[Grem] 1944. márc.19. a sorsfordító náci megszállás
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Júl. 24., Cs, 12:05:52 CEST
1944. március 19.: a sorsfordĂtĂł náci megszállás
<http://mandiner.blog.hu/2014/07/23/1944_marcius_19_a_sorsfordito_naci_megszallas>
ĂŤrta:
AgentUngur <http://blog.hu/user/63697/tab/data>
http://mandiner.blog.hu/2014/07/23/1944_marcius_19_a_sorsfordito_naci_megszallas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201407
[image: nemet_megszallas.png] <http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/65.html>
Nem vagyok oda az emlékművekért, névváltoztatásokért, ünnepségekért és
megemlékezésekért. Nem azért, mintha időnként nem lennének fontosak, de a
mai Magyarországon egész egyszerűen túl sok van belőlük. Kár a bronzért
<http://mandiner.blog.hu/2013/11/05/horthy_oroksege_nem_lehet_bronzba_onteni>,
erĹ‘feszĂtĂ©sĂ©rt, botrányĂ©rt.
*A Szabadság téri német megszállási emlékmű olyan, amilyen.* Itt nem
kĂvánom Ă©rtĂ©kelni, csak magát az esemĂ©nyt, amire emlĂ©kezni kĂvánt.
Üzenetének ugyanis van egy nagyon fontos eleme. Az, hogy* alaposan leszögez
egy megkerülhetetlen tényt: *Magyarország 1944. március 19-én elvesztette
egyébként is meglehetősen csekély mozgásterének túlnyomó részét – ha
röviden akarjuk mondani, elvesztette függetlenségét. *Nem igazán az emlékmű
számĂt, hanem az, hogy magával az esemĂ©nnyel legyĂĽnk tisztában, azzal
kapcsolatban kéne hisztériától és bel(kül) politikától mentes vitát
folytatni. A vitáért a bronzzal ellentétben ugyanis sohasem kár.*
A német megszállásnak számos tragikus következménye lett, ezek közül a
magyar zsidóság tragédiája az egyik, az érintett magyar polgárok számát és
sorsának kegyetlenségét illetően kétségtelenül a legnagyobb. Nem
elfogadhatĂł narratĂva az, hogy 1944. március 19-e után nem volt magyar
felelősség a történtekben, de az sem, hogy egy szuverén magyar állam saját
akarata lett volna, ami történt.
*A megkerülhetetlen tény tehát a következő: ha nincs német megszállás, a
magyarországi zsidók, zsidó gyökerű magyarok túlnyomó része, több mint
kilencvenöt százaléka megalázva, megtaposva bár, de túléli a második
világháborút. A berlini döntés Magyarország
megszállásáról igazi fordulópont.*
*A németek uralta Európában ezzel éppenséggel az utolsó menedék esett el.
Holokauszt a Harmadik Birodalom árnyékában ugyanis mindenhol volt, szinte
mindig kollaboránsok segĂtsĂ©gĂ©vel, egyes esetekben egyenesen általuk
végrehajtva. (Legfeljebb a nácik által kivételezetten,
mintaprotektorátusként kezelt, *és a semleges Svédországgal szomszédos *Dánia
kivétel, ahol 1943-ban a széles társadalmi ellenállás a zsidóság 99%-át,
hétezer embert megmentett.*)
Ha körbenézünk a korabeli Európában, akkor láthatjuk, hog*y 1944 márciusáig
– zsidótörvényeivel, hivatalos antiszemitizmusával, Újvidékkel, a
kárpátaljai deportálásokkal és a munkaszolgálattal együtt is – Magyarország
egy viszonylag biztonságos sziget volt *a népirtás tengerében. Ez nem
felmentés vagy mentegetés, csak egy tény közlése – Randolph L. Brahamot
idézném, ha a könyvtáram közelében lennék.
