[Grem] friss interj Ferenc ppval
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Jn. 16., H, 16:12:48 CEST
A La Vanguardia interjúja Ferenc pápával
2014. június 16. hétfő 14:50
*„Kidobunk egy egész nemzedéket, csak hogy fenntartsunk egy már nem működő
gazdasági rendszert” *– fogalmazza meg Ferenc pápa a La Vanguardiának,
Spanyolország legnagyobb példányszámban, spanyol és katalán nyelven is
megjelenő napilapjának adott exkluzív interjúban. Válaszaiban ismét
egyértelmű bizonyságát adja pápaságára jellemző bátorságának és
egyszerűségének. Az interjút, amelyet Tőzsér Endre fordított a spanyol
eredetiből, teljes terjedelmében közöljük.
<http://magyarkurir.hu/img.php?id=53744&img=o_fpapainterju.jpg>
Ferenc pápa múlt hétfőn (június 9-én) fogadta a *La Vanguardia*
újságíróját, Henrique Cymermant, aki szentföldi útjára is elkísérte a
Szentatyát és közreműködött az imatalálkozó szervezésében. *Az interjú egy
nappal az után készült, hogy a pápa együtt imádkozott az izraeli és a
palesztin elnökkel a békéért. *Ferenc pápa személyes köszönetét is
kifejezte Henrique Cymermannak: „Ön nélkül mindez, a békeima, mely annyira
fontos volt mindnyájunk számára, nem jöhetett volna létre; szívből köszönöm
Önnek!”
* * *
*Vannak országok, ahol ma üldözik a keresztényeket.*
Aggódom az üldözött keresztényekért, sorsuk közelről érint engem mint
pásztort. Az üldözés sokféle formája ismert előttem, de nem lenne okos
dolog most felsorolnom őket, mert senkit sem szeretnék megbántani. De
bizony *vannak helyek, ahol tilos bibliát tartani, hittant tanítani vagy
keresztet hordani…* Szeretnék mégis valamit világossá tenni: meggyőződésem,
hogy a *keresztényüldözés ma erősebb, mint az Egyház első századaiban. Ma
több vértanú keresztény veszíti életét, mint abban a korban*. És ez nem a
képzelet szüleménye, hanem a számok tanúsága.
*Isten nevében alkalmazott erőszak uralja a Közel-Keletet.*
Ez ellentmondás. Az Isten nevében alkalmazott erőszak nem felel meg
korunknak. Valami régmúlt dolog. Történelmi távlatban el kell ismerni, hogy
olykor mi, keresztények is alkalmaztuk. Gondoljunk csak a harmincéves
háborúra, az is erőszak volt Isten nevében. Ma ez elképzelhetetlen lenne,
nemde? *A vallással időnként nagyon komoly, nagyon súlyos ellentmondásokba
keveredünk. Ott van például a fundamentalizmus. A három vallásnak
[keresztények, zsidók és muszlimok] megvannak a maguk fundamentalista
csoportjai*, amelyek kicsinyek az összes többihez képest.
*Mi a véleménye a fundamentalizmusról?*
Egy fundamentalista csoport, ha nem is öl, ha nem is üt meg senkit,
erőszakos. *A fundamentalizmus mentális struktúrája Isten nevében
alkalmazott erőszak.*
*Vannak, akik azt mondják Önről, hogy forradalmár.*
Hívnunk kellene a nagy Mina Mazzinit [valójában Iva Zanicchi], az olasz
énekesnőt, mondván, „prendi questa mano, zingara” [nézd a tenyerem,
cigányasszony], és arra kérni, olvasson a múltamban, hátha talál valamit
[nevet]. *Számomra az igazi forradalom azt jelenti, hogy visszamegyünk a
gyökerekig, elismerjük azokat, és megnézzük, mit akarnak mondani nekünk a
mában.* Nincs ellentmondás a forradalmi újítás és a gyökerekhez való
visszatérés között. Mi több, úgy vélem, a valódi változás véghezvitele az
önazonosságtól függ. *Soha nem lehet előrelépni az életben, ha nem hátulról
kezdjük, ha nem tudom, honnan jövök, mi a nevem, mi a kulturális vagy
vallási identitásom.*
*Ön sok biztonsági előírást megszegett, csak hogy közelebb kerülhessen az
emberekhez.*
Tudom, történhet velem valami, de Isten kezében vagyunk. Emlékszem,
Brazíliában készítettek nekem egy üvegezett, zárt pápamobilt [pápai autót],
de hát én nem tudom üdvözölni az embereket, és nem tudom kifejezni
szeretetemet irántuk egy szardíniás dobozba zárva, még ha kristályból lenne
is. Számomra az fal. Persze igaz, történhet velem valami, de legyünk
realisták, az én koromban nincs sok vesztenivalóm.
*Miért fontos, hogy az Egyház szegény és alázatos legyen?*
*A szegénység és az alázat az evangélium középpontjában állnak, ezt
teológiai és nem szociológiai értelemben mondom. Nem lehet megérteni az
evangéliumot a szegénység nélkül, ugyanakkor meg kell különböztetni *a*
pauperizmustól [a nélkülözés dicsőítésétől].* Azt hiszem,* Jézust azt
akarja, hogy mi, püspökök ne hercegek, hanem szolgák legyünk.*
*Mit tud tenni az Egyház annak érdekében, hogy csökkenjen a gazdagok és a
szegények közti egyre növekvő egyenlőtlenség?*
Bizonyított tény, hogy* a megmaradó étellel jól tudnánk lakatni az
éhezőket.* Ha Ön lát alultáplált gyerekekről bárhol a világon készült
fotókat, fogja a fejét, és értetlenkedik. Úgy vélem, *olyan világgazdasági
rendszert működtetünk, amely nem jó.* *Az egész gazdasági rendszer
középpontjában az embernek kell állnia, *a férfinak és a nőnek, és* minden
másnak az embert kell szolgálnia*. *Mi viszont a pénzt, a pénzistent tettük
a középpontba.* A b*álványimádás, a pénzimádat bűné*be estünk. A gazdaságot
a többet birtokolni akarás mozgatja, és paradox módon a selejtezés
kultúráját tápláljuk. *Kidobjuk a fiatalokat, amikor korlátozzuk a
születések számát. Ugyanígy kidobjuk az időseket, mert már nem kellenek,*
nem hoznak hasznot, passzív társadalmi osztály… A gyerekek és az idősek
kiselejtezésével* egy nép jövőjét is kidobjuk, mert* *a fiatalok haladnak
előre erőteljesen, és mert az öregek adják nekünk a bölcsességet, ők
hordozzák ennek a népnek az emlékezetét, amelyet tovább kell adniuk a
fiataloknak*. És az is divatban van, hogy* a fiatalokat a
munkanélküliséggel dobjuk ki.* Engem nagyon aggaszt az állásnélküli
fiatalok aránya, egyes országokban az ötven százalékot is meghaladja.
Valakitől hallottam, hogy hetvenöt millió huszonöt éven aluli európai
fiatal van állás nélkül. Őrület! *Kidobunk egy egész nemzedéket, csak hogy
fenntartsunk egy már nem működő gazdasági rendszert, egy olyan rendszert,
amelynek háborúznia kell, hogy továbbélhessen,* ahogyan mindig is csinálták
a nagy birodalmak. De *mivel nem lehet kirobbantani a harmadik
világháborút, térségi háborúkba kezdenek*. Mit jelent ez? Azt, hogy
fegyvereket gyártanak és adnak el, hogy így rendbe hozzák bálványimádó
gazdaságaik mérlegét, azon nagy világgazdaságokét, amelyek feláldozzák az
embert a pénz oltárán.* Ez az egysíkú gondolkodásmód elveszi tőlünk a
gondolkodási sokszínűség gazdagságát, következésképpen **az emberek közötti
párbeszéd nyújtotta gazdagságot.* Ha jól értjük, a globalizáció gazdagságot
jelent.* A rosszul felfogott globalizáció az, amely megszünteti a
különbözőségeket. *Olyan, mint a gömb felülete, amelynek minden egyes
pontja egyenlő távolságra van a középponttól. A gazdagító globalizáció
ehelyett olyan, mint a poliéder, minden egybekapcsolódik, de minden egyes
rész megőrzi a maga egyediségét, gazdagságát, önazonosságát, és ez az, ami
nem valósul meg.
*Aggasztja a Katalónia és Spanyolország közötti konfliktus?*
Mindenféle megosztottság aggaszt. Létezik emancipáció által létrejött
függetlenség, és létezik elszakadással létrejött függetlenség. Emancipáció
általi függetlenség például az amerikaiaké, akik függő helyzetüket
megszüntetve leváltak az európai államokról. Népek kiválással való
függetlenedése egy ország feldarabolását jelenti, bizonyos esetekben ez
nagyon egyértelmű. Gondoljunk csak a régi Jugoszláviára. *Nyilvánvalóan
léteznek annyira eltérő kultúrájú népek, hogy még ragasztóval se lehetne
őket összeragasztani. A jugoszláv helyzet nagyon világos, de kérdéses, hogy
ennyire egyértelmű-e más esetekben, más népeknél, amelyek mostanáig együtt
éltek. Mindegyiket külön-külön kell tanulmányozni. Skócia, Padánia
[Észak-Olaszország], Katalónia. Lehetnek köztük jogosak, és lehetnek nem
jogosak, viszont egy nemzet kiválásáról, ha nem előzte meg kényszerű
egység, csak nagy körültekintéssel szabad dönteni, és minden szempontot
végig kell gondolni*.
*A múlt vasárnapi békeimát nem volt könnyű megszervezni, hiszen sem a
Közel-Keleten, sem máshol a világon nem volt előzménye. Hogyan érezte
magát?*
Ön tudja, hogy nem volt könnyű, hiszen benne volt a dolgok közepében, és a
siker nagy részét Önnek köszönhetjük. Éreztem, olyasmiről van szó, ami
mindannyiunkat felülmúl. Itt, a Vatikánban az emberek kilencvenkilenc
százaléka azt mondta, hogy nem fogjuk végbevinni, de a maradék egy százalék
elkezdett növekedni. Éreztem, hogy olyasmi felé kaptunk indítást, amit nem
mi találtunk ki, és ami lépésről lépésre öltött alakot.* Semmiképpen sem
politikai kezdeményezés volt – ezt már az elején éreztem –, hanem vallási:
ablakot nyitni a világra.*
*Miért döntött úgy, hogy egyenesen a hurrikán szemébe, a közel-keleti
térségbe lép be?*
*A hurrikán igazi szeme, az ottani lelkesedés okán, a tavalyi Rio de
Janeiró-i ifjúsági világtalálkozó volt. Azért döntöttem úgy, hogy elmegyek
a Szentföldre, mert Peresz elnök meghívott. Mivel tudtam, hogy idén
tavasszal lejár a hivatali ideje, kötelességemnek éreztem, hogy
valamiképpen előtte elmenjek. Tehát az ő meghívása előzte meg az utazást,
én magamtól nem gondoltam rá.*
*Miért fontos minden keresztény számára Jeruzsálem és a Szentföld
meglátogatása?*
*A kinyilatkoztatás miatt. Számunkra minden ott kezdődött. Olyan, mint „a
menny a földön”, elővételezése annak, ami a túlvilágon, a mennyei
Jeruzsálemben vár ránk.*
*Ön és az Ön barátja, Skorka rabbi megölelték egymást a Siratófal előtt.
Milyen jelentősége volt ennek a gesztusnak a keresztények és zsidók
kiengesztelődése szempontjából?*
A* Siratófalnál voltaképpen ott volt jó barátom, Omar Abboud professzor is,
a Buenos Aires-i Vallásközi Párbeszéd Intézet elnöke. Őt is meg akartam
hívni. Mélyen vallásos ember, kétgyermekes családapa. Skorka rabbinak is
barátja. Nagyon szeretem mindkettőjüket, és azt akartam, hogy ezt a hármunk
közti barátságot tanúságtételként lássák az emberek.*
*Egy évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy „minden keresztényen belül ott él
egy zsidó”.*
*Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy „nem tudja megélni a
kereszténységét, nem tud igazi keresztény lenni, aki nem ismeri el zsidó
gyökereit”*. Z*sidóságról nem faji, hanem vallási értelemben beszélek. Azt
hiszem, a vallásközi párbeszédnek el kellene mélyítenie ezt a pontot, a
kereszténység zsidó gyökereit és a zsidóság keresztény kivirágzását.
*Elismerem,
nagy kihívást jelentő, komoly odafigyelést és tapintatot igénylő feladat,
de testvérekként meg lehet oldani. Mindennap elimádkozom a zsolozsmát Dávid
zsoltáraival. Egy hét alatt sorra kerül a százötven zsoltár. *Az imádságom
zsidó, aztán ott van az eucharisztiám [a szentmisém], amely keresztény.*
*Mi a véleménye az antiszemitizmusról?*
Nem tudnám megmagyarázni, miért történik, de azt hiszem, általában, még ha
nem is törvényszerűen, szorosan a jobboldalhoz kötődik.* Az antiszemitizmus
a jobboldali politikai áramlatokba jobban be szokta fészkelni magát, mint a
baloldaliakba. Nemde? És még folytatódik: olyan is akad, aki tagadja a
holokauszt megtörténtét – ez esztelenség!*
*Tervezi a Vatikán holokausztra vonatkozó irattárának megnyitását.*
Sok mindent világossá fog tenni.
*Aggódik valamiért, ami napvilágra kerülhet?*
E téren XII. Pius alakja az, ami aggaszt, azé a pápáé, aki a II.
világháború alatt vezette az Egyházat. *Szegény XII. Piust mindenfélével
megvádolták.* Érdemes azonban felidézni, hogy* korábban a zsidók nagy
védelmezőjének tartották. Sokakat elrejtett római kolostorokban és más
olasz városokban, még a Castel Gandolfó-i nyári lakosztályban is. Ott, a
pápa szobájában, saját ágyában született meg negyvenkét kisbaba, zsidók és
más odamenekült üldözöttek gyermekei. Nem azt akarom mondani, hogy XII.
Pius nem követett el hibákat –* magam is sokat elkövetek –, de* szerepét az
adott kor összefüggésében kell megítélni. *Melyik lett volna jobb például,
ha nem emeli fel a hangját, hogy ne öljenek meg olyan sok zsidót, vagy ha
beszél? Hozzá szeretném még tenni, hogy* egyfajta egzisztenciális
csalánkiütésem lesz, amikor azt látom, hogy mindenki az Egyház és XII. Pius
ellen fordul, de elfeledkeznek a nagyhatalmakról.* Tudja-e, hogy* ezek
tökéletesen ismerték a nácik vasútvonalát, amelyen a koncentrációs
táborokba vitték a zsidókat? Fényképeik voltak róla. Mégsem bombázták le
ezeket a vágányokat. Miért? Jó lenne, ha egy kicsit mindenről szó esne.*
*Még plébánosnak érzi magát, vagy már azonosult az egyházfői szereppel?*
A plébánosi dimenzió az, ami jobban megmutatja hivatásomat.* Az emberek
szolgálata számomra belülről fakadó dolog. Például lekapcsolom a villanyt,
hogy ne költsünk túl sokat. Olyan dolgok ezek, amiket egy plébános csinál.
Ugyanakkor pápának is érzem magam. Segít, hogy kellő komolysággal tudjam
végezni a feladataimat. A munkatársaim komoly, remek szakemberek. Van tehát
segítségem, hogy teljesítsem kötelességem*. Nem kell plébános-pápát
játszanom. Éretlen dolog lenne. Amikor jön egy államfő, azzal a méltósággal
és protokollal [a diplomáciai érintkezési szabályok betartásával] kell
fogadnom, amely kijár neki. Igaz, vannak nehézségeim a protokollal, mégis
tiszteletben kell tartanom.
*Sok mindent megváltoztat. Milyen jövő felé visznek ezek a változások?*
*Nem részesültem semmilyen különleges megvilágosodásban. Nincs semmilyen
egyéni tervem, melyet a hónom alatt hordanék, már csak azért sem, mert sose
gondoltam volna, hogy itt hagynak majd a Vatikánban.* Ezt mindenki tudja.
Egy kis bőrönddel érkeztem, mert azt terveztem, hogy rögtön vissza is térek
Buenos Airesbe. Azzal, amit most teszek, azt valósítom meg, amiről mi,
bíborosok gondolkodtunk az általános gyűléseken, vagyis azokon az
összejöveteleken, amelyeket a konklávé alatt is minden nap megtartottunk az
Egyház nehézségeinek megvitatására. Ötletek és javaslatok születtek ott.
Nagyon konkrét javaslat volt az, hogy a következő pápa számíthasson egy
külső tanácsra, vagyis egy olyan tanácsadó testületre, amely nem a
Vatikánban él.
*És létrehozta az úgynevezett „nyolcak tanácsát”.*
*Nyolc bíborosról van szó, minden földrészről, és egy koordinátorról.
Minden két-három hónapban összegyűlnek itt. Most, július elsejétől lesz egy
négynapos gyűlésünk, és végrehajtjuk azokat a változtatásokat, amelyeket
maguk a bíborosok kérnek tőlünk. Nem kötelező megtennünk, ugyanakkor
oktalan dolog lenne nem hallgatni azokra, akik okosak.*
*Nagy erőfeszítést tett annak érdekében is, hogy közeledjen az Ortodox
Egyházhoz.*
Azért mentem Jeruzsálembe I. Bartholomaiosz testvéremmel, hogy
megemlékezzünk VI. Pál és I. Athénagorasz ötven évvel ezelőtti
találkozójáról. Az a találkozó több mint ezerévnyi székszakítottság után
jött létre. A II. vatikáni zsinattól kezdve a Katolikus Egyház
erőfeszítéseket tesz a közeledésre, az Ortodox Egyház hasonlóképpen. Némely
ortodox egyházhoz közelebb állunk, mint másokhoz. *Azt akartam, hogy
Bartholomaiosz ott legyen velem Jeruzsálemben, és ott született meg az
ötlet, hogy részt vegyen a vatikáni imádságon is. Kockázatos lépés volt ez
számára, mert szemére vethetik, ugyanakkor meg kellett tenni ezt az
alázatossági gesztust, nekünk pedig szükséges volt, mert az emberek nem
értik, hog*y mi, keresztények *miért vagyunk megosztva; történelmi bűn ez,
amelyet helyre kell hoznunk.*
*Látva az ateizmus térhódítását, mit gondol azokról, akik úgy látják, hogy
a tudomány és a vallás kizárják egymást?*
Az egzisztencializmus, főként a sartre-i egzisztencializmus korában nagy
volt az ateizmus térnyerése. Azt követően azonban elkezdődött a
spiritualitás utáni érdeklődés, az Istennel való találkozás keresése,
ezernyi úton-módon, nem szükségszerűen a hagyományos vallások keretei
között. *A tudomány és a hit szembeállításának csúcspontja a felvilágosodás
korában volt*,* manapság azonban már nem annyira divatos, hála Istennek,
mivel mindnyájan rájöttünk, milyen közel van a két dolog egymáshoz. XVI.
Benedek pápa kiválóan tanít a tudomány és hit kapcsolatáról.*
Általánosságban azt mondanám: manapság arra van szükség, hogy a tudósok
nagy tiszteletet tanúsítsanak a hittel szemben, az agnosztikus vagy ateista
tudós pedig mondja azt, hogy „nem bátorkodom arra a területre lépni”.
*Sok államfőt megismert.*
Sokan eljöttek, és érdekes a sokszínűségük. Mindegyiknek megvan a maga
személyisége. Felkeltette a figyelmemet egy közös dolog a fiatal
politikusokban, képviseljék, akár a bal-, akár a jobboldalt vagy a közepet.
Szinte ugyanazokról a nehézségekről beszélnek, de egyfajta új zenével, és
ez tetszik nekem, reménnyel tölt el, mert a politika a szeretet megélésének
egyik legemelkedettebb formája. Miért? Mer*t a közjót szolgálja*; és*
amikor valaki, bár képes lenne rá, mégsem veti bele magát a politikába a
közjó érdekében, az önzés; vagy amikor valaki a politikát saját érdekébe
állítja, az korrupció*. Idestova tizenöt évvel ezelőtt [1999-ben] a francia
püspökök írtak egy lelkipásztori levelet, amely A politika
rehabilitálása *[Réhabiliter
la politique]* címet viselte. Nagyon értékes szöveg, világosan kifejti
mindazt, amiről most szót ejtettünk.
*Mi a véleménye XVI. Benedek lemondásáról?*
*Benedek pápa nagy tettet hajtott végre. Megnyitott egy ajtót, létrehozta
az esetlegesen nyugdíjba vonuló pápák intézményét. *Hetven évvel ezelőtt
nem léteztek nyugdíjas püspökök. Ma milyen sok van belőlük! Mivel
hosszabban élünk, elérkezünk egy olyan életkorba, amikor már nem tudjuk
továbbvinni a dolgokat. Én ugyanazt fogom tenni, mint ő, kérem az Urat,
hogy világosítson meg, amikor elérkezik az ideje, és mondja meg, mit kell
tennem, és biztosan meg fogja mondani nekem.
*Van egy fenntartott szobája egy lelkigyakorlatos házban Buenos Airesben.*
Igen, egy idős papokat befogadó otthonban. El kellett hagynom az érsekséget
a múlt év végéig, és már be is nyújtottam lemondásomat Benedek pápának,
mivel betöltöttem a hetvenötödik életévemet. Választottam egy szobát, és
azt mondtam: „Itt akarok élni.” Papként fogok dolgozni, segítem majd a
plébániákat. Így kellett volna alakulnia a jövőmnek, ha nem leszek pápa.
*Nem kérdezem meg, kinek drukkol a világbajnokságon…*
*A brazilok azt kérték, hogy maradjak semleges [nevet], én pedig tartom a
szavam, mert Brazília és Argentína mindig nagy riválisok.*
*Hogyan szeretne megmaradni a történelmi emlékezetben?*
Nem gondolkodtam ilyesmin, de tetszik, amikor valaki úgy emlékszik
valakire, hogy azt mondja: *„Derék ember volt, minden tőle telhetőt
megtett, nem volt rossz ember.” Ennyivel megelégszem.*
(Forrás: *La Vanguardia*, 2014. június 13., 3–6. oldal)
Fordította: Tőzsér Endre SP
Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140616/db99755c/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl