[Grem] Könyv: James M: 'A mennyei derű'

[Emoke Greschik]

Öröm és életszentség James Martin jezsuita könyve a derű és a lelkiélet
összefüggéseiről
 2014. 01. 11. 17:55 -

   - [image: Megosztás]<http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Foerom-es-eletszentseg&title=%C3%96r%C3%B6m%20%C3%A9s%20%C3%A9letszents%C3%A9g&description=>

   "Talán a legkomolyabb kifogások egyike, amely a mai kereszténység ellen
felhozható, a humortalanság és ingerlékenység, amely hibájába oly gyakran
beleesik a kortárs egyház és teológia" - idézi Walter Kasper bíborost James
Martin *Mennyei derű* című, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
és az Új Ember közös kiadásában megjelent könyvében.

<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/jamesmartin.jpg>Ha
jobban belegondolunk, mi is találkoztunk már olyan lelkipásztorral, magát
mélyen vallásosnak tartó emberrel, aki, ha a hit kérdései kerültek szóba,
szigorúvá, sőt, egyenesen mogorvává vált. De vajon törvényszerű ez? A
jezsuita szerző nem csak egyszerűen tagadólag válaszol erre a kérdésre,
hanem bebizonyítja, a humor, a jókedv és az öröm elválaszthatatlan a
hiteles keresztény élettől.

Annak, hogy a vallásosságról kialakított fogalmainkból hiányoznak a fenti
erények, persze megvan az oka. Sokszor úgy képzeljük el Istent, mint egy
szigorú bírót. Úgy tartjuk, hogy a vallás célja valami komoly dolog, ezért
mi is így viszonyulunk hozzá. Alexandriai Szent Kelemen, Szent Ambrus és
Szent Ágoston is eltilt a tréfától, hivatkozva Szent Pálra: "...léha vagy
kétértelmű szót ne ejtsetek ki!" (Ef 5,4) A szentek ábrázolásában sem
találunk semmi vidámat. Szent Benedek regulájában arra szólítja fel a
szerzeteseket, hogy kerüljék a nevetést a monostorban.

Az első kérdés valóban az lesz, hogy vajon tényleg hiányzik-e a humor a
Bibliából? Martin szentírástudósokra hivatkozva állítja, hogy ott van az
irónia, a tréfa az evangéliumokban is, csak mi nem vesszük már észre. A
kortársak humorosnak tarthatták a szemünkben található szálka és gerenda
példáját ugyanúgy, mint a fává terebélyesedő mustármagról vagy a tevéről és
a tű fokáról szóló példabeszédet. Bár az Újszövetségben Jézust bölcs
tanítóként ábrázolták, feltételezhető, hogy volt humora. Ez teológiailag is
fontos, hiszen Jézus teljesen ember volt, így humorérzékkel is rendelkeznie
kellett. Mivel a szent írók Krisztus szenvedéstörténetére tették a
hangsúlyt, ezért nincs jelen az evangéliumokban a humor közvetlenül. Az
öröm szó viszont számtalanszor előfordul: "...a nép meg ujjongott, hogy
ilyen nagy tettet vitt véghez." (Lk 13,17) A szerző a 65. zsoltárt és Mária
Erzsébetnél tett látogatásának szövegét részletesebben is elemzi.
Megmutatja, hogy az öröm rendkívül fontos helyet foglal el a Bibliában.
Szent Pál apostol a Galatákhoz írt levelében így ír: "A Lélek gyümölcse
viszont: szeretet, öröm, békesség..."
<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/mennyeideru_0.JPG>Martin
szerint az életszentségtől is elválaszthatatlan a humor és az Istenben
gyökerező öröm. Szalézi Szent Ferenc is értette, mire jó a humor, Néri
Szent Fülöp pedig tudatosan élt vele. Boldog XXIII. János pápáról pedig
megannyi tréfás történet kering, jelezve, hogy személyiségének fontos része
volt a humor. Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy hányan dolgoznak a
Vatikánban, azt felelte: legfeljebb a fele.

Szent Benedek tiltása is valószínűleg a túlzó nevetésre irányult. A
szerzetesi élethez is hozzá kell tartoznia a humornak és a derűnek.
Bizonyítja ezt az a sokk vicc is, melyeknek szereplői szerzetesek. Csak egy
példa a könyvből: "Egy domonkos, egy ferences és egy jezsuita
lelkigyakorlat közben hirtelen Jézus születésének jelenetében találja
magát. A jászol előtt térdelve így szól a domonkos Máriához: Micsoda öröm
látni a testté lett Igét, emberi és isteni egyesülését! A ferences ezt
mondja a kis Jézusnak: Micsoda öröm látni, hogy Isten Fia azonosul a
szegényekkel! A jezsuita Józsefhez fordul: Gondoltál már arra, hogy
jezsuita gimnáziumba küldd?"

Természetesen Martin is tudja, hogy a vicc bántó, sértő is lehet. Ezért
fontos megvizsgálni, hogy szavaink "igazak-e, hasznosak-e, kedvesek-e". Meg
kell különböztetni az egészséges nevetést mások kinevetésétől. A jól
használt humor által viszont felismerhetjük a valóságot. A humor elmélyíti
a kapcsolatot Istennel és az emberekkel, de gyógyító ereje is van. Alázatra
is nevel, megmutatva, hogy nem a mi kezünkben van az irányítás.

A rendkívül olvasmányos, anekdotákkal és humoros történetekkel teli könyv
ismertetője nem is záródhat másként, mint egy viccel. "Egy apáca festést
tanít a gyerekeknek. Az egyiktől megkérdezi: Te mit festesz Billy? Isten
arcát - válaszolja a gyerek. De hát ez lehetetlen, Isten arcát még nem
látta senki! Mire Billy: Öt perc múlva mindenki láthatja."

Baranyai Béla/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140111/9eb69720/attachment.html