<div dir="ltr"><div> <span> 2014. február 12., szerda 00:00 </span> <span> - Írta: Langer Ármin<br>
<br></span><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="font-size:12pt;line-height:107%;font-family:"Cambria","serif""><a href="http://www.akibic.hu/kozosseg/item/490-amikor-a-zsidok-es-barataik-segitik-hitlert" target="_blank">http://www.akibic.hu/kozosseg/item/490-amikor-a-zsidok-es-barataik-segitik-hitlert</a></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><br><span style="font-size:12pt;line-height:107%;font-family:"Cambria","serif""></span></p><p style="text-align:justify"><i>A
szerző harmadik generációs holokauszt-túlélő, a berlini
rabbiszeminárium rabbijelöltje. 2013-ban végzett
filozófia-vallástudomány szakon az ELTE-n, a Szim Salom Progresszív
Zsidó Hitközség vezetőségi tagja, a Limmud önkéntese. 2012 és 2013
nyarán a jeruzsálemi Conservative Yeshiva intézményében tanult, 2013
ősze óta pedig a berlini Abraham Geiger Kolleg rabbiképzőn rabbijelölt,
valamint a Potsdami Egyetemi zsidó teológia szakos hallgatója.</i></p> <p style="text-align:justify"><i>(Az írás eredeti változata a Social Europe című jelent meg.)</i></p> </div>
<div> <p style="text-align:justify"> Kísérlet
a „zsidóság egyenlő Holokauszt"-tézis leküzdésére. Martin Buber
filozófus sohasem foglalkozott a soával. Szavaival élve a holokauszt
nem a zsidók problémája, hanem az antiszemitáké. Buber értette, hogy a
holokauszt nem a kezdet és a vég, a zsidóság több ezer éves
történelméből a holokauszt mindössze öt évet ölel fel. Ne segédkezzünk
abban, hogy a közönség a ló túloldalára átesve a zsidó szóról rögtön
Auschwitzra asszociáljon!</p> </div> <p style="text-align:justify">A
minap egy nagy múltú német kisvárosban jártam, ahol részt vettem egy
kiállításmegnyitón „Zsidók városunkban" címmel. A cím ellenére a
kiállítás ugyanakkor nem a zsidókról szólt, hanem az antiszemitákról. A
képek a helyi nácikat és a deportált zsidókat mutatták be. A városnak
egyébiránt évszázadokon át aktív zsidó közössége volt. Miután beszéltem
a szervezőkkel, egyértelművé vált számomra, hogy eszükbe se jutott
volna más szemszögből megközelíteni a témát. A zsidóság a legtöbb német
számára a holokausztban és az antiszemitizmusban való nem-létünket
jelenti.</p> <p style="text-align:justify">A helyzet hasonló
Magyarországon is. Nem akartam elhinni, mikor először voltam az Élet
Menetén: mégis hol van ez a százezer ember, megannyi nem-zsidó, amikor a
zsidóság pozitív oldaláról van szó? <u><b>A Mazsihisz mikor érti meg, hogy
hivatalos honlapján nem szerepelhet nyolcszor többször a holokauszt szó
a Tóra szónál,</b></u> vagy hogy az 1%-os kampány idején holokauszt túlélőkkel
kampányolni kontraproduktív? A magyar kormány miért sulykolja a Sorsok
Háza projektet, miközben a zsidó vallás világméretben legnagyobb
irányzatához, a progresszív zsidósághoz tartozó magyarországi
hitközségeket még vallásos intézménynek sem ismeri el?</p> <p style="text-align:justify"><img src="http://www.akibic.hu/images/2014/02/11/eletmenete.jpg" alt="Élet Menete felvonulás" height="399" width="600"></p><div><i>Élet Menete felvonulás</i></div>
<p style="text-align:justify">Hála
azoknak, akiknek pedig hitközségi funkciójuknál fogva a kultúrát és a
vallást kéne ápolniuk, létrejött egy olyan zsidó réteg, amelynek tagjai
álmukból fölkeltve is föl tudják sorolni a haláltáborokat, de abban
már nem biztosak, hogy hét vagy tíz csapással sújtotta-e az Örökkévaló
Egyiptomot.</p> <p style="text-align:justify">Martin Buber filozófus
munkássága során sohasem foglalkozott a soával. Szavaival élve a
holokauszt nem a zsidók problémája, hanem az antiszemitáké. <u><b>Buber
értette, hogy a holokauszt nem a kezdet és a vég, a zsidóság több ezer
éves történelméből a holokauszt mindössze öt évet ölel fel.</b></u> Félreértés
ne essék, igen, kutatnunk kell a történelem e sötét foltját, amit
aligha lehet hasonlítani más eseményekhez, emlékeznünk és
emlékeztetnünk kell rá más népirtásokkal szembeni egyéni jellemzői
miatt. Rendezhetünk tárlatot is „Zsidók városunkban a III. Birodalom
idején" címmel: de ne segédkezzünk abban, hogy a közönség a ló
túloldalára átesve a zsidó szóról rögtön Auschwitzra asszociáljon!</p> <p style="text-align:justify">Tény,
hogy pszichológiai szempontból sokkal könnyebb kötődni a
holokauszthoz, mint a zsidóság pozitív oldalához – de ez a
holokauszt-megszállottság épp zsidóságunk elhagyását vonja maga után. A
soá folyamatos emlegetésével paradox módon pontosan Hitlert hagyjuk
győzni. Ugyanezt látom problematikusnak a Sorsok Házával kapcsolatban,
valamint az újabb és újabb antiszemitizmus-kutatások alkalmával, mint
amilyen legutóbb a New York Times zsidókat megcélzó kérdőíve volt, vagy
korábban az EU-s online felmérés.</p> <p style="text-align:justify">A privilegizáltak félelme</p> <p style="text-align:justify">Pár
hete újabb kutatás eredménye látott napvilágot, ismét a zsidók
félelmeiről. A nyolc államban végzett, európai uniós forrásokból
finanszírozott internetes felmérés – tehát egyáltalán nem tudományos
kutatás – a szokásos eredményre jutott: Európa zsidói félnek. Félnek a
muszlim bevándorlóktól és a szélsőjobboldaltól. Ezzel egy időben a
berlini vallásközi kapcsolatokért (!) felelős rabbi azt nyilatkozza,
hogy több olyan terület is van a nagyvárosban, ahol a muszlim
bevándorlók miatt zsidóknak nem ajánlatos tartózkodniuk. Én egy ilyen
negyedben lakom, jól kibeszéltük Oszamával, a fodrászommal és az
izraeli szomszédaimmal ezt a kijelentést. Nem tudtuk lenyelni.</p> <p style="text-align:justify">Az
előbb említett közvélemény-kutatást Magyarországon is elvégezték, az
eredmény kétségbeejtő: a válaszadó zsidók zöme növekvő
antiszemitizmusról számolt be. Ezzel egy időben tudományos kutatások is
zajlanak, pl. Kovács András 2011-es felmérése, amiből nyilvánvalóan
kitűnik, hogy nem nőtt az antiszemitizmus a magyarok körében az elmúlt
évtizedek alatt. Láthatóbbnak láthatóbb lett azóta, hogy a Jobbik
bevonult a parlamentbe, legitimizálva ezzel az antiszemita közbeszédet.</p> <p style="text-align:justify">De
kell-e félni a hangosabb antiszemitáktól? Annak tudatában, hogy az
egész XX. századot három zsidó határozta meg, Marx, Freud és Einstein, a
zsidó állam atombombával rendelkezik (és legfőbb szövetségese a világ
legnagyobb fegyverarzenáljának a birtokosa), a mainstream médiában
pedig körülrajongják a zsidó közösséget, többé nem lehet azt mondani,
hogy "a zsidó" a gyenge. <u><b>Már nem "a zsidó" az, akibe büntetlenül bele
lehet rúgni:</b></u> tudósíthat a nyugati média agyba-főbe arról, hogy mennyire
rettegnek a magyarországi zsidók, de ettől még nem ez a - rendszerint
közép-felsőosztálybeli, jó anyagi viszonyok között élő - réteg az,
amelyik állandó diszkriminációnak van kitéve,<u><b> hanem a nem-fehérbőrűek
(Magyarországon a cigányok, máshol az arabok, törökök, stb.), valamint a
szegények és a hajléktalanok.</b></u></p> <p style="text-align:justify">A
2009-ben bemutatott díjnyertes Hashmatza c. izraeli dokumentumfilm
annak járt utána, hogy mi volt az az 1500 antiszemita incidens az
USA-ban, amelyekre 2007-ben a legnagyobb „antiszemitizmus-ellenes
szervezet", az évi 70 millió dollárból gazdálkodó Rágalmazásellenes
Liga rávilágított. Kiderült, hogy a legsúlyosabb esetben több
munkavállalót a munkaadó nem engedett szabadságra zsidó ünnepnapon. A
többség csak internetes, névtelen zsidózás miatt tett feljelentést.
Eközben az Egyesült Államokban hetente megölnek a szupermarketben
kapható kispisztollyal egy feketét, mert „a csuklyájuktól nem látni az
arcukat, és hát, ugye, jobb félni, mint megijedni." Ugyanez a helyzet
érvényes Magyarországra is<u><b>: igen, többünket is ért már enyhébb
antiszemita incidens, többek között engem is –, de eközben egész roma
családokat irtanak ki vidéken </b></u>a fasiszták.</p> <p style="text-align:justify">Idióta
honfitársaink festhetnek szvasztikát a zsinagóga falára, állíthatnak
mellszobrot Horthynak, lezsidózhatnak engem az utca közepén stb., ettől
még nem lesz a magyarországi zsidóságnak olyan rossz a dolga, mint
amilyennek azt a média lefesti. Annál kevésbé, mivel minden egyes ilyen
akció után a magyar állampolgárok döntő többsége számára irányadó
kormányzó fideszesek azonnal dádázni kezdenek és kiállnak a zsidóság
mellett...Vannak viszont börtönbe küldendő hajléktalanok,
mélyszegénységben hagyott romák, 13%-os munkanélküliség, az élet
megannyi területén diszkriminált testi és szellemi fogyatékosok,
figyelmen kívül hagyott LMBTQ-jogok stb. Kíváncsi vagyok, a New York
Times mikor fog interjút készítettni a magyarországi romákkal és
hajléktalanokkal.</p> <p style="text-align:justify">Hagyjatok békén!</p> <p style="text-align:justify"><img src="http://www.akibic.hu/images/2014/02/11/14155.jpg" alt="Langer Ármin (Fotó: Gregor Zielke)" height="309" width="533"></p>
<div><i>Langer Ármin (Fotó: Gregor Zielke)</i></div> <p style="text-align:justify"><u>16
éves koromban apám elvitt egy holokauszt-megemlékezésre Kaposvárra,
ahonnan a szüleim származnak. Aznap tudtam meg, hogy zsidó vagyok. Ez
semmit sem jelentettet számomra a holokauszton és az antiszemitizmustól
való félelmen kívül, <b>amíg Budapestre nem költöztem: ott a judaizmus
pozitív oldalának a felfedezésével ráltaláltam az egyensúlyra.</b></u> Tipikus
kelet-európai történet, szerencsére egyre több és több fiatal jár úgy,
mint én. Magyarországon a Bálint Ház és köre vagy a színes progresszív
hitközségek jelentenek kiutat a negatív zsidóságból megannyi
holokauszt-traumatizált korosztály számára. Nemzetközi szinten a Mózes
Ház hálózatának pozitív identitást erősítő programjai rengeteg ifjút
vonzanak, a Limmud évente százezreket tud rávenni, hogy együtt
gondolkodjunk a zsidó hagyományról és a jövőről. Igen, van alternatíva a
„zsidóság egyenlő holokauszt és félelem"-tézisre.</p> <p style="text-align:justify">„<u><b>Ahol
a zsidó nevelést mellőzik, a zsidóság tartalma az antiszemitizmus
érzékelésére korlátozódik. A judaizmus így megszűnik civilizációnak
lenni, komplexussá válik"</b></u> – ezek Mordechai Kaplan filozófus-rabbi
szavai. Nekünk, világra nyitott zsidóknak kötelességünk küzdeni e
jelenség, a rettegés és a rettegtetés ipara ellen, azzal, hogy kiállunk
az elnyomottak mellett – hiszen mi is voltunk rabszolgák – és
bevezetjük zsidó és nem-zsidó társainkat abba a több ezer éves
csodálatos és rendkívül gazdag világba, amit zsidóságnak hívnak.</p> <p style="text-align:justify">Langer Ármin</p></div>