[Grem] Lechner dn - Ilyen zsenijk van a magyaroknak s nem mutogatjk?

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Jn. 12., Cs, 11:54:59 CEST 

Megőrültek a magyarok? Ilyen zsenijük van, és nem mutogatják?
Osztovits Ágnes <http://valasz.hu/szerzo/ujsagiro/osztovits-agnes-188> /
2014.06.11., szerda 08:20 /

   -

   - 0
   <https://twitter.com/share?url=http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345>
   -
   <http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345?block=Megosztas_Megosztas&url=http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345>
   -
   <https://plus.google.com/share?url=http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345>

[image: Megőrültek a magyarok? Ilyen zsenijük van, és nem mutogatják?]

Japánban minden apró részletre kiterjedő albumok és monográfiák születnek a
mesterről, nyugati építészek a csodájára járnak – mi alig beszélünk róla. *Száz
évvel ezelőtt hunyt el Lechner Ödön, a nemzeti építészet legnagyobb alakja.*

A budapesti Üllői úton sétálók jó ideje deszkaállványokat látnak az
Iparművészeti Múzeum körül. Csak a bennfentesek tudják, hogy a palánkok
mögött lapul meg a*z egykori művésztársak által Papsziként emlegetett
zseniális építész (1845–1914 <%281845%E2%80%931914>) ülő szobra.*

Amikor a Japán kávéházzal szemben 1936-ban felállított Lechner Ödön-szobrot
egy átgondolatlan, soha meg nem valósult városrendezési terv – álljon ott a
vidéki buszpályaudvar – miatt l948-ban eltüntették a Liszt Ferenc térről,
Szép Ernő a Hírlap hasábjain idézte meg a* magyar szellemi és művészeti
élet egyik legrokonszenvesebb alakjá*t. A cikk címében feltett kérdésre –
Papszi, hova lettél? – az illetékesek először nem válaszoltak, aztán
*átszállították
Farkas Béla alkotását az Iparművészeti Múzeum kicsiny, a szakértők szerint
felszámolásra megérett előkertjébe.* Háborogni nemigen lehetett, az
esztétikai felvetések hidegen hagyták az illetékeseket. A Lechner-hívek is
hallgatni kényszerültek; jól tudták, nem ez az első és nem is az utolsó
méltánytalanság, ami a mesterrel megesik. *Életében is sokan gáncsolták,
sőt gúnyolták. *A *historizmus bűvöletében élő közönség – és persze a
nagypolitika – nem értette,** miért kellene nekünk nemzeti stílus, *ha
pompás neoreneszánsz és neobarokk palotákat és templomokat tudunk felhúzni.
*Minek* *színes pirogránit lapokkal burkolni épületeket,* amikor az
aranyozott gipszstukkók kiválóan beváltak? Egyáltalán, mire jó ez a szörnyű
szecesszió?
 [image: Az eltávolított lanterna]

Az eltávolított lanterna

Fotó: Sebestyén László

*Elmaradt világcsoda*

Kész szerencse, hogy a XIX. század végének és a XX. század első éveinek
építészeti pályázatokat bíráló bizottságában voltak olyan formátumos
figurák, akik néha az eredetiséget is díjazták. Ezért épülhetett fel
Budapesten az* Iparművészeti Múzeum
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Iparm%C5%B1v%C3%A9szeti_M%C3%BAzeum> (l893–1896)
– az egyetlen olyan múzeum Európában a XIX. század utolsó évtizedéből,
amely nem **a historizmus stílusában készült *–, *a Stefánia úti Földtani
Intézet
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%81llami_F%C3%B6ldtani_Int%C3%A9zet>
(1896–1899
<%281896%E2%80%931899>), a Hold utcaiPostatakarékpénztár
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Postatakar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r> **székháza
(1899–1901 <%281899%E2%80%931901>), az érett Lechner legjelentősebb
alkotásai. *Ezek mellett sem törpülnek el az olyan kompromisszumot kereső
művek, mint az Operaházzal szemben emelkedő *MÁV nyugdíjintézeti bérház
<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:M%C3%A1v_Nyugd%C3%ADjint%C3%A9zeti_b%C3%A9rh%C3%A1z,_Andr%C3%A1ssy_%C3%BAt_88-90.jpg>
*(a
későbbi balettintézet) – amely még véletlenül sem akar konkurálni az
Ybl-palotával – vagy a megrendelők kérésére többször áttervezett *kőbányai
Szent László-templom
<http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3-templom_%28K%C5%91b%C3%A1nya%29>.*
És a maradandó vidéki művek: a* szegedi és a kecskeméti városháza, a
pozsonyi Szent Erzsébet-templom.*

