<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa csütörtök reggeli szentbeszéde </h1>
<div>2014. március 20. csütörtök 17:01<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-csutortok-reggeli-szentbeszede" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-csutortok-reggeli-szentbeszede</a><br>
</div>
<h3><u style="background-color:rgb(255,255,0)">Az az ember, aki önmagában bízik, saját gazdagságában
vagy saját eszmevilágában: boldogtalanságra ítéltetett.</u><u style="background-color:rgb(255,255,0)"> Aki azonban
bizalmát az Úr Jézusba helyezi, az a szárazság időszakában is gyümölcsöt
terem </u>– ezt mondta a pápa szokásos reggeli szentmiséjén a Szent
Márta-ház kápolnájában. A Vatikáni Rádió tudósít.</h3>A szentmisén
elhangzott Jeremiás könyvéből vett első olvasmány (Jer 17,5-10) szavai
szerint<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> </span><u style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>„Átkozott az a férfi, aki emberben bízik… olyan lesz, mint a
tamariszk a pusztában”. </b></u>A sivatag kiaszott földjében nem hoz gyümölcsöt
és elpusztul. Ezzel ellentétben <u style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>áldott az az ember, aki az Úrban bízik.
„Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a szárazság idején is
gyümölcsöt terem.”</b></u> Ferenc pápa szavai szerint egyedül az Úrban van igazi
bizodalmunk. Másfajta bizalomra nincs szükségünk, az nem hoz
üdvösséget, nem ad sem életet, sem pedig örömet. <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Bár jól tudjuk ezt,
mégis szívesen bizakodunk saját magunkban, egy-egy barátunkban, vagy
szerencsés helyzetekben, valamilyen meggyőződésünkben, és így az Úr
Jézust egy kissé félretesszük.</b></u><br><br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51383/kepek/o_fedor_bronnikov_007.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51383/kepek/c_fedor_bronnikov_007.jpg" alt="" border="0"></a><br>
<u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Az
ilyen ember bezárkózik önmagába, nincsenek horizontjai, nem nyitja ki
az ajtókat, az ablakokat.</b></u> Nem üdvözül, mert nem üdvözítheti önmagát. <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Ez
történik az evangéliumi gazdag emberrel – magyarázta a pápa. Mindene
megvolt: bíborba, patyolatba öltözködött, minden nap jóllakhatott, nagy
lakomákat tartott. Nagyon elégedett volt önmagával, ám nem vette észre a
háza előtt üldögélő, sebekkel borított koldust. </b></u>A pápa emlékeztetett
arra is, hogy az evangélium megnevezi a koldust: Lázárnak hívták, míg a
gazdag embernek nem volt neve.<br><br><u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Ez a legnagyobb kárhozat azok
számára, akik csak saját magukban, saját erejükben, az emberi
lehetőségekben bíznak. Akik nem Istenben bíznak, elveszítik nevüket.
Téged hogy hívnak, mi a számlaszámod a bankban? Van egy csomó
tulajdonod, házaid vannak, méghozzá nagyon sok. De mi a neved? Az az
ember, aki tulajdonaiban, a bálványokban bízik, kárhozatra van ítélve.</b></u>
Sokunkban megvan ez a gyöngeség, ez az esendőség, hogy <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>reményeinket
egyedül önmagunkba, barátainkba és emberi lehetőségeinkbe helyezzük, és
közben elfeledkezünk az Úrról. </b></u>Ez azonban a boldogtalanság útjára terel
bennünket.<br><br>Ma, ezen a nagyböjti napon jó dolog, ha feltesszük a
kérdést: hol van a bizalmam? Az Úrban, vagy pedig pogány vagyok, és a
dolgokban, a magam által tákolt bálványokban bízom? <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Van-e még nevem,
vagy lassan kezdem elveszíteni és jellemzően csak úgy beszélek, hogy Én,
velem, értem, mindig csak Én? Ez az önző magatartás nem vezet az
üdvösségre. </b></u>Végül azonban mégiscsak létezik egy ajtó azok számára is,
akik mindig magukban bíztak és így névtelenné váltak.<br><br>Az
evangéliumi ember, aki mindent elveszített, felemelte szemét, és ezt
mondta: „Atyám”. Istennek erre egyetlen válasza volt: „fiam”. Ha
néhányan közülünk azt követően, hogy annyira bíztunk önmagunkban, hogy
még a nevünket is elveszítettük, de mégis ki tudjuk mondani ezt a bűvös
szót, „Atyám”, akkor<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Ő kinyitja az ajtót és ezt mondja: „fiam”. Kérjük
az Úrtól a kegyelmet: adja meg mindannyiunknak a bölcsességet, hogy ne a
dolgokban és az emberi erőben, hanem egyedül Őbenne bízzunk.</b></u><br></div>