[Grem] 2./ Szent István rend / + 1./ Baják L. ea. jún.21.este 10:00 Magy.Nemz.Múz.

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Jún. 20., P, 10:07:00 CEST


1./ Baják L. ea.:  "Nagy háború a karikatúra fegyverével"  Múzeumok éjszak.
jĂşn.21.este 10:00 Magy.Nemz.MĂşz.

2./ Szent István rend

Milliárdos kincsek nyomában Lovagrendek misztikumából született magyar
rend Széchenyi
vágyott rá, Arany nem akarta elfogadni a rend kitüntetését

http://mno.hu/szembeszed/lovagrendek-misztikumabol-szuletett-magyar-rend-1230749
  *Bárány Krisztián*
Forrás: MNO <http://mno.hu/szembeszed/mno.hu>

 A Szent György Rend vagy éppen a Zsigmond király által alapított Sárkány
Rend megannyi misztikumot rejt magában. Szinte alig ismerjük ezeknek a
testületeknek a múltját, így hát bőven van mit bepótolni. A Magyar Nemzeti
Múzeum legújabb kiállítása kiemelten foglalkozik a 250 évvel ezelőtt
alapított Szent István Renddel, amelynek kitüntetései mai szemmel a
Kossuth-díjjal mérhetők össze, egyértelműen a legrangosabb glóbusznak
számított. Nem véletlen, Széchenyi István vágyott rá, Arany János viszont
nem akarta elfogadni. Hogy miért, az kiderül a SZEMbeszéd legújabb írásából.

Károly Róbert 1326-ban alapította meg a Szent György Rendet,
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Gy%C3%B6rgy_Lovagrend> amelynek
egyetlen számottevő emléke a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában
őrzött, a kiállításon bemutatott alapító okirat. A lovagrendek mintájára
ennek tagjai is azonos ruhát, fekete köpenyt viseltek, rajta pedig
jelvényt: egy keresztet. A következő hazai rend a Luxemburgi Zsigmond által
1408-ban alapított Sárkány Rend.
<http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1408_december_12_luxemburgi_zsigmond_megalapitja_a_sarkanyrendet/>
Jelvényük egy összetekeredett sárkány volt, hátán egy vörös kereszttel, a
fémből készült jelvényen a sárkány hátába döfött keresztet láthatunk.
Pallos Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora elmondta, mindkét rendnek az
volt a célja, hogy a királyság legfőbb előkelőit a király hűségében
egyesítse, így egyfajta testületként fejtsenek ki erőt az uralkodó, illetve
az ország érdekében. A rendezőknek az Aranygyapjas Rend
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranygyapjas_rend> relikviái mellett néhány
emléket a Sárkány Rendről is sikerült felkutatniuk.



*Legalább akkora elismerés volt, mint ma a Kossuth-díj*

A kiállítás kurátora szerint a Szent István Rend
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Kir%C3%A1lyi_Szent_Istv%C3%A1n-rend>
külsőségeiben – ruha; jelvény; tisztségviselők, mint nagymester, kancellár,
herold, kincstárnok; stb. – e középkori rendeket utánozta, de az újkori
kitüntetések már többfokozatúak voltak, és a rend tagjai jóval nagyobb
létszámot taksáltak, a Szent István Rend száz tagot tömörített. Ahogy
Pallos Lajos mondja, a későbbi 19. századi rendek esetében a létszám már
nem is volt meghatározva. A Szent István Rend esetében a 19. század során a
külsőségek – mint a rendi ruha viselése vagy a közös adományozási ünnep –
fokozatosan elhalt, s ilyen értelemben a testületi szellem, vagyis az
azonos rendhez való tartozás tudata is gyengült. Érdekes kérdés, hogy a
kitüntetettek alkothattak-e egyfajta társaságot, akik bizonyos érdekeket,
így Magyarország ügyét közösen képviselték.

„Úgy maradt meg, ahogy mondjuk ma a Kossuth-díjjal kitüntetettek is számon
tartják egymást mint ugyanazzal kitüntetett személyt. Ha eleinte lehetett
olyan megfontolás a rendtagok körében, hogy az országért mint testület
együtt tesznek dolgokat, az nem erősödhetett fel, mivel kezdettől nemcsak a
Magyar Királyság alattvalói részesültek a kitüntetésből, hanem az uralkodó
birodalmának nem magyar alattvalói is. Közel a kisebbik fele ezek közül
került ki. A magyar rendlovagokban természetesen volt hazafiúi öntudat, de
nem látjuk nyomát, hogy kifejezetten a rendtagságuknál fogva tettek volna
valamit közösen az országért. Ettől persze még megvolt a presztízse annak,
ha valaki »Szent István első magyar apostoli király jeles rendjének« vagy
másképp »Szent István apostoli király vitézi rendjének« volt a lovagja” –
magyarázza Pallos.

Szerinte a társadalom – legalábbis a középosztályig bezárólag – számon
tartotta a kitüntetést, s mint magyar kitüntetést a birodalmon belül
különösen becsülte. Példaként Széchenyi István is felhozta, a történetet
ismerje meg videĂłnkbĂłl.
  [image: Rendkívüli elismerésnek számított királyaink "Kossuth-díja"]
Rendkívüli elismerésnek számított királyaink "Kossuth-díja"
    A rend nagykeresztjét a legyőzők is megkapták

Az alapszabályok szerint a Szent István Rend kitüntetettjei bejelentés
nélkül megjelenhettek az udvarnál, fokozatuk szerint bárói vagy grófi
rangért folyamodhattak. Utóbbi lehetőség 1884-ig maradt érvényben. A
rangemelést jóval kevesebben kérték, mint gondolnánk, hiszen anyagai
vonzatai voltak. A kitüntetés juttatással nem járt, kiadással viszont igen,
mert taksát kellett fizetni az egyes fokozatok után, s az adományozási
díszoklevél kiállítása sem volt ingyenes.
  Hűségért cserébe

A Szent István Rendet Mária Terézia, a Habsburg Birodalom feje alapította
pontosan 250 esztendeje, 1764-ben a kiváló polgári érdemek
megjutalmazására. Az uralkodó a rend elnevezésével az államalapító Szent
István előtt tisztelgett, egyszersmind kinyilvánította háláját magyar
alattvalóinak, akik a birodalmát fenyegető egymást követő háborúkban
hűségesen kitartottak mellette. A Szent István Rend háromfokozatú volt. A
nagykeresztet vállon átvetett szalagon, a középkeresztet nyakba kötött
szalagon, míg a lovagkeresztet mellre tűzhető szalagon viselték. A
nagykereszthez mellen viselhető csillag is tartozott, s jelvényhez
ünnepélyes alkalmakhoz díszes lánc is tartozott. A rendi jelvények rangos
ötvösműhelyekben készültek, az ékszerekhez hasonló pompás kivitelben.

„Az első személy akit Mária Terézia kitüntetett, a saját fia, a későbbi
II. József volt. Másodikként Barkóczi Ferenc esztergomi érsek kapta meg a
kitüntetést, s a rend főpapjának a címét is elnyerte; később a mindenkori
esztergomi érsek ugyancsak birtokolta a nagykeresztet és ezt a címet. Az
utolsó kitüntetett Maximilian Hussarek osztrák miniszterelnök volt, aki a
Monarchia felbomlása előtti utolsó pillanatban, 1918. október 27-én kapta
meg a rend nagykeresztjét” – mondja Pallos Lajos.

A díjazottak lajstromában a magyarság számára meghökkentő nevek is ott
díszelegnek. Napóleon vagy Haynau mindenképpen ilyen személy. A kiállításon
végigsétálva kiderült, a francia császár 1810-ben kapta meg a kitüntetést
az osztrák császár lányával együtt. A kurátor kiemelte, a napóleoni háborúk
után a Szent István Rend a nemzetközi diplomáciában is nagy hangsúlyt
kapott. Nem véletlen, a kitüntetettek közt ott szerepel többek közt az
1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik leverője, I. Miklós orosz cár
is. Haynau neve sem cseng valami fényesen, a bresciai hiéna 1849-ben, az
uralkodónak tett hű szolgálataiért kapta meg a Szent István Rend
nagykeresztjét.
Arany János nem akarta elfogadni

„A kiegyezés alkalmával az új magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a
kiemelkedő közéleti szereplők mellett a magyar kultúra is megtiszteltetést
kapjon, Arany kitüntetésével. A probléma csak az volt, hogy ő ’48-as
múltjával nem akarta elfogadni a rend kiskeresztjét. A kiállításon
bemutatjuk a leveleket, amelyeket Eötvös József kultuszminiszterrel és
Wenckheim Béla belügyminiszterrel váltott ez ügyben. Arany végül kénytelen
volt elfogadni a kitüntetést, de nem viselte” – magyarázza Pallos.
  [image: Andrássy Gyula miniszterelnök büszkén viselte a rend
nagykeresztjét. A Monarchia széthullása után két évtizeddel, 1938-ban
Horthy Miklós kezdeményezésére éledt fel újra a rend]  Andrássy Gyula
miniszterelnök büszkén viselte a rend nagykeresztjét. A Monarchia
széthullása után két évtizeddel, 1938-ban Horthy Miklós kezdeményezésére
éledt fel újra a rend  Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

1896-ban a millennium alkalmával három festőművész, Benczúr Gyula, Lotz
Károly és Munkácsy Mihály mint a magyar kultúra kiemelkedő reprezentánsa
kapott kiskeresztet. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa hangsúlyozza, a
dualizmus korában a magyar politikai vezetés fontosnak tartotta, hogy a
kultúra vezető alakjait is kitüntesse az uralkodó. Később, 1910-ben
Mikszáth Kálmán is megkapta a rend kiskeresztjét, ahogy Szinyei Merse Pál
is 1912-ben.

„Munkácsy fontosnak tartotta, hogy külföldi és hazai kitüntetései, valamint
különféle díjérmei együtt maradjanak és a Magyar Nemzeti Múzeumba
kerüljenek. A Szent István Rend kitüntetései visszaadási kötelezettség alá
estek, de az özvegy a művész óhaja szerint kérelmezte, hogy az említett cél
miatt megtarthassák a rendjelet, és az uralkodó engedélyezte” – mondta
Pallos Lajos.

A kiállítással <http://www.museum.hu/kiallitas/Szent_Istvan_lovagjai_15015>
kapcsolatban a történész megemlítette: évekkel ezelőtt tervbe vették, hogy
feldolgozzák a rend történetét, de nem tudhatták, hogy 2011-ben megújítják.
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Szent_Istv%C3%A1n_Rend> A látogatók a
Szent István Rend immáron 250 évének izgalmas történetét ismerhetik meg a
Nemzeti Múzeum legújabb kiállításában. Pallos Lajos tájékoztatása szerint a
Múzeumok Éjszakáján külön tárlatvezetés is indul, amelyet csak ajánlani
tudok mindenkinek.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140620/10e7adfb/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról