[Grem] A szkelyek eredetrl
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Jl. 20., V, 18:57:15 CEST
A székelyek eredetéről
http://mno.hu/tudomany/a-szekelyek-eredeterol-1237981
*Magyarok, akik már Árpád előtt itt lehettek a Kárpát-medencében*
2014. július 20., 18:08 , szerző: Varga Péter Dénes
Számos legenda kering arról, hogy honnan is származnak a székelyek. Nézzük,
mit is ír erről Anonymus a Gesta Hungarorumban.
Árpád vezér és nemesei sereget küldtek Mén Marót bihari vezér ellen. Ennek
a hadseregnek Ősbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői. Ezek a
szigetről nekiindulva […] a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. Ott a
székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Ősbőnek hírét hallva,
békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle
ajándékokkal. Sőt, Ősbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót
ellen harcba.
A hun-magyar krónika pedig a következőket írja:
Maradt a hunokból még háromezer férfiú, ezek futással menekedtek meg
Krimhilda csatájából, s elhatározták, hogy Csiglamezején szedelőzködnek
össze. Féltek a nyugati nemzetektől, hogy hirtelen rajtuk támadnak,
bementek hát Erdélybe, s nem hívták magukat magyaroknak, hanem más névvel
székelyeknek. A székelyek tehát a hunok maradékai, akik a többi magyarok
visszatéréséig az említett mezőn tartózkodtak. Mikor tehát megtudták, hogy
az említett magyarok visszatérnek Pannóniába, elébük siettek Ruténiába és
együtt hódították meg Pannónia földjét. Ennek elfoglalása után részt kaptak
belőle…
Ne feledjük azonban, hogy Anonymus Gestáját mintegy háromszáz esztendő
választotta el a honfoglalástól, a hun-magyar krónika pedig nyolcszáz évvel
Attila után keletkezett. Az első hiteles adat a székelyekről a 12.
századból való. Eszerint a székelyek és a besenyők a magyar sereg előtt
harcoltak az ország nyugati határszélein. Az egyik ütközet az Olsava
mellett, a másik a Lajta mellett zajlott le. Tehát székelyek laktak a Morva
folyó mellett, Sasvár körül, ahol később a sasvári ispánság terült el,
valamint Moson megyében, ahol Árpád-kori oklevelek szólnak a székely
telepekről. De ha megvizsgáljuk az Árpád-kori Magyarország történeti
földrajzát, azt tapasztaljuk, hogy az országhatár szélén majd mindenütt
találhatók székely telepek.
Erdélyben, a mai lakóhelyükön a 13. század óta említik őket. Az udvarhelyi,
valamint a Marosvásárhely körüli székelyeket telegdi székely néven említik
a középkorban. Valószínű, hogy az ő korábbi lakóhelyük a Bihar megyei
Telegd környéke volt. Elképzelhető tehát, hogy a székelyek határvédő
feladattal az ország szélein telepedtek meg. Mindazonáltal abban a
kérdésben, hogy a székelyek vajon itt éltek-e már a honfoglalás előtt,
nagyon eltérő a történészek véleménye.
Az semmiképpen nem valószínű, hogy hun eredetűek lennének, hiszen a hun
birodalom rengeteg népet foglalt magába, és a hunok csak a vezetői réteget
adták. Sokkal valószínűbb, hogy az avarok közé került ez a néprész, és itt
élt a honfoglalás koráig. Kérdéses, hogy a magyarok miért nevezték őket
székelyeknek, s miért nem azzal az összefoglaló névvel illették őket,
amivel az avar birodalom népeit. A magyarok nyelvében ugyanis várkony volt
az avarok neve.
Számos jel utal arra, hogy ugyanakkor valamely, a magyarokkal kapcsolatba
került török néprész lehetett az ősük. Győrffy György feltételezése
szerint a Volga mellékén élő eszkil bolgárokkal lehetnek rokonságban,
illetve közülük váltak ki. Az is elképzelhető, hogy a honfoglalást
megelőzően ők vonultak be először a Kárpát-medencébe, mintegy előőrsként,
és őket követték a magyarok, amikor a második besenyő támadás arra
kényszerítette a hét magyar törzset, hogy bemeneküljön Erdélybe, illetve
Magyarország keleti felébe. Ebben az esetben a magyarok valóban itt
találták már őket. Forrásunk mindenesetre sajnos nagyon kevés a székelység
eredetét illetően, leginkább csak a hagyományra hagyatkozhatunk.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140720/ccf2bb7b/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl