[Grem] F.pápa / egyház nélkül nincs keresztény

[Emoke Greschik]

http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-egyhaz-nelkul-nem-ertheto-meg-egy-kereszteny-videoval

"Az egyház nélkül nem érthető meg egy keresztény" - állapította meg Ferenc
pápa csütörtök reggel, a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

*A pápa az egyházhoz való tartozás érzésének három pillérét jelölte
meg:* *alázat,
hűség és ima az egyházért*. Homíliájában Dávid király alakjából indult ki,
amelyet az első olvasmány mutat be (2Sám 7,18-19.24-29). Olyan ember ő, aki
úgy beszél az Úrral, mint ahogy egy fiú beszél apjával, és örömmel fogadja
el azt is, ha kérésére nemleges választ kap. Dávid erős érzelmekkel kötődik
Isten népéhez. Ez arra késztet bennünket, hogy megvizsgáljuk: mi mennyire
érezzük, hogy az egyházhoz tartozunk, *mennyire érzünk együtt az egyházzal,
mennyire érezzük, hogy az egyházban vagyunk?* - tette fel a kérdést a pápa.

*A keresztény nem az, akit megkeresztelnek és utána a saját útját
járja. *A *keresztség
első gyümölcse, hogy az egyházhoz tartozóvá tesz bennünket, *Isten népének
tagjává válunk. Nem érthetjük meg a keresztényt egyház nélkül. Ezért mondta
a nagy VI. Pál, hogy abszurd dichotómia - kettősség - *szeretni Krisztust
az egyház nélkül; hallgatni Krisztust, de az egyházat nem; Krisztussal
lenni az egyház peremén nem lehet. Abszurd dichotómia. *Az evangéliumi
üzenetet az egyházban kapjuk, és életszentségünk is az egyházban alakul ki,
a mi utunk az egyház. A másik út egy ábránd, vagy, ahogy VI. Pál mondta:
abszurd dichotómia.

*Az "egyházi érzék" (sensus ecclesiae) azt jelenti, hogy az egyházban
érzünk, gondolkozunk, cselekszünk. *Három tartóoszlopa van az egyházi
érzéknek, az egyházhoz való tartozás érzékének: az első az alázat, annak
tudatában, hogy nagy kegyelemként váltunk egy közösség tagjaivá.

Aki nem alázatos, az nem érezhet együtt az egyházzal. Azt érzi, ami saját
magának tetszik. Ez az alázat figyelhető meg Dávid esetében: "Ki vagyok én,
Uram Isten, s mi az én házam?" Azzal a tudattal kell rendelkeznünk, hogy az
üdvtörténet nem velem kezdődött és nem ér véget, amikor meghalok. Nem. Az
egész az üdvösség története: az Úr születésedkor kiválaszt, elkísér az
úton, végül magához hív, és a történet folytatódik. Az egyház története
előttünk kezdődött, és folytatódik utánunk is. *Alázatosság: egy nagy nép
kis része vagyunk, amely az Úr útján halad.*

A második tartóoszlop *a hűség, amelyet az engedelmességhez kell
kapcsolni.*Hűség az egyházhoz; hűség tanításához; hűség a
Hitvalláshoz; *hűség
a tanhoz,* *meg kell őrizni ezt a doktrínát.* Alázat és hűség. VI. Pál is
arra emlékeztetett bennünket, hogy az evangéliumi üzenetet ajándékként
kaptuk és ajándékként kell továbbadnunk, de nem úgy, mint ha a sajátunkat
adnánk: olyan ajándék, amelyet kaptunk, és amelyet továbbadunk. Ebben az
átadásban hűségesnek kell lennünk. Mer*t kaptunk egy evangéliumot és azt
tovább kell adnunk, mert nem a miénk, hanem Jézusé, *és ő azt mondja, hogy
nem válhatunk az evangélium uraivá, a kapott tanítás uraivá, hogy azt saját
kényünkre-kedvünkre használjuk fel.

A harmadik tartóoszlop egy sajátos szolgálat: *imádkozni kell az
egyházért.*Hogyan állunk mi az egyházért mondott imáinkkal? - tette
fel a kérdést a
pápa. Imádkozunk az egyházért? "*A szentmisén minden nap, de otthon, amikor
imáinkat mondjuk? Imádkozzunk az egyházért a világ minden részén! Az Úr
segítsen minket, hogy ezen az úton haladjunk előre, hogy elmélyítsük az
egyházhoz való tartozásunkat, *és egyházi érzékünket, az egyházzal való
érzésünket" - fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Rome Reports/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140131/bb54e8c0/attachment.html