[Grem] F.pápa / ne önmagunkban, hanem az Úrban bízzunk!

[Emoke Greschik]

Ferenc pápa csütörtök reggeli szentbeszéde
2014. március 20. csütörtök 17:01
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-csutortok-reggeli-szentbeszede
*Az az ember, aki önmagában bízik, saját gazdagságában vagy saját
eszmevilágában: boldogtalanságra ítéltetett.** Aki azonban bizalmát az Úr
Jézusba helyezi, az a szárazság időszakában is gyümölcsöt terem *- ezt
mondta a pápa szokásos reggeli szentmiséjén a Szent Márta-ház kápolnájában.
A Vatikáni Rádió tudósít.A szentmisén elhangzott Jeremiás könyvéből vett
első olvasmány (Jer 17,5-10) szavai szerint *"Átkozott az a férfi, aki
emberben bízik... olyan lesz, mint a tamariszk a pusztában". *A sivatag
kiaszott földjében nem hoz gyümölcsöt és elpusztul. Ezzel ellentétben *áldott
az az ember, aki az Úrban bízik. "Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa,
amely a szárazság idején is gyümölcsöt terem."* Ferenc pápa szavai szerint
egyedül az Úrban van igazi bizodalmunk. Másfajta bizalomra nincs
szükségünk, az nem hoz üdvösséget, nem ad sem életet, sem pedig örömet. *Bár
jól tudjuk ezt, mégis szívesen bizakodunk saját magunkban, egy-egy
barátunkban, vagy szerencsés helyzetekben, valamilyen meggyőződésünkben, és
így az Úr Jézust egy kissé félretesszük.*

<http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51383/kepek/o_fedor_bronnikov_007.jpg>
*Az ilyen ember bezárkózik önmagába, nincsenek horizontjai, nem nyitja ki
az ajtókat, az ablakokat.* Nem üdvözül, mert nem üdvözítheti önmagát. *Ez
történik az evangéliumi gazdag emberrel - magyarázta a pápa. Mindene
megvolt: bíborba, patyolatba öltözködött, minden nap jóllakhatott, nagy
lakomákat tartott. Nagyon elégedett volt önmagával, ám nem vette észre a
háza előtt üldögélő, sebekkel borított koldust. *A pápa emlékeztetett arra
is, hogy az evangélium megnevezi a koldust: Lázárnak hívták, míg a gazdag
embernek nem volt neve.

*Ez a legnagyobb kárhozat azok számára, akik csak saját magukban, saját
erejükben, az emberi lehetőségekben bíznak. Akik nem Istenben bíznak,
elveszítik nevüket. Téged hogy hívnak, mi a számlaszámod a bankban? Van egy
csomó tulajdonod, házaid vannak, méghozzá nagyon sok. De mi a neved? Az az
ember, aki tulajdonaiban, a bálványokban bízik, kárhozatra van
ítélve.*Sokunkban megvan ez a gyöngeség, ez az esendőség, hogy
*reményeinket
egyedül önmagunkba, barátainkba és emberi lehetőségeinkbe helyezzük, és
közben elfeledkezünk az Úrról. *Ez azonban a boldogtalanság útjára terel
bennünket.

Ma, ezen a nagyböjti napon jó dolog, ha feltesszük a kérdést: hol van a
bizalmam? Az Úrban, vagy pedig pogány vagyok, és a dolgokban, a magam által
tákolt bálványokban bízom? *Van-e még nevem, vagy lassan kezdem elveszíteni
és jellemzően csak úgy beszélek, hogy Én, velem, értem, mindig csak Én? Ez
az önző magatartás nem vezet az üdvösségre. *Végül azonban mégiscsak
létezik egy ajtó azok számára is, akik mindig magukban bíztak és így
névtelenné váltak.

Az evangéliumi ember, aki mindent elveszített, felemelte szemét, és ezt
mondta: "Atyám". Istennek erre egyetlen válasza volt: "fiam". Ha néhányan
közülünk azt követően, hogy annyira bíztunk önmagunkban, hogy még a
nevünket is elveszítettük, de mégis ki tudjuk mondani ezt a bűvös szót,
"Atyám", akkor* Ő kinyitja az ajtót és ezt mondja: "fiam". Kérjük az Úrtól
a kegyelmet: adja meg mindannyiunknak a bölcsességet, hogy ne a dolgokban
és az emberi erőben, hanem egyedül Őbenne bízzunk.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140321/a99335e5/attachment.html