[Grem] Baritz L.S. közgazdász szerzetes: Kritika a főáramú gondolkodásmódnak

[Emoke Greschik]

 Baritz Laura Sarolta domonkosrendi közgazdász szerzetes
Kritika a főáramú gondolkodásmódnak

 2014. január 13., hétfő 06:00 , forrás: Magyar
Nemzet<http://mno.hu/magyar_nemzet/>,
szerző: Szerdahelyi Csongor

Ferenc pápa népszerűsége minden várakozást felülmúl, de természetesen
olyanok is vannak, akiknek ez nem tetszik. Az egyik amerikai konzervatív
rádiós műsorvezető, Rush Limbaugh például egyszerűen lemarxistázta a
szentatyát. Az új egyházfő tavaly advent elején megjelent, az Öröm
evangéliuma című apostoli buzdításában sokat foglalkozik olyan kérdésekkel,
amelyek a mindennapi életet, a pénzvilágot, a világgazdaság vérkeringését
érintik.* A közgazdász Baritz Sarolta Laura domonkos nővért - aki a
Corvinus Egyetem doktorandusza és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi
Főiskola oktatója - megkértem, elemezze Ferenc pápa társadalmi és gazdasági
elképzeléseit.*

*Megvalósíthatónak tarja Ferenc pápa javaslatait? Nem utópisztikusak ezek? *
- *A pápa *teljesen hű az egyház társadalmi tanításához. Abban hoz újat,
hogy rendkívüli határozottságával rávilágít a lényegre. A gazdasági
életnek *szerinte
az a problémája, hogy a jelenlegi főáramú megközelítésben az ember nem
alanya a gazdaságnak, hanem a tárgya, és ki van szolgáltatva a különböző
gazdasági mechanizmusoknak. Rávilágít a szereteten alapuló emberi
kapcsolatok fontosságára.* Arra, hogy *a legnagyobb probléma* ma a világban *az
ember önzése.* Ennek kimondása nagy bátorságra és lényeglátásra vall.

*- Manapság inkább tárgya az ember a pénzvilágnak, mint korábban? *
- Most élesedett ki ez a jelenség. Az Evangelii gaudium, vagyis az Öröm
evangéliuma gazdaságról szóló részében Ferenc
pápa<http://mno.hu/kulfold_archiv/varatlan-dontes-szuletett-a-vatikanban-1202355>bírálja
azt a jelenséget, hogy*
az ember eszköz csupán a gazdasági erőtérben, aminek következménye a
szegénység és a jövedelem egyenlőtlen eloszlása*. Ezt a kettőt ragadja meg
mint a mai világban uralkodó krízis legfőbb tényezőit. Útmutatását
visszavezethetjük* az egyház mindenkori tanításá*ra, ami *az emberi
méltóságról beszél*. Az egyház társadalmi tanításának az egyik alappillére *az
emberi méltóság, amit már XIII. Leó pápa a Rerum novarum kezdetű
enciklikában megfogalmazott*. Utána az összes pápai megnyilatkozásban
megmutatkozik ez az alappillér. Ha az ember méltóságáról beszélünk,
akkor *minden
egyes ember méltóságá*ról kell hogy szóljunk, és *a szegények méltóságáról
is*. Amit Ferenc pápa még nagyon élesen és határozottan megfogalmaz, hogy a
szegénység legfőbb oka *az egyenlőtlen jövedelemelosztás*. Ezt nemcsak az
egyházi tanítás mondja, hanem nagyon sok közgazdász is, akik kritikával
illetik a főáramú gondolkodásmódot, hiszen David Korten Tőkés társaságok
világuralma című könyvében már a 90-es években a 20-80-as társadalomról
beszél, arról, hogy* a világ leggazdagabb húsz százaléka birtokolja a
jövedelmek nyolcvan százalékát.* Ez az arány mostanra 10-90-re nőtt. A pápa
nagyon szépen megragadja a szegénység problémájában az egész világgazdaság
betegségét.

*- Mekkora szerepe van a pápa gondolkodásában annak, hogy honnan érkezik? *
- Mindenképpen befolyásolják őt a dél-amerikai gazdasági és társadalmi
viszonyok, a jövedelem eloszlásában ott tapasztalható szélsőségek.
Nagyon *éleslátóan
beszél a pápa az úgynevezett trickle-down effect*ről, a leszivárgási
hatásról. *Ez az elképzelés, amely a harmincas években bukkant fel, de
aztán a hetvenes években Milton Friedman használta nagy hangsúllyal, azt
állítja, hogy a gazdagok többletjövedelme majd leszivárog a szegény rétegek
közé (és ott is jövedelemtöbbletet okoz). Az egyházfő ezzel szemben arra
mutat rá, hogy csodálatos módon a többletjövedelem edénye tágul, tehát nem
csurog ki belőle semmi*. A statisztikai adatokból láthatjuk, hogy *az
emberiség mintegy 50 százaléka él ma a kétdolláros szegénységi létminimum
alatt.*

*- Hogyan lehetne ezt orvosolni a pápa szerint? *

> - Amit *ellenszer*ül ajánl, az az egyház társadalmi tanításának az egyik
> sarkalatos gondolata, *a javak egyetemes rendeltetésének az elve*.* A
> magántulajdont az egyház mindig is elismerte, ahogy Aquinói Szent Tamás is
> rámutat jogosságára. A magántulajdonnak kettős rendeltetése van. *Egyrészt *a
> saját és a család szükségleteinek kielégítése,* másrészt pedig *egy
> közösségi dimenzió*. Az egyén többletjövedelme, ami valós szükségleteinek
> kielégítése és *tisztes tartalékképzés után *marad,* a közösség céljait
> illeti meg*.* A pápa* ezt radikálisan képviseli, és azt mondja, hogy a*
> gazdagoknak kötelességük van a szegények felé*. *A többletjövedelem
> kötelező módon a szegényeket illeti*. A többletjövedelem újraelosztása
> persze sokféle módon történhet.

*- A XIX. század végéig kellett várni, hogy az egyház a zászlajára tűzze
hivatalosan is és mindenki számára ajánlottként a szociális tanítást.
Ferenc pápánál pedig úgy érzi az ember, hogy ez már nem is ajánlás, hanem
kötelező elvárás. *
- Az egyház társadalmi tanítása 1891-ben, XIII. Leó pápa Rerum novarum
kezdetű enciklikájával indult azért, mert akkor már élesen megmutatkozott a
korabeli tőkés társadalom a gazdaság problémája. Marx és Engels már
megírták a Kommunista kiáltványt, rámutatva a kizsákmányolás égbekiáltó
igazságtalanságára, a tőkés-munkás és a tőke-munka ellentétére. Erre
reagált XIII. Leó pápa, és azóta mindig felemelik szavukat a pápák az
aktuális társadalmi problémákkal kapcsolatban. *Az egyház társadalmi
tanításának alapelvei: az emberi méltóság, a közjó elve, a szolidaritás és
a szubszidiaritás elve*. Ez a vörös fonal megmutatkozik minden egyes
enciklikában, de különböző hangsúlyokkal attól függően, hogy milyen
időszerű kérdésre válaszoltak. Például XVI. Benedek a Caritas in veritate
enciklikában a 2008-as gazdasági világválságra reagált. Most Ferenc pápa
pedig a továbbgyűrűző válság idején rámutat, hogy hol kell radikálisan
orvosolni a föld problémáit.

*Mi a különbség Marx és Ferenc pápa gazdaságkritikája között?*

*A marxizmus gyűlöletet, osztályharcot hirdet. Ez tökéletes ellentéte az
egyház tanításának, ami a szereteten alapszik,* és ezt már XIII. Leó pápa
is megfogalmazta. XI. Pius pedig a *Quadragesimo annó*ban 1931-ben leírja: *az
egyház úgy akarja megszüntetni a tőkés-munkás ellentétet, hogy azok szakmák
szerint egy-egy hivatásrendben tömörüljenek, és a szeretet alapján oldják
meg a konfliktusokat, mert az ember képes erre, hogy a szeretet alapján
áll, és a szeretetet gyakorolja... *II. János Pál és Ferenc pápa
társadalomszemléletének talán *a legkedvesebb alappillére a szolidaritás,
ami a szegények iránti különleges szeretetet jelenti.*

Meg kell hallgatni *Ferenc pápa* katekéziseit, beszédeit, írásait,
buzdításait. Mindegyik a szeretetről, a békéről, az egységről szól, és ő
soha nem áll meg az embernél, hanem mindig tovább mutat Istenre. *Amikor
szeretetről, az ember és az Isten szeretetéről, az etikáról és **az
erkölcs**ről
beszél, akkor is kimondja, hogy ezek Istenhez vezetnek.* Az a csodálatos,
hogy az egyház tanítását olyan módon tudja közvetíteni az embereknek, hogy
azt nagyon sokan megértik.

xxxx
A kérdésre, hogy mi a különbség Marx és Ferenc pápa gazdaságkritikája
között, Laura nővér kifejtette: "*A marxizmus gyűlöletet, osztályharcot
hirdet. Ez tökéletes ellentéte az egyház tanításának*, ami *a szereteten
alapszik*, és ezt már XIII. Leó pápa is megfogalmazta. XI. Pius pedig
a *Quadragesimo
annó*ban 1931-ben leírja: az egyház úgy akarja megszüntetni a tőkés-munkás
ellentétet, hogy azok szakmák szerint egy-egy hivatásrendben tömörüljenek,
és *a szeretet alapján oldják meg a konfliktusokat, mert az ember képes
erre, hogy a szeretet alapján áll, és a szeretetet gyakorolja*... II. János
Pál és Ferenc pápa társadalomszemléletének talán a legkedvesebb alappillére
a szolidaritás, ami a szegények iránti különleges szeretetet jelenti." A
domonkos rendi szerzetesnő figyelmeztet: *"Meg kell hallgatni Ferenc pápa
katekéziseit, beszédeit, írásait, buzdításait. Mindegyik a szeretetről, a
békéről, az egységről szól, és ő soha nem áll meg az embernél, hanem mindig
tovább mutat Istenre.* Amikor szeretetről, az ember és az Isten
szeretetéről, az etikáról és az erkölcsről beszél, akkor is kimondja, hogy
ezek Istenhez vezetnek.* Az a csodálatos, hogy az egyház tanítását olyan
módon tudja közvetíteni az embereknek, hogy azt nagyon sokan megértik."*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140114/0134075e/attachment.html