<div dir="ltr"><h1></h1><div>
<div>
<div>
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-egyhaz-nelkul-nem-ertheto-meg-egy-kereszteny-videoval" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-egyhaz-nelkul-nem-ertheto-meg-egy-kereszteny-videoval</a><br>
</p><p>„Az egyház nélkül nem érthető meg egy keresztény”
– állapította meg Ferenc pápa csütörtök reggel, a Szent Márta-házban
bemutatott szentmisén.</p> </div>
</div>
</div>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A
pápa az egyházhoz való tartozás érzésének három pillérét jelölte meg:</b></u>
<font size="4"><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>alázat, hűség és ima az egyházért</b></u></font>. Homíliájában Dávid király alakjából
indult ki, amelyet az első olvasmány mutat be (2Sám 7,<a href="tel:18-19.24-29" value="+3618192429" target="_blank">18-19.24-29</a>).
Olyan ember ő, aki úgy beszél az Úrral, mint ahogy egy fiú beszél
apjával, és örömmel fogadja el azt is, ha kérésére nemleges választ kap.
<span style>Dávid erős érzelmekkel kötődik Isten népéhez. Ez arra késztet
bennünket, hogy megvizsgáljuk: mi mennyire érezzük, hogy az egyházhoz
tartozunk, </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mennyire érzünk együtt az egyházzal, mennyire érezzük, hogy
az egyházban vagyunk?</b></u> – tette fel a kérdést a pápa.</p><p><u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>A keresztény
nem az, akit megkeresztelnek és utána a saját útját járja. </b></u>A <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>keresztség
első gyümölcse, hogy az egyházhoz tartozóvá tesz bennünket, </b></u>Isten
népének tagjává válunk. Nem érthetjük meg a keresztényt egyház nélkül.
Ezért mondta a nagy VI. Pál, hogy abszurd dichotómia – kettősség – <font>
</font><font size="4"><u><b><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><font>szeretni Krisztust az egyház nélkül; hallgatni Krisztust, de az egyházat
nem; Krisztussal lenni az egyház peremén</font> nem lehet. Abszurd
dichotómia.</span> </b></u></font>Az evangéliumi üzenetet az egyházban kapjuk, és
életszentségünk is az egyházban alakul ki, a mi utunk az egyház. A másik
út egy ábránd, vagy, ahogy VI. Pál mondta: abszurd dichotómia.</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az
„egyházi érzék” (sensus ecclesiae) azt jelenti, hogy az egyházban
érzünk, gondolkozunk, cselekszünk. </b></u>Három tartóoszlopa van az egyházi
érzéknek, az egyházhoz való tartozás érzékének: az első az alázat, annak
tudatában, hogy nagy kegyelemként váltunk egy közösség tagjaivá.</p><p>Aki
nem alázatos, az nem érezhet együtt az egyházzal. Azt érzi, ami saját
magának tetszik. Ez az alázat figyelhető meg Dávid esetében: „Ki vagyok
én, Uram Isten, s mi az én házam?” Azzal a tudattal kell rendelkeznünk,
hogy az üdvtörténet nem velem kezdődött és nem ér véget, amikor
meghalok. Nem. Az egész az üdvösség története: az Úr születésedkor
kiválaszt, elkísér az úton, végül magához hív, és a történet
folytatódik. Az egyház története előttünk kezdődött, és folytatódik
utánunk is. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Alázatosság: egy nagy nép kis része vagyunk, amely az Úr
útján halad.</b></u></p><p>A második tartóoszlop <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a hűség, amelyet az
engedelmességhez kell kapcsolni.</b></u> Hűség az egyházhoz; hűség tanításához;
hűség a Hitvalláshoz; <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>hűség a tanhoz,</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>meg kell őrizni ezt a doktrínát.</b></u>
Alázat és hűség. VI. Pál is arra emlékeztetett bennünket, hogy az
evangéliumi üzenetet ajándékként kaptuk és ajándékként kell
továbbadnunk, de nem úgy, mint ha a sajátunkat adnánk: olyan ajándék,
amelyet kaptunk, és amelyet továbbadunk. Ebben az átadásban hűségesnek
kell lennünk. Mer<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>t kaptunk egy evangéliumot és azt tovább kell adnunk,
mert nem a miénk, hanem Jézusé, </b></u>és ő azt mondja, hogy nem válhatunk az
evangélium uraivá, a kapott tanítás uraivá, hogy azt saját
kényünkre-kedvünkre használjuk fel.</p><p>A harmadik tartóoszlop egy
sajátos szolgálat: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>imádkozni kell az egyházért.</b></u> Hogyan állunk mi az
egyházért mondott imáinkkal? – tette fel a kérdést a pápa. Imádkozunk az
egyházért? „<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A szentmisén minden nap, de otthon, amikor imáinkat
mondjuk? Imádkozzunk az egyházért a világ minden részén! Az Úr segítsen
minket, hogy ezen az úton haladjunk előre, hogy elmélyítsük az egyházhoz
való tartozásunkat, </b></u>és egyházi érzékünket, az egyházzal való
érzésünket” – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.</p><p>Vatikáni Rádió/Rome Reports/Magyar Kurír</p></div>