Hosszú még a lista, rajta néhány ma is álló lakóház, villa, de lényegesen
hosszabb lenne felsorolni a meg nem épített műveket, amelyeknek csak a
terveit és a Lechner készítette remek látványképeit ismerjük, s mai szemmel
aligha értjük az egykori bírálóbizottságok döntéseit. Vagy talán
nagyon is, *Lechner
elől ugyanis csupa neobarokk palota vitte el a pálmát – a nagyközönség
őszinte örömére.* Több művészettörténész is eljátszott már a gondolattal,
hogy *mi lett volna, ha, mondjuk, egy városrészt, esetleg egy nagyobb
budapesti teret Lechner formálhatott volna meg. Nyilván csodájára járna a
világ. *(A konzervatív ízlésűnek mondott Lyka Károly és a forradalmár
lelkületű Fülep Lajos, a magyar művészettörténet két nagy tekintélye
Lechner elismerésében közös nevezőre jutott.)
 [image: A Földtani Intézet épülete]

A Földtani Intézet épülete

Fotó: MTI <http://valasz.hu/kultura/www.mti.hu>

*Sajátos karakter*

Hogy *mit akart Lechner Ödön? Olyan sajátosan nemzeti építészetet
teremteni, amely a legkorszerűbb technológiákat és a legősibb formákat,
díszítő motívumokat egyesíti. Ifjúkorának tanulmányútjai során* (három év
Berlinben, egy év Olaszországban, három Franciaországban, két rövidebb út
Angliában) mindent magába szívott, amit a kortárs építészet
Nyugat-Európában megteremtett, s azt is pontosan *felmérte, mi adhat
egy-egy nemzet architektúrájának sajátos karaktert*. Rájött, hogy „a magyar
naiv művészet friss naturalizmusával, primitív stilizálásával teljesen
beleillik a naivitáshoz visszatérő és új hatásokra törekvő modernségbe”.
(Talán* nem véletlen, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán alapító tagjai
voltak a mester emlékét ápoló, 1928-ban létrejött Lechner Ödön Társaságnak*.)
Azt is tudta, hogy a teória kevés,* gyakorlati képzésre, folyamatos
tanulásra van szükség*. A szegedi Dugonics Társaság 1902-es közgyűlésén
elmondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy már szükségből is a vassal,
betonnal, kerámiával dolgozó modern építészet mellé kellene állnunk, hiszen
nálunk kevés és drága az építésre alkalmas kő, de az agyagművességnek
óriási hagyományai vannak.

Lechner építőművészetének valóban a beton, a vas és a kerámia a
legfontosabb anyaga, ám híres épületeiről leginkább az utóbbi matéria,
nevezetesen *a színpompás Zsolnay-féle kerámiák *jutnak először az
eszünkbe. (Az építész és Zsolnay Vilmos legendás barátsága, közös angliai
útjuk és tanulmányaik a magyar modernitás pompás fejezetét képezik.) Pedig
a pazar térképzés, a nagyvonalúság és játékosság, az arányok, az anyagok
összhangja, a mindig szem előtt tartott funkcionalitás és a sajátos
díszítés együttesen teszik elragadóvá épületeit. Még akkor is, ha *nem a
legjobb telkeken kaptak helyet, *ha *nem tudjuk kellő perspektívából
csodálni őket.* Az idegenvezetők ezért nem is nagyon mutogatják a magyar és
nemzetközi szecesszió remekeit.
 [image: Lechner Ödön építész újonnan felavatott köztéri szobra]

Lechner Ödön építész újonnan felavatott köztéri szobra

Fotó: MTI <http://valasz.hu/kultura/www.mti.hu>

*Eredménytelen pályázat*

Születésének 150. évfordulóján, 1995-ben *Makovecz Imre figyelmeztetett **a
bűnös mulasztásra*, *a Lechner*-*felejtésre*. Míg például Japánban minden
apró részletre kiterjedő albumok és monográfiák születnek a mesterről, mi *alig
beszélünk róla, nehogy korszerűtlennek mutatkozzunk, nehogy ránk süssék a
nacionalizmus bélyegét*. A helyzet azóta romlott. Lechner legszebb
épületének, az Iparművészeti Múzeumnak a tetejéről le kellett emelni a
kupolát dísztő lanternát, a le-lehulló cserepektől fedett deszkaállványok
védik a járókelőket. Pedig elkészült a nagyszabású felújítási terv.
Kihirdették a pályázat győztesét, csak éppen a pénzcsapokat zárták el –
érthetetlen módon. Nem véletlen, hogy a főigazgatói posztra kiírt pályázat
eredménytelenül zárult.

*A kilencvenes évek elején Budapesten járt Nils Slaatto, Skandinávia akkori
főépítésze*. Miután az első két nap a Vártól a Hősök teréig minden
turisztikai látványosságot megnézett, s udvariasan bólogatott, igen, a
város fekvése gyönyörű, mintegy *véletlenül elvetődöt*t *az Iparművészeti
Múzeumba. Kivonszolni sem lehetett, de nem a műtárgyak izgatták, hanem az
épület.* A higgadt norvég tervező tűzbe jött. Négy hátralévő napján –
minden tervbe vett programot lemondva –* Lechner nyomába eredt. Nem értem a
magyarokat, mondta búcsúzóul, van egy zseniálisan eredeti építészük, de nem
mutogatják. Pedig ő a világszám*. Tanítani kellene a világ minden egyetemén.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140612/98035a8f/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl