<div dir="ltr"><h5>1./ Baják L. ea.: "Nagy háború a karikatúra fegyverével" </h5><h5> Múzeumok éjszak. jún.21.este 10:00 Magy.Nemz.Múz.</h5><p>2./ Szent István rend<br></p><p></p><h5>Milliárdos kincsek nyomában</h5>
<h3>Lovagrendek misztikumából született magyar rend</h3>
<h5>Széchenyi vágyott rá, Arany nem akarta elfogadni a rend kitüntetését</h5><p><a href="http://mno.hu/szembeszed/lovagrendek-misztikumabol-szuletett-magyar-rend-1230749" target="_blank">http://mno.hu/szembeszed/lovagrendek-misztikumabol-szuletett-magyar-rend-1230749</a><br>
</p>
<div>
<div>
<div>
<b>Bárány Krisztián</b><br>
Forrás: <a href="http://mno.hu/szembeszed/mno.hu" target="_blank">MNO</a></div><br></div>
</div>
<div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A Szent György Rend vagy éppen
a Zsigmond király által alapított Sárkány Rend megannyi misztikumot
rejt magában. Szinte alig ismerjük ezeknek a testületeknek a múltját,
így hát bőven van mit bepótolni. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb
kiállítása kiemelten foglalkozik a 250 évvel ezelőtt alapított Szent
István Renddel, amelynek kitüntetései mai szemmel a Kossuth-díjjal
mérhetők össze, egyértelműen a legrangosabb glóbusznak számított. Nem
véletlen, Széchenyi István vágyott rá, Arany János viszont nem akarta
elfogadni. Hogy miért, az kiderül a SZEMbeszéd legújabb írásából.</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div>
<div>
<div>
<div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="vertical-align:bottom;width:65px;min-height:61px"></span></span></div>
</div>
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
</div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Károly Róbert 1326-ban alapította meg a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Gy%C3%B6rgy_Lovagrend" target="_blank">Szent György Rendet,</a>
amelynek egyetlen számottevő emléke a Magyar Nemzeti Levéltár Országos
Levéltárában őrzött, a kiállításon bemutatott alapító okirat. A
lovagrendek mintájára ennek tagjai is azonos ruhát, fekete köpenyt
viseltek, rajta pedig jelvényt: egy keresztet. A következő hazai rend a
Luxemburgi Zsigmond által 1408-ban alapított <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1408_december_12_luxemburgi_zsigmond_megalapitja_a_sarkanyrendet/" target="_blank">Sárkány Rend.</a>
Jelvényük egy összetekeredett sárkány volt, hátán egy vörös kereszttel,
a fémből készült jelvényen a sárkány hátába döfött keresztet láthatunk.
Pallos Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora elmondta, mindkét
rendnek az volt a célja, hogy a királyság legfőbb előkelőit a király
hűségében egyesítse, így egyfajta testületként fejtsenek ki erőt az
uralkodó, illetve az ország érdekében. A rendezőknek az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranygyapjas_rend" target="_blank">Aranygyapjas Rend</a> relikviái mellett néhány emléket a Sárkány Rendről is sikerült felkutatniuk.</span></p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><table style="margin:8px 8px 16px" cellpadding="0" cellspacing="0" align="center" border="0">
<tbody>
<tr>
<td><span style="background-color:rgb(255,255,255)"></span><br></td></tr><tr><td><span style="background-color:rgb(255,255,255)"></span><br></td></tr><tr><td><span style="background-color:rgb(255,255,255)"></span><br></td>
</tr></tbody></table><h3><u><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-weight:normal">Legalább akkora elismerés volt, mint ma a Kossuth-díj</span></span></u></h3><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A kiállítás kurátora szerint a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Kir%C3%A1lyi_Szent_Istv%C3%A1n-rend" target="_blank">Szent István Rend</a>
külsőségeiben – ruha; jelvény; tisztségviselők, mint nagymester,
kancellár, herold, kincstárnok; stb. – e középkori rendeket utánozta, de
az újkori kitüntetések már többfokozatúak voltak, és a rend tagjai
jóval nagyobb létszámot taksáltak, a Szent István Rend száz tagot
tömörített. Ahogy Pallos Lajos mondja, a későbbi 19. századi rendek
esetében a létszám már nem is volt meghatározva. A Szent István Rend
esetében a 19. század során a külsőségek – mint a rendi ruha viselése
vagy a közös adományozási ünnep – fokozatosan elhalt, s ilyen értelemben
a testületi szellem, vagyis az azonos rendhez való tartozás tudata is
gyengült. Érdekes kérdés, hogy a kitüntetettek alkothattak-e egyfajta
társaságot, akik bizonyos érdekeket, így Magyarország ügyét közösen
képviselték.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Úgy maradt meg, ahogy mondjuk ma a Kossuth-díjjal kitüntetettek is
számon tartják egymást mint ugyanazzal kitüntetett személyt. Ha eleinte
lehetett olyan megfontolás a rendtagok körében, hogy az országért mint
testület együtt tesznek dolgokat, az nem erősödhetett fel, mivel
kezdettől nemcsak a Magyar Királyság alattvalói részesültek a
kitüntetésből, hanem az uralkodó birodalmának nem magyar alattvalói is.
Közel a kisebbik fele ezek közül került ki. A magyar rendlovagokban
természetesen volt hazafiúi öntudat, de nem látjuk nyomát, hogy
kifejezetten a rendtagságuknál fogva tettek volna valamit közösen az
országért. Ettől persze még megvolt a presztízse annak, ha valaki »Szent
István első magyar apostoli király jeles rendjének« vagy másképp »Szent
István apostoli király vitézi rendjének« volt a lovagja” – magyarázza
Pallos.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szerinte a társadalom – legalábbis a középosztályig bezárólag –
számon tartotta a kitüntetést, s mint magyar kitüntetést a birodalmon
belül különösen becsülte. Példaként Széchenyi István is felhozta, a
történetet ismerje meg videónkból.</span></p>
<h3><div align="center"> <div>
<div style="width:432px">
<div><img src="http://video.mno.hu/data/videos/final/11/100791/images/8.jpg" alt="Rendkívüli elismerésnek számított királyaink "Kossuth-díja"" width="100%"><img src="http://mno.hu/static/imgs/play_button.png"><div>
Rendkívüli elismerésnek számított királyaink "Kossuth-díja"</div></div> <div>
<div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div></h3>
<h3>A rend nagykeresztjét a legyőzők is megkapták</h3>
<p>Az alapszabályok szerint a Szent István Rend kitüntetettjei
bejelentés nélkül megjelenhettek az udvarnál, fokozatuk szerint bárói
vagy grófi rangért folyamodhattak. Utóbbi lehetőség 1884-ig maradt
érvényben. A rangemelést jóval kevesebben kérték, mint gondolnánk,
hiszen anyagai vonzatai voltak. A kitüntetés juttatással nem járt,
kiadással viszont igen, mert taksát kellett fizetni az egyes fokozatok
után, s az adományozási díszoklevél kiállítása sem volt ingyenes.</p>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td>Hűségért cserébe</td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>A Szent István Rendet Mária Terézia, a Habsburg Birodalom feje
alapította pontosan 250 esztendeje, 1764-ben a kiváló polgári érdemek
megjutalmazására. Az uralkodó a rend elnevezésével az államalapító Szent
István előtt tisztelgett, egyszersmind kinyilvánította háláját magyar
alattvalóinak, akik a birodalmát fenyegető egymást követő háborúkban
hűségesen kitartottak mellette. A Szent István Rend háromfokozatú volt. A
nagykeresztet vállon átvetett szalagon, a középkeresztet nyakba kötött
szalagon, míg a lovagkeresztet mellre tűzhető szalagon viselték. A
nagykereszthez mellen viselhető csillag is tartozott, s jelvényhez
ünnepélyes alkalmakhoz díszes lánc is tartozott. A rendi jelvények
rangos ötvösműhelyekben készültek, az ékszerekhez hasonló pompás
kivitelben.</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>„<span style="font-size:14px">Az első személy akit Mária Terézia
kitüntetett, a saját fia, a későbbi II. József volt. Másodikként
Barkóczi Ferenc esztergomi érsek kapta meg a kitüntetést, s a rend
főpapjának a címét is elnyerte; később a mindenkori esztergomi érsek
ugyancsak birtokolta a nagykeresztet és ezt a címet. Az utolsó
kitüntetett Maximilian Hussarek osztrák miniszterelnök volt, aki a
Monarchia felbomlása előtti utolsó pillanatban, 1918. október 27-én
kapta meg a rend nagykeresztjét” – mondja Pallos Lajos.</span></p>
<p>A díjazottak lajstromában a magyarság számára meghökkentő nevek is
ott díszelegnek. Napóleon vagy Haynau mindenképpen ilyen személy. A
kiállításon végigsétálva kiderült, a francia császár 1810-ben kapta meg a
kitüntetést az osztrák császár lányával együtt. A kurátor kiemelte, a
napóleoni háborúk után a Szent István Rend a nemzetközi diplomáciában is
nagy hangsúlyt kapott. Nem véletlen, a kitüntetettek közt ott szerepel
többek közt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik leverője,
I. Miklós orosz cár is. Haynau neve sem cseng valami fényesen, a
bresciai hiéna 1849-ben, az uralkodónak tett hű szolgálataiért kapta meg
a Szent István Rend nagykeresztjét.</p>
<h3>Arany János nem akarta elfogadni</h3>
<p>„A kiegyezés alkalmával az új magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy
a kiemelkedő közéleti szereplők mellett a magyar kultúra is
megtiszteltetést kapjon, Arany kitüntetésével. A probléma csak az volt,
hogy ő ’48-as múltjával nem akarta elfogadni a rend kiskeresztjét. A
kiállításon bemutatjuk a leveleket, amelyeket Eötvös József
kultuszminiszterrel és Wenckheim Béla belügyminiszterrel váltott ez
ügyben. Arany végül kénytelen volt elfogadni a kitüntetést, de nem
viselte” – magyarázza Pallos.</p>
<table style="margin:8px 8px 16px" cellpadding="0" cellspacing="0" align="center" border="0">
<tbody>
<tr>
<td><img style="vertical-align: middle;" src="http://mno.hu/data/cikk/1/23/7/49/cikk_1230749/1904-1951.jpg" title="Andrássy Gyula miniszterelnök büszkén viselte a rend nagykeresztjét. A Monarchia széthullása után két évtizeddel, 1938-ban Horthy Miklós kezdeményezésére éledt fel újra a rend" alt="Andrássy Gyula miniszterelnök büszkén viselte a rend nagykeresztjét. A Monarchia széthullása után két évtizeddel, 1938-ban Horthy Miklós kezdeményezésére éledt fel újra a rend"></td>
</tr>
<tr>
<td>Andrássy Gyula miniszterelnök büszkén viselte a
rend nagykeresztjét. A Monarchia széthullása után két évtizeddel,
1938-ban Horthy Miklós kezdeményezésére éledt fel újra a rend</td>
</tr>
<tr>
<td>Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><span style="font-size:14px">1896-ban a millennium alkalmával három
festőművész, Benczúr Gyula, Lotz Károly és Munkácsy Mihály mint a
magyar kultúra kiemelkedő reprezentánsa kapott kiskeresztet. A Magyar
Nemzeti Múzeum munkatársa hangsúlyozza, a dualizmus korában a magyar
politikai vezetés fontosnak tartotta, hogy a kultúra vezető alakjait is
kitüntesse az uralkodó. Később, 1910-ben Mikszáth Kálmán is megkapta a
rend kiskeresztjét, ahogy Szinyei Merse Pál is 1912-ben.</span></p>
<p>„Munkácsy fontosnak tartotta, hogy külföldi és hazai kitüntetései,
valamint különféle díjérmei együtt maradjanak és a Magyar Nemzeti
Múzeumba kerüljenek. A Szent István Rend kitüntetései visszaadási
kötelezettség alá estek, de az özvegy a művész óhaja szerint kérelmezte,
hogy az említett cél miatt megtarthassák a rendjelet, és az uralkodó
engedélyezte” – mondta Pallos Lajos.</p>
<p>A <a href="http://www.museum.hu/kiallitas/Szent_Istvan_lovagjai_15015" target="_blank">kiállítással</a>
kapcsolatban a történész megemlítette: évekkel ezelőtt tervbe vették,
hogy feldolgozzák a rend történetét, de nem tudhatták, hogy 2011-ben <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Szent_Istv%C3%A1n_Rend" target="_blank">megújítják.</a>
A látogatók a Szent István Rend immáron 250 évének izgalmas történetét
ismerhetik meg a Nemzeti Múzeum legújabb kiállításában. Pallos Lajos
tájékoztatása szerint a Múzeumok Éjszakáján külön tárlatvezetés is
indul, amelyet csak ajánlani tudok mindenkinek.</p></div>