[Grem] A konzervatív feminizmus ismérvei / Kölnei L.,Kóczián M
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Jún. 4., Sze, 11:30:34 CEST
Mit akar, Ă©s mit takar a konzervatĂv feminizmus?
2014. jĂşnius 04. szerda, 06:46 | ĂŤrta: Kölnei LĂvia, KĂłczián Mária
*[image: the new feminist] A feminizmus ma nem túl népszerű: elkoptatott,
ugyanakkor mégis indulatokat gerjesztő fogalom lett. Pedig eredetileg ez a
nĹ‘i Ă©rdekĂ©rvĂ©nyesĂtĹ‘ mozgalom fontos Ă©rtĂ©k megvalĂłsĂtását tűzte ki cĂ©lul: a
férfiak és nők társadalmi esélyegyenlőségét.*
Mi lehet az oka, hogy a feminizmust ma a társadalom számos csoportja
elutasĂtja, vagy legalábbis ellenĂ©rzĂ©ssel fogadja – Ă©s nemcsak fĂ©rfiak,
hanem nők is? Feltehetően úgy érzik, hogy a feministák szembemennek az
érdekeikkel, vagy nem megfelelően képviselik azokat. A férfiak nagy része
veszélyt érez a feminista törekvésekben, a nők egy kisebb(?) része pedig
úgy érzi, számára nem jelentenek problémát a feministák által kifogásolt
élethelyzetek.
Azok a nők, akik fontosnak tartják a feminizmus eszméit, szintén nem
gondolkodnak egységesen. Ma már láthatóan elválik egymástól legalább két
fĹ‘bb irányvonal (nevezzĂĽk az egyiket konzervatĂvnak), Ă©s minden fĹ‘
irányvonal perifériáján vannak szélsőséges, párbeszédre képtelen csoportok.
*A mai nyugati civilizáció *(Közép- és Nyugat-Európa, valamint
Észak-Amerika) *valamennyi fő politikai irányvonala rendelkezik keresztény
gyökerekkel, hiszen a mai, nyugati értelemben vett demokráciák csak
keresztény hagyományú országokban jöttek eddig létre.* A gyökereken túl
azonban a kötődés a keresztény hagyományhoz már eltérő mértékű. *A
konzervatĂv feminizmus sok hasonlĂłságot, átfedĂ©st mutat a keresztĂ©ny
feminizmussal
<http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1105:kereszteny-feminizmus-ujratoeltve&catid=49:kultura&Itemid=72>,
amelynek alapelveit Slachta Margit
<http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=465:kereszteny-feminista-slachta-1-resz&catid=34:ittesmost&Itemid=58>és
Farkas Edith fogalmazták meg 1918-ban.*
A közelmúltban megjelent egy gondolatébresztő interjú *Pető Andreával, a
CEU gender tanszĂ©kĂ©nek docensĂ©*vel "Ez Ăgy alapvetĹ‘en igazságtalan" cĂmmel
(Magyar Narancs, 2014.05.22, 18-20.). *A szerző a feminizmus mai hazai,
közép-kelet-európai helyzetét tekinti át saját (talán leginkább
liberálisként definiálható) nézőpontjából, és arra a következtetésre jut,
hogy az általa progresszĂvnek, modernnek tartott feminista vonulat mára
erĹ‘tlennĂ© vált, válságban van,* *miközben a konzervatĂv vonalba sorolhatĂł
(általa antimodernistának és az emberi jogi diskurzussal szembenállónak
tartott) női szervezetek száma egyre nő.*
Ez a témafelvetés bennünket, a Talita szerkesztőit arra ösztönzött, hogy
tekintsĂĽk át a nem annyira harsány, de kĂ©tsĂ©gkĂvĂĽl lĂ©tezĹ‘, növekedĂ©st
mutatĂł konzervatĂv feminista mozgalom jellemzĹ‘it. Vállalkozásunk csak egy
tisztázó folyamat kezdete, távolról sem mutatja a teljes képet.
*Mi jellemzi a konzervatĂv nĹ‘mozgalmat?*
*1. Célja a nők és férfiak egyenlő társadalmi esélyeinek a megteremtése.*
*2. Elsőrendűen családcentrikus. Hosszú távon úgy látja, hogy a társadalom,
sĹ‘t, a nyugati tĂpusĂş civilizáciĂł fenntartását, önreprodukciĂłját a – minĂ©l
teljesebb – családban felnövĹ‘ gyerekek biztosĂtják. *Minden olyan
tendenciát, amely a család atomizálásának, háttĂ©rbe szorĂtásának,
gyengĂtĂ©sĂ©nek veszĂ©lyĂ©t hordozza magában, elutasĂt vagy legalábbis a saját
törekvéseivel ellentétesnek tekint. (Ez utóbbiak közé tartozik pl. a
törekvĂ©s a homoszexuális kapcsolatok egyenrangĂşsĂtására a hetero
házassággal, az abortuszhoz valĂł jogok, a reproduktĂv jogok Ă©s lehetĹ‘sĂ©gek
szĂ©lesĂtĂ©se, stb.)
A fenti megfontolás miatt *a házasságot (a közösség előtt hivatalosan is
felvállalt Ă©s kinyilvánĂtott, fĂ©rfi Ă©s nĹ‘ közötti Ă©lettársi kapcsolatot)
elĹ‘nyben rĂ©szesĂti* *az egyĂĽttĂ©lĂ©sek másfĂ©le formáival **szemben. *A
családcentrikusság nem jelenti az egyedülállók, gyermektelenek problémái
iránti érzéketlenséget, pusztán a preferencia-irányt jelzi az előnyösebb
társadalmi folyamatok érdekében.
3. *A nĹ‘k társadalmi egyenjogĂşsĂtására az Ă©let három terĂĽletĂ©n: anyakĂ©nt,
dolgozó nőként és társadalmi szereplőként egyformán nagy szükség van. E
területek egyformán értékesek*, *elkerülendő azonban, hogy utóbbi kettő az
anyai szerep rovására menjen*, vagy azt lehetetlenné tegye. A
gyermekvállalás (vagy örökbefogadás) és gyermeknevelés anyagi és erkölcsi
elismertsĂ©gĂ©t egyenrangĂşvá szeretnĂ© tenni a társadalmi karriert Ă©pĂtĹ‘
nőével és férfiéval.
4. *A férfiakat semmilyen körülmények között sem tekinti ellenfélnek*,
akiket "le kell győzni". Nem akar a férfiakban bűntudatot kelteni az elmúlt
évezredek patriarchális társadalmi viszonyai miatt, nem akarja leverni
rajtuk azt, hogy eddig egyértelmű „előnyben" voltak, sőt* látja és
elismeri, hogy a férfiak számára is számos problémát jelent a társadalmi
szerepek jelenkori gyors átalakulása.* A konzervatĂv feminizmus
törekvéseinek az egész társadalom elégedettebbé tétele a célja. Vallja,
hogy a férfi és a gyerek boldogsága a nő boldogságának feltétele, és
viszont, tehát mindenképpen a férfiakkal való együttműködésre törekszik.
5. *A konzervatĂv feminizmustĂłl távol áll az az elmĂ©let,* *hogy a nemek
közötti egyenlőségért úgy lehet a leghatásosabban küzdeni, ha a biológiai
nemek közötti határokat nemlétezőnek tekintjük*. Nem osztja más
esélyegyenlőségi mozgalmaknak azt a szemléletét sem, amely a nemi
szerepeket egyfajta (társadalmi) kényszerként éli meg. A nemek közötti
átmeneti, átfedést mutató emberi szerepek, szexuális adottságok nem
kĂ©rdĹ‘jelezik meg, Ă©s nem is Ărják felĂĽl a kĂ©t nemrĹ‘l alkotott felfogást. Ez
utóbbi *határeseteket nem tekinti általános érvényűnek, és nem is akarja
azzá emelni, a norma részévé tenni.*
6. A konzervatĂv nĹ‘i civil szervezetek tevĂ©kenysĂ©geinek jelentĹ‘s terĂĽletei: *a
családvĂ©delem* (pl.* válságba kerĂĽlĹ‘ családok segĂtĂ©se, felelĹ‘s
párválasztásra és szexuális életre nevelés); a válságba került várandósok
segĂtĂ©se, hogy gyermekĂĽk Ă©letĂ©t lehetĹ‘leg ne kelljen kioltaniuk; az anya Ă©s
ĂşjszĂĽlött speciális igĂ©nyeit jobban figyelembe vevĹ‘ szĂĽlĂ©szetekĂ©rt indĂtott
mozgalom *(ez kiválĂł terepe a nem konzervatĂv nĹ‘szervezetek tagjaival valĂł
egyĂĽttműködĂ©snek is); valamint segĂtsĂ©gnyĂşjtás az anyák
visszailleszkedéséhez a munkába, társadalmi életbe.
A konzervatĂv feminista mozgalmak* szĂ©lsĹ‘sĂ©ge: "A nĹ‘ dolga kizárĂłlag a fĂ©rj
és a gyerekek ellátása, a háztartás vezetése. A férfi dolga a család anyagi
hátterĂ©nek biztosĂtása, a döntĂ©shozás"-elvet kizárĂłlagosan vallĂłk, akik
rossz néven veszik a nők beleszólását bármilyen közéleti kérdésbe. De úgy
látjuk, ők egyre kevesebben vannak, ill. szűk, elsősorban szektákhoz,
kisebb szubkulturális, politikai csoportokhoz tatoznak. Létezésük leginkább
kétségbeesett válaszreakció a másik oldalon igen hangosan fellépők
akcióira, lásd pl. a Femen áldásosnak messze nem mondható tevékenységét
<http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1444:nehany-kerdes-radikalis-leszbikus-feministakhoz&catid=34:ittesmost&Itemid=58#comment-1235>,
ill. válasz a világban eluralkodó általános értékválságra, az erkölcsi
normáknak az egyént és a társadalmat egyaránt veszélyeztető felbomlására.*
Ezzel egyĂĽtt *a konzervatĂv feministák Ăşgy gondolják, hogy ez a
patriarchális modell nem tudja megállni a helyét – gyakran külső okok miatt
(a fĂ©rfi elveszĂti munkáját), ill. olyan zárt Ă©letformához, gondolkodáshoz
vezet, amely elszigeteltséget, jövőtlenséget eredményez.*
A fenti hat alapelv mentén gondolkodó nők (és férfiak) bátran vallhatják
magukat konzervatĂv feministának. Érdemes lenne visszaadni a feminizmus
fogalmának Ă©s mozgalmának eredeti sokszĂnűsĂ©gĂ©t – a javunkat szolgálná.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140604/de4f2243/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról