[Grem] mai sajtószemle részletek

[Emoke Greschik]

http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2737

A *Magyar Nemzet *(17.o.) *Mégis Krisztus korából való a torinói
lepel?*címmel számol be arról, hogy *a
Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja szerint egy Kr.u. 33-ban
Jeruzsálemet megrázó földrengés okozhatta a Jézus halotti leplének tartott
torinói leplen lévő lenyomat kialakulását*. A kutatók mechanikai és kémiai
kísérletek nyomán álltak elő azzal a feltételezéssel, hogy *a Jeruzsálem
jelenlegi óvárosának területén pusztított, a Richter-skála szerinti 8,2-es
erősségű földrengés okozta neutronsugárzás idézte elő a leplen a
jellegzetes lenyomatot, és ez vezette félre a kutatókat 1998-ban, amikor
szénizontópos kormeghatározással 1260 körülire tették a lepel származásának
időpontját.* A torinói szakemberek hangsúlyozták: az említett földrengés *elég
erős lehetett ahhoz, hogy a neutronkibocsátás kölcsönhatásba lépjen a
nitrogéntartalommal, elindítva olyan kémiai reakciót, amely a jellegzetes
képet alkotta.* Szerintük a neutronkibocsátás forrásai azok a
lökéshullámok, amelyek a földrengéskor a földkéregben felgyülemlett energia
felszabadulásakor keletkeztek.

A *maszol.ro <http://maszol.ro>* erdélyi hírportál *Márton Áron 75 év
távlatából is összegyűjtötte híveit* című tudósítása szerint egyházi és
világi elöljárók, katolikus és protestáns hívek töltötték meg szerda este a
kolozsvári Szent Mihály-templomot, hogy megemlékezzenek a legnagyobb
erdélyi püspök, Márton Áron felszenteléséről, a történelmi nap 75.
évfordulóján. *"Doberdónál katona, Brassóban vasesztergályos,
Gyulafehérváron papnövendék, 18 évvel később pedig már ugyanott püspök. Ez
volt Márton Áron, a Világ Igaza, *akinek a boldoggá avatását egész Erdély
keresztény közössége szorgalmazza felekezeti hovatartozásától függetlenül,
hisz ő sem különböztette meg az embereket hitük szerint: *1938-ban éppen
amiatt utasították ki Kolozsvárról, mert felemelte szavát a háború és a
zsidók deportálása ellen. 1939. február 12-én, kereken 75 évvel ezelőtt
szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály-templomban, noha
gyulafehérvári püspök lett.* Felszentelése helyszínéül azért választotta a
kincses várost, mert 1939-ben Kolozsvár még magyar többségű település volt,
Márton Áron itt érezte magát otthon" - mondta az ünnepi megemlékezésen
Jakubinyi György érsek. A főpásztor kifejtette:
*Márton Áronnak a szabad vallásgyakorlás ügyében tett lépései, karizmatikus
személyisége, a kisebbségben élők iránti mélyelkötelezettsége a kommunista
hatalom szemében egyes számú ellenséggé tették.* A hívek tömegeinek
rajongása tovább növelte a román kormány félelmét a püspökkel szemben,
akiről* tudni lehetett, hogy egy szavára százezrek mozdulnának. Végül
1949-ben csellel letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték. 1955-ben
mégis szabadlábra helyezték, de a tömegek olyan látványosan ünnepelték,
hogy még veszélyesebbnek tűnt, mint korábban. Így 1956 és 1967 között, 11
éven át fogságban tartotta a román államhatalom a püspöki palotában,
amelyet nem hagyhatott el. Szabadulása után, 1969-ben mehetett el csak
Rómába. Hosszas szenvedés után, 1980-ban hunyt el, temetése felért egy
tüntetéssel,* ahol több mint tízezer ember dacolt csendesen az elnyomással.

A *Heti Válaszban *(18-20.o.) Szőnyi Szilárd *Csapot-papot *címmel
készített riportot az elmúlt hónapokban elterjedt szóbeszéd kapcsán, amely
szerint eladja piliscsabai épületeit és Budapestre költözik *a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara.* A cikk szerzője kiderítette: a hír -
egyelőre - csak részben igaz, tény viszont, hogy az intézmény* továbbra sem
barátkozott meg Makovecz Imre organikus építészetével*. Szőnyi emlékeztet
rá: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) - főleg annak elnöke,
Erdő Péter bíboros, az egyetem korábbi rektora - az építkezés során
konfliktusba keveredett Makovecz Imrével, s építészeti, gazdasági,
teológiai jellegű ellentétük megterhelte későbbi kapcsolatukat is. A
cikkből kiderül, hogy* a püspöki kar mellett mások is bírálták a Stephaneum
terveit és szimbolikáját, s hol "katolikus Disneylandnek" nevezték, hol
vidámparki elvarázsolt kastélyhoz hasonlították* a komplexumot. Jelenits
István piarista szerzetes pap tanár 2002-ben a Magyar Építőművészet című
folyóiratban így írt: "Mi tesz egy egyetemet katolikussá? Nem valami
elragadtatott magatartás, hanem két lábbal  földön álló, mégis a szellem
szolgálatába szegődő elkötelezettség. Alázat is, amely számot vet sajt
helyzetével, számít rá, hogy egy épületet fűteni, takarítani, idő múltán
majd tatarozni is kell... Ez az épület helyettünk beszél; mellette, benne mi
már szóhoz sem jutunk. Ha mégis, gúnyos fel- és alhangokkal kíséri
eszmecserénket." - nyilatkozik a lapnak Botos Máté, *a Pázmány
bölcsészkarának dékánja,* aki* elmondta: "A problémák valósak, ám sokkal
többet nyom a latba versenyhelyzetünk megőrzésének szándéka...Az utóbbi
időben arra lettünk figyelmesek, hogy noha az összes hozzánk jelentkező
száma nőtt, az első helyen a Pázmány BTK-t megjelölők száma csak feleekkora
arányban emelkedett*. Demográfiai hullámvölgyben ez is nagy eredmény, de a
mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy bár elméletben vonzó a kar, a
gyakorlatban elgondolkodtat a távolság... Ráadásul h*armadévben a hallgatóink
40 százaléka már dolgozik, jellemzően a fővárosban, így végképp nem tudnak
ingázni.*" Ennek megfelelően a legnépszerűbb szakokat Budapestre hozták, s
Piliscsabán maradtak a bölcsészképzés területei vagy például a
kommunikáció. Szőnyi azt is megjegyzi, hogy a bölcsészkar vezetőjével *Mikszáth
tér*i irodájában beszélgetett, abban a szobában, amely annak idején az
írónak, valamint két illusztris piaristának, Sík Sándornak és Jelenits
Istvánnak egyaránt helyetadott. Az épületben évtizedekig a piarista
gimnázium kapott helyet, mígnem a szerzetesek 2010-ben visszakapták pazarul
felújított Váci utcai rendházukat. A megüresedett ingatlant két éve a
Pázmány bölcsészkarának egyes szakjai foglalták el, tehát a beköltözés már
régóta zajlik. *A környéken van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, rengeteg
vendéglátóhely, kulturális és szórakozási lehetőség található.*


Ugyancsak a *Heti Válaszban* (*Házasság - boldogság* 6.o.) *Keresztes Ilona
szerkesztő és Mohay Tamás néprajzkutató *nyilatkozik. A házaspár - akiknek
négy fiúgyermekük született - A házasság hete idei programsorozat arca.
Kérdésre válaszolva - "A házasság intézménye eddig válságban volt?" -*
Keresztes Ilona elmondta, hogy a házasságokban súlyos sérülések vannak, "a
mentálhigiénésszakemberek mesélhetnének róla.* A* boldog házasság ráadásul
sokkal kevesebbszer szerepel a médiában.* Az szokott téma lenni, ha
tönkremegy a házasság vagy extremitás van benne. *Arról ritkán kapunk hírt:
létezik család, amelyben szeretettel nevelik a gyermekeket;* ez is
hozzájárult a válsághoz." Az idei hétjelmondata: *"Aki keres, az megtalál."
Mohay Tamás erről kifejtette: "A mondat bibliai parafrázis; azt szeretnénk
üzenni vele, hogy ahhoz, hogy megtaláljuk az igazit, keresni kell. Az ember
legtöbbször azt találja meg, amit keres; aki alkalmi kapcsolatot keres, azt
találja meg, aki az igazit keresi és jól keresi, az meg fogja kapni *-
felsőbb segítséggel. A pár éve elhunyt Gyökössy Endre reformátuslelkész azt
a képet használta a házasságra: ketten hármasban. Vagyis *aki keres, ahhoz
Isten kézen fogva odavezeti a társát*." Mohay Tamás elmondta azt is:
"Felhívjuk a házaspárok figyelmét, hogy *a kapcsolatot gondozni, művelni
kell, nem megy magától. S szeretnénk közhírré tenni, hogy nem egzotikus
csodabogár, aki boldog házasságban él - ez normális, természetes állapot."*

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140213/2c97157f/attachment.html