,
és mely szociológiai összetevőkkel mérhető ez a kategória. Bogsch Erik a
Richter Gedeon vezérigazgatója a vállalatvezetés oldaláról nézi meg,
hogy <u><b>lehet-e keresztény módon egy tőzsdei vállalatot irányítani</b></u>.<br><br><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/o_baritz3.jpg" target="_blank"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51462/kepek/c_baritz3.jpg" alt="" border="0"></a></b></p>
<p><b>A már említett tudományterületek megközelítéseit a témát feldolgozó műhelyek egészítik ki.</b> <br><br>–
Három műhely a közgazdaságtan oldaláról közelíti meg a témát: Zsóka
Ágnes és Csutora Mária a boldogság és a fenntartható fogyasztás
kapcsolatával, Kocsis Tamás és Baranyi Árpád az ökológiai lábnyom és a
szubjektív jóllét kérdésével, Kollár László és Kollár Piroska a
boldogság és a munkahely összefüggéseivel foglalkozik. A <b>„</b>mire van szükségünk a boldogsághoz?<span>”</span>
– kérdésre a pszichológia válaszait keresi Martos Tamás és Pap Judit. A
teológiai műhelyben pedig Kék Emerencia és Beran Ferenc a boldogság
egyéni és közösségi dimenzióit vizsgálja. Lesz médiaműhely is, Tóth
Gergely vezetésével.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>A konferencia több tudományterület oldaláról vizsgálja a boldogság témáját</u></span>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> Várható valamilyen szintézis?</u></span></b><br>
<br>–
Igen. Aczél Petra vezetésével és Bogsch Erik, Luigino Bruni, Kerekes
Sándor, Kiss Ulrich SJ részvételével<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> kerekasztal-beszélgetés</b></span>re hívjuk a
résztvevőket. Őket kérjük arra, hogy adják majd meg a szintézist. A
konferencia közben folyamatosan lehetőséget adunk a kérdezésre, és a
műhelyeket is az interaktivitás szellemében szervezzük. Fontosnak
tartjuk, hogy legyen kapcsolat a közönséggel. <br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
párbeszédre törekvés szándékát mutatja, hogy a KETEG a képzést a közös
munka, a hallgatók és tanáraik együttgondolkodásként értelmezi.</b> <br></u></span><br>–
Az órákon az együttgondolkodás lehetőségét adják a közös feladatok.
Intenzív a kapcsolatunk mind a mostani, mind a volt hallgatókkal. A
képzés mellett nyújtott szervezések adják a közösség gerincét. Így
például ezek <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az évente szervezett konferenciák,</b></u></span> melynek munkálataiba a
hallgatókat is bevonjuk. Fontos fórumunk a folyamatosan működő
KETEG-szalon, mely a KETEG-esek baráti körét fogja össze. Rendszeres
találkozási alkalmaink vannak, melyekre előadókat hívunk. Volt már
nálunk Csaba László professzor és Zsolnai László a Corvinus Egyetem
etika központjának igazgatója. Az alunmi és jelenlegi KETEG hallgatók
cikkek írásával (pl. a Napi Gazdaságba) és előadások tartásával
gyümölcsöztetik tudásukat. Részt vettünk és veszünk a KATTÁRS
szervezésében is.<br><br><b>Már végzett az első évfolyam, jelenleg a következő kurzus hallgatóinak toborzása folyik. Mi jut el ma az emberekhez?</b><br><br>–
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Nagyon jól, és ugyanakkor nagyon hangosan kell dogoznunk, hogy a mi
hangunk is eljusson az emberek füléhez a ma általános
információáradatban. </b></u></span>Az a tapasztalatom, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ha valaki megérti azt,
amit csinálunk, általában tetszik neki</b></u></span>. Látom ezt hallgatóink
motiváltságából. Szombaton órát tartottam. A hallgatóknak elmaradt volna
a következő órájuk, mert a tanár beteg lett. Arra kértek, ha van még
időm, maradjunk beszélgetni. Még két órát ráhúztunk szombat délután.
Olyan emberekkel, akiket várt a család, akiknek lett volna hova menni
szombat délután. Ez az eset azt mutatja nekem, amit mondani tudunk, meg
tud gyökerezni az emberekben. Be tudja tölteni azt a hiányt, ami miatt
az emberek keresnek. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Sokan keresnek. Az a szemlélet, amelyet mi
képviselünk, a nem hívő emberben lévő űrt is be tudja tölteni, hiszen
olyan alapvető értékrendet közvetítünk, amelyek benne élnek az ember
természetében.</b></u></span> Ha rátalál erre, örömmel tölti el. Természetesen az
általunk képviselt értékrendet óriási tudományos háttérrel, a mai modern
közgazdasági és egyéb tudományos irodalom ismeretében alapozzuk meg. <br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A KETEG célja a szemléletformálás. Milyen eredménnyel járhat ez a társadalomban?</b></u></span><br>
<br>–
Az általunk hirdetett gazdasági szemlélet emberközpontú, a hátterében
az alapokat adó keresztény értékrend áll. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az emberséges vezetés
eszményét képviselő ember más szempontokat is figyelembe vesz a
hatékonysági és pénzügyi mutatók mellett</b></u></span>, és látnunk kell, hogy
működésük sikeresebb lesz. A keresztény vállalkozók jó példát mutatnak
erre. Az egymással való mindenáron történő versenyezés helyett az
együttműködés példáit élhetjük meg. Az egymásnak kínált lehetőségekben
megnyilvánul a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bizalom, a jóakarat, a kölcsönösség, a nagylelkűség</b></u></span>. Ha
ezek egy üzleti akcióban jelen vannak, akkor közelebb van a siker.<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> Ha a
kapcsolatokat a csupán a hatékonyság és a versenyképesség szférájára
csupaszítom le, akkor ott valaki mindig veszít, valaki mindig kiesik.</b></u></span> Ha
én nem veszítek is, akkor is fájdalmas látni, hogy valakinek rossz.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Nem
hiszem, hogy annyira érzéketlenné tud válni az ember, hogy a lelke
mélyén ne lenne neki rossz, ha a másiknak az</b></u></span>.<font size="4"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Ha mindenkinek jó, akkor
kialakul egy olyan környezet, amely sokkal szárnyalóbbá tudja tenni az
egész gazdaság működését.</b></u></span></font></p>
<div>
<p>A <i>Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban</i> szakirányú
posztgraduális, négy féléves, esti-levelező képzésre a Sapientia
Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem és a
római Pápai Szent Tamás Egyetem együttműködésében <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>idén újra lehet
jelentkezni a 2014/15-ös tanévre</b></u></span>. A képzésre BA vagy régebbi diplomával,
alapfokú gazdasági ismeretekkel is rendelkező jelentkezőket várnak,
akik nyitottak az emberközpontú gazdaságot hirdető, a főáramtól eltérő
szemléletre. A KETEG képzése három elméleti tantárgyblokkban –
közgazdaságtan, társadalomtudományok, filozófia/teológia – járja körül
az ember és a gazdaság kérdését. Ehhez kapcsolódik a képzés gyakorlati
modulja, melyben a hallgatók a KETEG szemléletét követő cégek munkájába
kapcsolódnak be. A 2014/15-ös tanévre április 28-ig lehet jelentkezni.
Információk: <a href="http://www.keteg.hu/" target="_blank">http://www.keteg.hu</a></p>
</div>
<p><br>Fotó: Thaler Tamás</p>
<p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p></div>