<div dir="ltr"><div dir="ltr"><h1 style="margin:10px 0px;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:36px;line-height:46px;color:rgb(44,43,43);padding:0px 95px 0px 25px">Megőrültek a magyarok? Ilyen zsenijük van, és nem mutogatják?</h1>
<div style="margin:0px 0px 10px;padding:10px 25px;border-width:1px 0px;border-top:1px solid rgb(94,190,230);border-bottom:1px solid rgb(94,190,230);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:12px;font-weight:700;color:rgb(148,151,152)">
<a href="http://valasz.hu/szerzo/ujsagiro/osztovits-agnes-188" style="text-decoration:none;color:rgb(148,151,152)" target="_blank">Osztovits Ágnes</a>        <span style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;color:rgb(6,0,0)">/ 2014.06.11., szerda 08:20 /</span></div>
<div style="margin:0px 0px 10px;padding:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:'Times New Roman';font-size:medium"><ul style="margin:0px 0px 0px 5px;padding:0px;border:0px none"><li style="margin:0px;padding:8px 15px;border-width:0px 1px 0px 0px;border-right:1px solid rgb(103,191,255);list-style:none outside none;float:left">
<div style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;display:inline-block"><span style="margin:0px 0px 0px 5px;padding:0px;border:0px none;display:inline-block;text-align:justify;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:22px;line-height:22px;vertical-align:bottom;width:123px;min-height:20px"></span></div>
<br></li><li style="margin:0px;padding:5px 15px;border-width:0px 1px 0px 0px;border-right:1px solid rgb(103,191,255);list-style:none outside none;float:left"><a href="https://twitter.com/share?url=http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345" style="text-decoration:none;color:rgb(103,191,255);font-size:24px" target="_blank"><span style="display:inline-block;font-family:FontAwesome;line-height:1;color:rgb(148,151,152)"></span><span style="margin:0px 0px 0px 5px;padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:22px;line-height:22px">0</span></a></li>
<li style="margin:0px;padding:5px 15px;border-width:0px 1px 0px 0px;border-right:1px solid rgb(103,191,255);list-style:none outside none;float:left"><a href="http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345?block=Megosztas_Megosztas&url=http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345" style="text-decoration:none;color:rgb(103,191,255);font-size:24px" target="_blank"><span style="display:inline-block;font-family:FontAwesome;line-height:1;color:rgb(148,151,152)"></span></a><br>
</li><li style="margin:0px;padding:5px 15px;border-width:0px 1px 0px 0px;border-right:1px solid rgb(103,191,255);list-style:none outside none;float:left"><a href="https://plus.google.com/share?url=http://valasz.hu/kultura/a-nemzeti-epiteszet-nagymestere-100345" style="text-decoration:none;color:rgb(103,191,255);font-size:24px" target="_blank"><span style="display:inline-block;font-family:FontAwesome;line-height:1;color:rgb(148,151,152)"></span></a><br>
</li></ul></div><div style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-size:0px;width:835px;color:rgb(0,0,0);font-family:'Times New Roman'">
<img src="http://valasz.hu/data/cikk/10/345/cikk_100345/lechner_lead_SEB3545_fill_850x370.jpg" alt="Megőrültek a magyarok? Ilyen zsenijük van, és nem mutogatják?" style="margin:0px 0px 25px;padding:0px;border:0px none;width:835px;max-width:850px"></div>
<p style="margin:0px 0px 25px;padding:25px 95px 25px 25px;border-width:1px 1px 1px 0px;border-style:solid;border-color:rgb(94,190,230);font-family:'Noto Serif',serif;font-weight:700;font-size:20px;color:rgb(44,43,43)">
Japánban minden apró részletre kiterjedő albumok és monográfiák
születnek a mesterről, nyugati építészek a csodájára járnak – mi alig
beszélünk róla. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Száz évvel ezelőtt hunyt el Lechner Ödön, a nemzeti
építészet legnagyobb alakja.</u></span></p>
<div style="margin:0px;padding:0px 65px 0px 0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:'Times New Roman';font-size:medium"><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">
A budapesti Üllői úton sétálók jó ideje deszkaállványokat látnak az
Iparművészeti Múzeum körül. Csak a bennfentesek tudják, hogy a palánkok
mögött lapul meg a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>z egykori művésztársak által Papsziként emlegetett
zseniális építész <a href="tel:%281845%E2%80%931914" value="+3618451914" target="_blank">(1845–1914</a>) ülő szobra.</u></span></p>
<p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">Amikor
a Japán kávéházzal szemben 1936-ban felállított Lechner Ödön-szobrot
egy átgondolatlan, soha meg nem valósult városrendezési terv – álljon
ott a vidéki buszpályaudvar – miatt l948-ban eltüntették a Liszt Ferenc
térről, Szép Ernő a Hírlap hasábjain idézte meg a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> magyar szellemi és
művészeti élet egyik legrokonszenvesebb alakjá</b></u></span>t. A cikk címében feltett
kérdésre – Papszi, hova lettél? – az illetékesek először nem
válaszoltak, aztán <u>átszállították Farkas Béla alkotását az Iparművészeti
Múzeum kicsiny, a szakértők szerint felszámolásra megérett előkertjébe.</u>
Háborogni nemigen lehetett, az esztétikai felvetések hidegen hagyták az
illetékeseket. A Lechner-hívek is hallgatni kényszerültek; jól tudták,
nem ez az első és nem is az utolsó méltánytalanság, ami a mesterrel
megesik. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Életében is sokan gáncsolták, sőt gúnyolták. </b></u></span>A <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>historizmus
bűvöletében élő közönség – és persze a nagypolitika – nem értette,</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> miért
kellene nekünk nemzeti stílus, </b></u></span>ha pompás neoreneszánsz és neobarokk
palotákat és templomokat tudunk felhúzni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>Minek</u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>színes pirogránit
lapokkal burkolni épületeket,</u></span> amikor az aranyozott gipszstukkók kiválóan
beváltak? Egyáltalán, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mire jó ez a szörnyű</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">szecesszió?</span></p>
<table style="margin:0px 0px 0px 10px;padding:0px;border:0px none;border-collapse:collapse;float:right"><tbody style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0);text-align:right!important">
<img title="Az eltávolított lanterna" src="http://valasz.hu/data/cikk/10/345/cikk_100345/lechner_cikk2SEB3530.jpg" alt="Az eltávolított lanterna" style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;max-width:100%;width:300px"></td>
</tr><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0)"><p style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-weight:900;font-size:12px;line-height:24px;text-align:right!important">
Az eltávolított lanterna</p></td></tr><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0)"><p style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-weight:900;font-size:12px;line-height:24px;text-align:right!important">
Fotó: Sebestyén László</p></td></tr></tbody></table><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)"><b>Elmaradt világcsoda</b></p>
<p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">Kész
szerencse, hogy a XIX. század végének és a XX. század első éveinek
építészeti pályázatokat bíráló bizottságában voltak olyan formátumos
figurák, akik néha az eredetiséget is díjazták. Ezért épülhetett fel
Budapesten az<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Iparm%C5%B1v%C3%A9szeti_M%C3%BAzeum" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">Iparművészeti Múzeum</a> (l893–1896)
– az egyetlen olyan múzeum Európában a XIX. század utolsó évtizedéből,
amely nem </b></u></span><u>a historizmus stílusában készült </u>–, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a Stefánia úti <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%81llami_F%C3%B6ldtani_Int%C3%A9zet" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">Földtani Intézet</a> <a href="tel:%281896%E2%80%931899" value="+3618961899" target="_blank">(1896–1899</a>), a Hold utcai<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Postatakar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">Postatakarékpénztár</a> </u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>székháza <a href="tel:%281899%E2%80%931901" value="+3618991901" target="_blank">(1899–1901</a>),
az érett Lechner legjelentősebb alkotásai. </u></span>Ezek mellett sem törpülnek
el az olyan kompromisszumot kereső művek, mint az Operaházzal szemben
emelkedő <u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">MÁV nyugdíjintézeti <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:M%C3%A1v_Nyugd%C3%ADjint%C3%A9zeti_b%C3%A9rh%C3%A1z,_Andr%C3%A1ssy_%C3%BAt_88-90.jpg" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">bérház</a> </span></u>(a
későbbi balettintézet) – amely még véletlenül sem akar konkurálni az
Ybl-palotával – vagy a megrendelők kérésére többször áttervezett <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3-templom_%28K%C5%91b%C3%A1nya%29" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">kőbányai Szent László-templom</a>.</u></span> És a maradandó vidéki művek: a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> szegedi és a kecskeméti városháza, a pozsonyi Szent Erzsébet-templom.</u></span></p>
<p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">Hosszú
még a lista, rajta néhány ma is álló lakóház, villa, de lényegesen
hosszabb lenne felsorolni a meg nem épített műveket, amelyeknek csak a
terveit és a Lechner készítette remek látványképeit ismerjük, s mai
szemmel aligha értjük az egykori bírálóbizottságok döntéseit. Vagy talán
nagyon is, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>Lechner elől ugyanis csupa neobarokk palota vitte el a
pálmát – a nagyközönség őszinte örömére.</u></span> Több művészettörténész is
eljátszott már a gondolattal, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>mi lett volna, ha, mondjuk, egy
városrészt, esetleg egy nagyobb budapesti teret Lechner formálhatott
volna meg. Nyilván csodájára járna a világ. </u></span>(A konzervatív ízlésűnek
mondott Lyka Károly és a forradalmár lelkületű Fülep Lajos, a magyar
művészettörténet két nagy tekintélye Lechner elismerésében közös
nevezőre jutott.)</p>
<table style="margin:0px 10px 0px 0px;padding:0px;border:0px none;border-collapse:collapse;float:left"><tbody style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0);text-align:right!important">
<img title="A Földtani Intézet épülete" src="http://valasz.hu/data/cikk/10/345/cikk_100345/foldtani_DEGER20050708068.jpg" alt="A Földtani Intézet épülete" style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;max-width:100%;width:740px"></td>
</tr><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0)"><p style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-weight:900;font-size:12px;line-height:24px;text-align:right!important">
A Földtani Intézet épülete</p></td></tr><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0)"><p style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-weight:900;font-size:12px;line-height:24px;text-align:right!important">
Fotó: <a href="http://valasz.hu/kultura/www.mti.hu" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">MTI</a></p></td></tr></tbody></table><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">
<b>Sajátos karakter</b></p><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">Hogy
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>mit akart Lechner Ödön? Olyan sajátosan nemzeti építészetet teremteni,
amely a legkorszerűbb technológiákat és a legősibb formákat, díszítő
motívumokat egyesíti. Ifjúkorának tanulmányútjai során</u></span> (három év
Berlinben, egy év Olaszországban, három Franciaországban, két rövidebb
út Angliában) mindent magába szívott, amit a kortárs építészet
Nyugat-Európában megteremtett, s azt is pontosan <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>felmérte, mi adhat
egy-egy nemzet architektúrájának sajátos karaktert</u></span>. Rájött, hogy „a
magyar naiv művészet friss naturalizmusával, primitív stilizálásával
teljesen beleillik a naivitáshoz visszatérő és új hatásokra törekvő
modernségbe”. (Talán<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> nem véletlen, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán
alapító tagjai voltak a mester emlékét ápoló, 1928-ban létrejött Lechner
Ödön Társaságnak</u></span>.) Azt is tudta, hogy a teória kevés,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> gyakorlati
képzésre, folyamatos tanulásra van szükség</u></span>. A szegedi Dugonics Társaság
1902-es közgyűlésén elmondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy már
szükségből is <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a vassal, betonnal, kerámiával dolgozó modern építészet
mellé kellene állnunk, hiszen nálunk kevés és drága az építésre alkalmas
kő, de az agyagművességnek óriási hagyományai vannak.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
</span><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Lechner
építőművészetének valóban a beton, a vas és a kerámia a legfontosabb
anyaga, </span>ám híres épületeiről leginkább az utóbbi matéria, nevezetesen <u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">a
színpompás Zsolnay-féle kerámiák </span></u>jutnak először az eszünkbe. (Az építész
és Zsolnay Vilmos legendás barátsága, közös angliai útjuk és
tanulmányaik a magyar modernitás pompás fejezetét képezik.) Pedig a
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">pazar térképzés, a nagyvonalúság és játékosság, az arányok, az anyagok
összhangja, a mindig szem előtt tartott funkcionalitás és a sajátos
díszítés együttesen teszik elragadóvá épületeit.</span> Még akkor is, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>nem a
legjobb telkeken kaptak helyet, </u></span>ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>nem tudjuk kellő perspektívából
csodálni őket.</u></span> Az idegenvezetők ezért nem is nagyon mutogatják a magyar
és nemzetközi szecesszió remekeit.</p>
<table style="margin:0px 10px 0px 0px;padding:0px;border:0px none;border-collapse:collapse;float:left"><tbody style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0);text-align:right!important">
<img title="Lechner Ödön építész újonnan felavatott köztéri szobra" src="http://valasz.hu/data/cikk/10/345/cikk_100345/lechnerD_CIM20140610015.jpg" alt="Lechner Ödön építész újonnan felavatott köztéri szobra" style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;max-width:100%;width:300px"></td>
</tr><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0)"><p style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-weight:900;font-size:12px;line-height:24px;text-align:right!important">
Lechner Ödön építész újonnan felavatott köztéri szobra</p></td></tr><tr style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><td style="padding:0px;border:0px none;font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;color:rgb(6,0,0)">
<p style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;font-weight:900;font-size:12px;line-height:24px;text-align:right!important">
Fotó: <a href="http://valasz.hu/kultura/www.mti.hu" style="text-decoration:none;color:rgb(51,102,255)" target="_blank">MTI</a></p></td></tr></tbody></table><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">
<b>Eredménytelen pályázat</b></p><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)">Születésének
150. évfordulóján, 1995-ben <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Makovecz Imre figyelmeztetett </u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>a bűnös
mulasztásra</u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a Lechner</u></span>-<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>felejtésre</u></span>. Míg például Japánban minden apró
részletre kiterjedő albumok és monográfiák születnek a mesterről, mi
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>alig beszélünk róla, nehogy korszerűtlennek mutatkozzunk, nehogy ránk
süssék a nacionalizmus bélyegét</u></span>. A helyzet azóta romlott. Lechner
legszebb épületének, az Iparművészeti Múzeumnak a tetejéről le kellett
emelni a kupolát dísztő lanternát, a le-lehulló cserepektől fedett
deszkaállványok védik a járókelőket. Pedig elkészült a nagyszabású
felújítási terv. Kihirdették a pályázat győztesét, csak éppen a
pénzcsapokat zárták el – érthetetlen módon. Nem véletlen, hogy a
főigazgatói posztra kiírt pályázat eredménytelenül zárult.</p>
<p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 0px 25px;border:0px none;font-family:'Noto Serif',serif;font-size:16px;line-height:24px;color:rgb(6,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
kilencvenes évek elején Budapesten járt Nils Slaatto, Skandinávia
akkori főépítésze</b></u></span>. Miután az első két nap a Vártól a Hősök teréig minden
turisztikai látványosságot megnézett, s udvariasan bólogatott, igen, a
város fekvése gyönyörű, mintegy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>véletlenül elvetődöt</u></span>t <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>az Iparművészeti
Múzeumba. Kivonszolni sem lehetett, de nem a műtárgyak izgatták, hanem
az épület.</u></span> A higgadt norvég tervező tűzbe jött. Négy hátralévő napján –
minden tervbe vett programot lemondva –<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> Lechner nyomába eredt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Nem értem</span>
a magyarokat, mondta búcsúzóul, van egy zseniálisan eredeti építészük,
de <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem mutogatják. </span>Pedig ő a világszám</u></span>. Tanítani kellene a világ minden
egyetemén.</p>
</div></div>
</div>