*Az 1941 áprilisában megszállt Szerbia lett az első „zsidómentes” ország a
náci övezetben. *A tömeggyilkosságot túlnyomórészben nem a németek, hanem*
a szerb kollaboráns hatóságok hajtották végre, 1942 augusztusára a szerbiai
zsidók kilencven százalékát megölték. *Romániában Szerbiához hasonlóan, de
közvetlen német megszállás és iránymutatás nélkül, saját kézbe vették a
zsidóság kiirtását, a román hadsereg által meggyilkoltak vagy a
nélkülözésekben elpusztultak száma 280 ezer - 380 ezer körülire tehető. Az
ugyanakkor tény, hogy *a román holokauszt Moldáviára és Besszarábiára
fókuszált,* *a saját végrehajtású tömeggyilkosság a dél-erdélyi, jelentős
részben magyar anyanyelvű /identitású zsidóságra nem terjedt ki.**
Kérdéses, hogy az akarat hiánya vagy a háború menetének fordulata miatt.*
A horvát állam a románhoz hasonlóan jórészt saját hatáskörben hajtotta
vĂ©gre a zsidĂłság megsemmisĂtĂ©sĂ©t, egy nagyobb Ă©s számos kisebb „horvát
fejlesztésű”, körülményeiben még a kor mércéjéhez mérve is döbbenetesen
brutális koncentrációs táborban, már 1941 áprilisától. *Szlovákiából 1942
márciusában kezdődtek meg a deportálások a szlovák államapparátus
szervezésében, az első szlovák állam, jelentős részben szintén magyar
anyanyelvű/identitásĂş zsidĂł lakosságának 77%-át pusztĂtották el.* A balti
államokban,* Hollandiában, Belgiumban, de a nagy és dicső Franciaországban
is voltak olyanok, nem kevesen, akik részt vettek a holokausztban.* *A
Vichy-kormányzat apparátusa*, a nem kevés belga és holland kollaboráns
éppenséggel *a német kényszeren túl is meglehetős lelkesedéssel vett részt
a zsidóság kifosztásában és deportálásában.*
Ukrajnában is megfelelő mennyiségű kiszolgálóra talált a nácizmus, és*
Kárpátalja, ha 1939 márciusában Magyarország nem szállja meg, német
bábállamkĂ©nt valĂłszĂnűleg szintĂ©n semmit sem tett/tehetett volna zsidĂłsága
védelmére.* Az biztos, hogy 2-3 évvel korábban indul el az öldöklés, és
talán nagyobb arányú a végleges veszteség is.* A lengyel zsidóság története
jĂłl ismert, a gettĂłsĂtás majd a deportálás ott is kĂĽlönösebb társadalmi
ellenállás nélkül ment végbe*. Az olasz fasiszta állam, bár tett
zsidóellenes lépéseket, 1943-ig, azaz a német megszállásig nem engedett a
német nyomásnak. Utána megindultak a deportálások, és bár a szövetségesek
előretörése miatt az olasz zsidóság jelentős része nem volt „elérhető”,
minden ötödik ember odaveszett.
*Kollaboránsok, zsidógyűlölők, gyilkosok, szimpla nyerészkedők és rablók
tehát mindenhol voltak*, de *sehol sem kaphattak volna szabad kezet, ha
nincs a német hatalom. Sehol.* Még Romániában és Horvátországban sem, ahol
a „legfüggetlenebb” volt a végrehajtás.
*Ez a tény igaz Magyarországra is.*
*A Bakyk, Endrék meg Jaross Andorok nélkül a magyar holokauszt nem lett
volna akkora mĂ©rvű, amekkora. Ez igaz. Az is igaz, hogy sok ezer, tĂzezer
magyar része volt a gépezetnek, van, aki parancsot követve, de sokan
lelkesen és nyerészkedve. Nem kétséges, hogy a függetlenségét vesztett
magyar állam nem egyszerűen kiszolgálta a német parancsokat, hanem nagyon
hatĂ©konyan Ă©s szervezetten teljesĂtett.*
*De az biztos, hogy Baky, Endre meg Jaross, és a sok hozzájuk hasonló
figura az államapparátus különböző szintjein nem deportálhatott volna
senkit a nácik nélkül. A történelmi pillanatot, hogy fanatikus vágyukat a
„zsidĂłmentes” Magyarországra megprĂłbálhassák megvalĂłsĂtani, a Wehrmacht
hozta el.*
*Nem egész két évvel később a legfőbb felelősök bitón feleltek bűneikért.*
*1944. március 19. a fentiekért, és még sok minden másért, a magyar
történelem egyik legsötétebb napja. Ha már van ez az emlékmű, akkor
beszéljünk róla, bármilyen reménytelennek is tűnjön bármiféle
közmegegyezés.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140724/42fb37a2/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról