<div dir="ltr"><div>
<h2>
Mit akar, és mit takar a konzervatív feminizmus?
</h2>
<div>
2014. június 04. szerda, 06:46 | Írta: Kölnei Lívia, Kóczián Mária
</div>
</div>
<p><b><img style="float:left" src="http://talita.hu/images/the_new_feminist.jpg" alt="the new feminist" height="369" width="245"> <br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>A
feminizmus</u></span> ma nem túl népszerű: elkoptatott, ugyanakkor mégis
indulatokat gerjesztő fogalom lett. Pedig <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>eredetileg ez a női
érdekérvényesítő mozgalom </u></span>f<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>ontos érték megvalósítását tűzte ki célul: a
férfiak és nők társadalmi esélyegyenlőségét.</u></span></b></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>Mi lehet az oka, hogy a feminizmust ma a társadalom számos csoportja
elutasítja, vagy legalábbis ellenérzéssel fogadja – és nemcsak férfiak,
hanem nők is? Feltehetően úgy érzik, hogy a feministák szembemennek az
érdekeikkel, vagy nem megfelelően képviselik azokat. A férfiak nagy
része veszélyt érez a feminista törekvésekben, a nők egy kisebb(?) része
pedig úgy érzi, számára nem jelentenek problémát a feministák által
kifogásolt élethelyzetek.</p>
<p>Azok a nők, akik fontosnak tartják a feminizmus eszméit, szintén nem
gondolkodnak egységesen. Ma már láthatóan elválik egymástól legalább két
főbb irányvonal (nevezzük az egyiket konzervatívnak), és minden fő
irányvonal perifériáján vannak szélsőséges, párbeszédre képtelen
csoportok.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A mai nyugati civilizáció </b></u></span>(Közép- és Nyugat-Európa, valamint
Észak-Amerika) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>valamennyi fő politikai irányvonala rendelkezik
keresztény gyökerekkel, hiszen a mai, nyugati értelemben vett
demokráciák csak keresztény hagyományú országokban jöttek eddig létre.</b></u></span> A
gyökereken túl azonban a kötődés a keresztény hagyományhoz már eltérő
mértékű. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A konzervatív feminizmus sok hasonlóságot, átfedést mutat a<a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1105:kereszteny-feminizmus-ujratoeltve&catid=49:kultura&Itemid=72" target="_blank"> keresztény feminizmussal</a>, amelynek alapelveit <a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=465:kereszteny-feminista-slachta-1-resz&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">Slachta Margit </a>és Farkas Edith fogalmazták meg 1918-ban.</b></u></span></p>
<p>A közelmúltban megjelent egy gondolatébresztő interjú <u><b>Pető Andreával,
a CEU gender tanszékének docensé</b></u>vel "Ez így alapvetően igazságtalan"
címmel (Magyar Narancs, 2014.05.22, 18-20.). <u><b>A szerző a feminizmus mai
hazai, közép-kelet-európai helyzetét tekinti át saját (talán leginkább
liberálisként definiálható) nézőpontjából, és arra a következtetésre
jut, hogy az általa progresszívnek, modernnek tartott feminista vonulat
mára erőtlenné vált, válságban van,</b></u> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>miközben a konzervatív vonalba
sorolható (általa antimodernistának és az emberi jogi diskurzussal
szembenállónak tartott) női szervezetek száma egyre nő.</b></u></span></p>
<p>Ez a témafelvetés bennünket, a Talita szerkesztőit arra ösztönzött,
hogy tekintsük át a nem annyira harsány, de kétségkívül létező,
növekedést mutató konzervatív feminista mozgalom jellemzőit.
Vállalkozásunk csak egy tisztázó folyamat kezdete, távolról sem mutatja a
teljes képet.</p>
<p> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mi jellemzi a konzervatív nőmozgalmat?</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>1. Célja a nők és férfiak egyenlő társadalmi esélyeinek a megteremtése.</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>2. Elsőrendűen családcentrikus. Hosszú távon úgy látja, hogy a
társadalom, sőt, a nyugati típusú civilizáció fenntartását,
önreprodukcióját a – minél teljesebb – családban felnövő gyerekek
biztosítják. </b></u></span>Minden olyan tendenciát, amely a család atomizálásának,
háttérbe szorításának, gyengítésének veszélyét hordozza magában,
elutasít vagy legalábbis a saját törekvéseivel ellentétesnek tekint. (Ez
utóbbiak közé tartozik pl. a törekvés a homoszexuális kapcsolatok
egyenrangúsítására a hetero házassággal, az abortuszhoz való jogok, a
reproduktív jogok és lehetőségek szélesítése, stb.)</p>
<p>A fenti megfontolás miatt <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a házasságot (a közösség előtt hivatalosan
is felvállalt és kinyilvánított, férfi és nő közötti élettársi
kapcsolatot) előnyben részesíti</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az együttélések másféle formáival
</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szemben. </b></u></span>A családcentrikusság nem jelenti az egyedülállók,
gyermektelenek problémái iránti érzéketlenséget, pusztán a
preferencia-irányt jelzi az előnyösebb társadalmi folyamatok érdekében.</p>
<p>3. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A nők társadalmi egyenjogúsítására az élet három területén:
anyaként, dolgozó nőként és társadalmi szereplőként egyformán nagy
szükség van. E területek egyformán értékesek</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>elkerülendő azonban, hogy
utóbbi kettő az anyai szerep rovására menjen</b></u></span>, vagy azt lehetetlenné
tegye. A gyermekvállalás (vagy örökbefogadás) és gyermeknevelés anyagi
és erkölcsi elismertségét egyenrangúvá szeretné tenni a társadalmi
karriert építő nőével és férfiéval.</p>
<p>4. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A férfiakat semmilyen körülmények között sem tekinti ellenfélnek</b></u></span>,
akiket "le kell győzni". Nem akar a férfiakban bűntudatot kelteni az
elmúlt évezredek patriarchális társadalmi viszonyai miatt, nem akarja
leverni rajtuk azt, hogy eddig egyértelmű „előnyben" voltak, sőt<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> látja
és elismeri, hogy a férfiak számára is számos problémát jelent a
társadalmi szerepek jelenkori gyors átalakulása.</b></u></span> A konzervatív
feminizmus törekvéseinek az egész társadalom elégedettebbé tétele a
célja. Vallja, hogy a férfi és a gyerek boldogsága a nő boldogságának
feltétele, és viszont, tehát mindenképpen a férfiakkal való
együttműködésre törekszik.</p>
<p>5. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A konzervatív feminizmustól távol áll az az elmélet,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>hogy a nemek
közötti egyenlőségért úgy lehet a leghatásosabban küzdeni, ha a
biológiai nemek közötti határokat nemlétezőnek tekintjük</b></u></span>. Nem osztja más
esélyegyenlőségi mozgalmaknak azt a szemléletét sem, amely a nemi
szerepeket egyfajta (társadalmi) kényszerként éli meg. A nemek közötti
átmeneti, átfedést mutató emberi szerepek, szexuális adottságok nem
kérdőjelezik meg, és nem is írják felül a két nemről alkotott felfogást.
Ez utóbbi <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>határeseteket nem tekinti általános érvényűnek, és nem is
akarja azzá emelni, a norma részévé tenni.</b></u></span></p>
<p>6. A konzervatív női civil szervezetek tevékenységeinek jelentős
területei: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a családvédelem</b></u></span> (pl.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> válságba kerülő családok segítése,
felelős párválasztásra és szexuális életre nevelés); a válságba került
várandósok segítése, hogy gyermekük életét lehetőleg ne kelljen
kioltaniuk; az anya és újszülött speciális igényeit jobban figyelembe
vevő szülészetekért indított mozgalom </b></u></span>(ez kiváló terepe a nem
konzervatív nőszervezetek tagjaival való együttműködésnek is); valamint
segítségnyújtás az anyák visszailleszkedéséhez a munkába, társadalmi
életbe.</p>
<p>A konzervatív feminista mozgalmak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> szélsősége: "A nő dolga kizárólag a
férj és a gyerekek ellátása, a háztartás vezetése. A férfi dolga a
család anyagi hátterének biztosítása, a döntéshozás"-elvet kizárólagosan
vallók, akik rossz néven veszik a nők beleszólását bármilyen közéleti
kérdésbe. De úgy látjuk, ők egyre kevesebben vannak, ill. szűk,
elsősorban szektákhoz, kisebb szubkulturális, politikai csoportokhoz
tatoznak. Létezésük leginkább kétségbeesett válaszreakció a másik
oldalon igen hangosan fellépők akcióira, lásd pl. a <i>Femen</i> áldásosnak messze nem mondható <a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1444:nehany-kerdes-radikalis-leszbikus-feministakhoz&catid=34:ittesmost&Itemid=58#comment-1235" target="_blank">tevékenységét</a>,
ill. válasz a világban eluralkodó általános értékválságra, az erkölcsi
normáknak az egyént és a társadalmat egyaránt veszélyeztető
felbomlására.</b></u></span> Ezzel együtt <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a konzervatív feministák úgy gondolják, hogy
ez a patriarchális modell nem tudja megállni a helyét – gyakran külső
okok miatt (a férfi elveszíti munkáját), ill. olyan zárt életformához,
gondolkodáshoz vezet, amely elszigeteltséget, jövőtlenséget eredményez.</b></u></span></p>
<p>A fenti hat alapelv mentén gondolkodó nők (és férfiak) bátran
vallhatják magukat konzervatív feministának. Érdemes lenne visszaadni a
feminizmus fogalmának és mozgalmának eredeti sokszínűségét – a javunkat
szolgálná.</p>
<p> </p></div>