[Grem] Langer Ármin rabbijelölt írása / 'Amikor a zsidók és barátaik segítik Hitlert'

[Emoke Greschik]

 2014. február 12., szerda 00:00  - Írta:  Langer Ármin

http://www.akibic.hu/kozosseg/item/490-amikor-a-zsidok-es-barataik-segitik-hitlert


*A szerző harmadik generációs holokauszt-túlélő, a berlini rabbiszeminárium
rabbijelöltje. 2013-ban végzett filozófia-vallástudomány szakon az ELTE-n,
a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetőségi tagja, a Limmud
önkéntese. 2012 és 2013 nyarán a jeruzsálemi Conservative Yeshiva
intézményében tanult, 2013 ősze óta pedig a berlini Abraham Geiger Kolleg
rabbiképzőn rabbijelölt, valamint a Potsdami Egyetemi zsidó teológia szakos
hallgatója.*

*(Az írás eredeti változata a Social Europe című jelent meg.)*

 Kísérlet a "zsidóság egyenlő Holokauszt"-tézis leküzdésére. Martin Buber
filozófus  sohasem foglalkozott a soával. Szavaival élve a holokauszt nem a
zsidók problémája, hanem az antiszemitáké. Buber értette, hogy a holokauszt
nem a kezdet és a vég, a zsidóság több ezer éves történelméből a holokauszt
mindössze öt évet ölel fel. Ne segédkezzünk abban, hogy a közönség a ló
túloldalára átesve a zsidó szóról rögtön Auschwitzra asszociáljon!

A minap egy nagy múltú német kisvárosban jártam, ahol részt vettem egy
kiállításmegnyitón "Zsidók városunkban" címmel. A cím ellenére a kiállítás
ugyanakkor nem a zsidókról szólt, hanem az antiszemitákról. A képek a helyi
nácikat és a deportált zsidókat mutatták be. A városnak egyébiránt
évszázadokon át aktív zsidó közössége volt. Miután beszéltem a
szervezőkkel, egyértelművé vált számomra, hogy eszükbe se jutott volna más
szemszögből megközelíteni a témát. A zsidóság a legtöbb német számára a
holokausztban és az antiszemitizmusban való nem-létünket jelenti.

A helyzet hasonló Magyarországon is. Nem akartam elhinni, mikor először
voltam az Élet Menetén: mégis hol van ez a százezer ember, megannyi
nem-zsidó, amikor a zsidóság pozitív oldaláról van szó? *A Mazsihisz mikor
érti meg, hogy hivatalos honlapján nem szerepelhet nyolcszor többször a
holokauszt szó a Tóra szónál,* vagy hogy az 1%-os kampány idején holokauszt
túlélőkkel kampányolni kontraproduktív? A magyar kormány miért sulykolja a
Sorsok Háza projektet, miközben a zsidó vallás világméretben legnagyobb
irányzatához, a progresszív zsidósághoz tartozó magyarországi hitközségeket
még vallásos intézménynek sem ismeri el?

[image: Élet Menete felvonulás]
*Élet Menete felvonulás*

Hála azoknak, akiknek pedig hitközségi funkciójuknál fogva a kultúrát és a
vallást kéne ápolniuk, létrejött egy olyan zsidó réteg, amelynek tagjai
álmukból fölkeltve is föl tudják sorolni a haláltáborokat, de abban már nem
biztosak, hogy hét vagy tíz csapással sújtotta-e az Örökkévaló Egyiptomot.

Martin Buber filozófus munkássága során sohasem foglalkozott a soával.
Szavaival élve a holokauszt nem a zsidók problémája, hanem az
antiszemitáké. *Buber értette, hogy a holokauszt nem a kezdet és a vég, a
zsidóság több ezer éves történelméből a holokauszt mindössze öt évet ölel
fel.* Félreértés ne essék, igen, kutatnunk kell a történelem e sötét
foltját, amit aligha lehet hasonlítani más eseményekhez, emlékeznünk és
emlékeztetnünk kell rá más népirtásokkal szembeni egyéni jellemzői miatt.
Rendezhetünk tárlatot is "Zsidók városunkban a III. Birodalom idején"
címmel: de ne segédkezzünk abban, hogy a közönség a ló túloldalára átesve a
zsidó szóról rögtön Auschwitzra asszociáljon!

Tény, hogy pszichológiai szempontból sokkal könnyebb kötődni a
holokauszthoz, mint a zsidóság pozitív oldalához - de ez a
holokauszt-megszállottság épp zsidóságunk elhagyását vonja maga után. A soá
folyamatos emlegetésével paradox módon pontosan Hitlert hagyjuk győzni.
Ugyanezt látom problematikusnak a Sorsok Házával kapcsolatban, valamint az
újabb és újabb antiszemitizmus-kutatások alkalmával, mint amilyen legutóbb
a New York Times zsidókat megcélzó kérdőíve volt, vagy korábban az EU-s
online felmérés.

A privilegizáltak félelme

Pár hete újabb kutatás eredménye látott napvilágot, ismét a zsidók
félelmeiről. A nyolc államban végzett, európai uniós forrásokból
finanszírozott internetes felmérés - tehát egyáltalán nem tudományos
kutatás - a szokásos eredményre jutott: Európa zsidói félnek. Félnek a
muszlim bevándorlóktól és a szélsőjobboldaltól. Ezzel egy időben a berlini
vallásközi kapcsolatokért (!) felelős rabbi azt nyilatkozza, hogy több
olyan terület is van a nagyvárosban, ahol a muszlim bevándorlók miatt
zsidóknak nem ajánlatos tartózkodniuk. Én egy ilyen negyedben lakom, jól
kibeszéltük Oszamával, a fodrászommal és az izraeli szomszédaimmal ezt a
kijelentést. Nem tudtuk lenyelni.

Az előbb említett közvélemény-kutatást Magyarországon is elvégezték, az
eredmény kétségbeejtő: a válaszadó zsidók zöme növekvő antiszemitizmusról
számolt be. Ezzel egy időben tudományos kutatások is zajlanak, pl. Kovács
András 2011-es felmérése, amiből nyilvánvalóan kitűnik, hogy nem nőtt az
antiszemitizmus a magyarok körében az elmúlt évtizedek alatt. Láthatóbbnak
láthatóbb lett azóta, hogy a Jobbik bevonult a parlamentbe, legitimizálva
ezzel az antiszemita közbeszédet.

De kell-e félni a hangosabb antiszemitáktól? Annak tudatában, hogy az egész
XX. századot három zsidó határozta meg, Marx, Freud és Einstein, a zsidó
állam atombombával rendelkezik (és legfőbb szövetségese a világ legnagyobb
fegyverarzenáljának a birtokosa), a mainstream médiában pedig
körülrajongják a zsidó közösséget, többé nem lehet azt mondani, hogy "a
zsidó" a gyenge. *Már nem "a zsidó" az, akibe büntetlenül bele lehet
rúgni:*tudósíthat a nyugati média agyba-főbe arról, hogy mennyire
rettegnek a
magyarországi zsidók, de ettől még nem ez a - rendszerint
közép-felsőosztálybeli, jó anyagi viszonyok között élő - réteg az, amelyik
állandó diszkriminációnak van kitéve,* hanem a nem-fehérbőrűek
(Magyarországon a cigányok, máshol az arabok, törökök, stb.), valamint a
szegények és a hajléktalanok.*

A 2009-ben bemutatott díjnyertes Hashmatza c. izraeli dokumentumfilm annak
járt utána, hogy mi volt az az 1500 antiszemita incidens az USA-ban,
amelyekre 2007-ben a legnagyobb "antiszemitizmus-ellenes szervezet", az évi
70 millió dollárból gazdálkodó Rágalmazásellenes Liga rávilágított.
Kiderült, hogy a legsúlyosabb esetben több munkavállalót a munkaadó nem
engedett szabadságra zsidó ünnepnapon. A többség csak internetes, névtelen
zsidózás miatt tett feljelentést. Eközben az Egyesült Államokban hetente
megölnek a szupermarketben kapható kispisztollyal egy feketét, mert "a
csuklyájuktól nem látni az arcukat, és hát, ugye, jobb félni, mint
megijedni." Ugyanez a helyzet érvényes Magyarországra is*: igen, többünket
is ért már enyhébb antiszemita incidens, többek között engem is -, de
eközben egész roma családokat irtanak ki vidéken *a fasiszták.

Idióta honfitársaink festhetnek szvasztikát a zsinagóga falára, állíthatnak
mellszobrot Horthynak, lezsidózhatnak engem az utca közepén stb., ettől még
nem lesz a magyarországi zsidóságnak olyan rossz a dolga, mint amilyennek
azt a média lefesti. Annál kevésbé, mivel minden egyes ilyen akció után a
magyar állampolgárok döntő többsége számára irányadó kormányzó fideszesek
azonnal dádázni kezdenek és kiállnak a zsidóság mellett...Vannak viszont
börtönbe küldendő hajléktalanok, mélyszegénységben hagyott romák, 13%-os
munkanélküliség, az élet megannyi területén diszkriminált testi és szellemi
fogyatékosok, figyelmen kívül hagyott LMBTQ-jogok stb. Kíváncsi vagyok, a
New York Times mikor fog interjút készítettni a magyarországi romákkal és
hajléktalanokkal.

Hagyjatok békén!

[image: Langer Ármin (Fotó: Gregor Zielke)]
*Langer Ármin (Fotó: Gregor Zielke)*

*16 éves koromban apám elvitt egy holokauszt-megemlékezésre Kaposvárra,
ahonnan a szüleim származnak. Aznap tudtam meg, hogy zsidó vagyok. Ez
semmit sem jelentettet számomra a holokauszton és az antiszemitizmustól
való félelmen kívül, amíg Budapestre nem költöztem: ott a judaizmus pozitív
oldalának a felfedezésével ráltaláltam az egyensúlyra.* Tipikus
kelet-európai történet, szerencsére egyre több és több fiatal jár úgy, mint
én. Magyarországon a Bálint Ház és köre vagy a színes progresszív
hitközségek jelentenek kiutat a negatív zsidóságból megannyi
holokauszt-traumatizált korosztály számára. Nemzetközi szinten a Mózes Ház
hálózatának pozitív identitást erősítő programjai rengeteg ifjút vonzanak,
a Limmud évente százezreket tud rávenni, hogy együtt gondolkodjunk a zsidó
hagyományról és a jövőről. Igen, van alternatíva a "zsidóság egyenlő
holokauszt és félelem"-tézisre.

"*Ahol a zsidó nevelést mellőzik, a zsidóság tartalma az antiszemitizmus
érzékelésére korlátozódik. A judaizmus így megszűnik civilizációnak lenni,
komplexussá válik"* - ezek Mordechai Kaplan filozófus-rabbi szavai. Nekünk,
világra nyitott zsidóknak kötelességünk küzdeni e jelenség, a rettegés és a
rettegtetés ipara ellen, azzal, hogy kiállunk az elnyomottak mellett -
hiszen mi is voltunk rabszolgák - és bevezetjük zsidó és nem-zsidó
társainkat abba a több ezer éves csodálatos és rendkívül gazdag világba,
amit zsidóságnak hívnak.

Langer Ármin
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140213/31e33507/attachment.html