<div dir="ltr"><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2737" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2737</a><br></p><p>A <i>Magyar Nemzet </i>(17.o.) <b>Mégis Krisztus korából való a torinói lepel?</b>
címmel számol be arról, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja
szerint egy Kr.u. 33-ban Jeruzsálemet megrázó földrengés okozhatta a
Jézus halotti leplének tartott torinói leplen lévő lenyomat
kialakulását</b></u>. A kutatók mechanikai és kémiai kísérletek nyomán álltak
elő azzal a feltételezéssel, hogy <u><b>a Jeruzsálem jelenlegi óvárosának
területén pusztított, a Richter-skála szerinti 8,2-es erősségű
földrengés okozta neutronsugárzás idézte elő a leplen a jellegzetes
lenyomatot, és ez vezette félre a kutatókat 1998-ban, amikor
szénizontópos kormeghatározással 1260 körülire tették a lepel
származásának időpontját.</b></u> A torinói szakemberek hangsúlyozták: az
említett földrengés <u><b>elég erős lehetett ahhoz, hogy a neutronkibocsátás
kölcsönhatásba lépjen a nitrogéntartalommal, elindítva olyan kémiai
reakciót, amely a jellegzetes képet alkotta.</b></u> Szerintük a
neutronkibocsátás forrásai azok a lökéshullámok, amelyek a földrengéskor
a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkeztek.<br><br>A <i><a href="http://maszol.ro" target="_blank">maszol.ro</a></i> erdélyi hírportál <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Márton Áron 75 év távlatából is összegyűjtötte híveit</b></u>
című tudósítása szerint egyházi és világi elöljárók, katolikus és
protestáns hívek töltötték meg szerda este a kolozsvári Szent
Mihály-templomot, hogy megemlékezzenek a legnagyobb erdélyi püspök,
Márton Áron felszenteléséről, a történelmi nap 75. évfordulóján.
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„Doberdónál katona, Brassóban vasesztergályos, Gyulafehérváron
papnövendék, 18 évvel később pedig már ugyanott püspök. Ez volt Márton
Áron, a Világ Igaza, </b></u>akinek a boldoggá avatását egész Erdély keresztény
közössége szorgalmazza felekezeti hovatartozásától függetlenül, hisz ő
sem különböztette meg az embereket hitük szerint: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>1938-ban éppen amiatt
utasították ki Kolozsvárról, mert felemelte szavát a háború és a zsidók
deportálása ellen. 1939. február 12-én, kereken 75 évvel ezelőtt
szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály-templomban, noha
gyulafehérvári püspök lett.</b></u> Felszentelése helyszínéül azért választotta a
kincses várost, mert 1939-ben Kolozsvár még magyar többségű település
volt, Márton Áron itt érezte magát otthon” – mondta az ünnepi
megemlékezésen Jakubinyi György érsek. A főpásztor kifejtette: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Márton
Áronnak a szabad vallásgyakorlás ügyében tett lépései, karizmatikus
személyisége, a kisebbségben élők iránti mély<br>elkötelezettsége a
kommunista hatalom szemében egyes számú ellenséggé tették.</b></u> A hívek
tömegeinek rajongása tovább növelte a román kormány félelmét a püspökkel
szemben, akiről<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> tudni lehetett, hogy egy szavára százezrek mozdulnának.
Végül 1949-ben csellel letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték.
1955-ben mégis szabadlábra helyezték, de a tömegek olyan látványosan
ünnepelték, hogy még veszélyesebbnek tűnt, mint korábban. Így 1956 és
1967 között, 11 éven át fogságban tartotta a román államhatalom a
püspöki palotában, amelyet nem hagyhatott el. Szabadulása után, 1969-ben
mehetett el csak Rómába. Hosszas szenvedés után, 1980-ban hunyt el,
temetése felért egy tüntetéssel,</b></u> ahol több mint tízezer ember dacolt
csendesen az elnyomással.<br><br>A <i>Heti Válaszban </i>(18-20.o.) Szőnyi Szilárd <b>Csapot-papot </b>címmel
készített riportot az elmúlt hónapokban elterjedt szóbeszéd kapcsán,
amely szerint eladja piliscsabai épületeit és Budapestre költözik <u><b>a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara.</b></u> A cikk szerzője
kiderítette: a hír – egyelőre – csak részben igaz, tény viszont, hogy az
intézmény<u><b> továbbra sem barátkozott meg Makovecz Imre organikus
építészetével</b></u>. Szőnyi emlékeztet rá: a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia (MKPK) – főleg annak elnöke, Erdő Péter bíboros, az egyetem
korábbi rektora – az építkezés során konfliktusba keveredett Makovecz
Imrével, s építészeti, gazdasági, teológiai jellegű ellentétük
megterhelte későbbi kapcsolatukat is. A cikkből kiderül, hogy<u><b> a püspöki
kar mellett mások is bírálták a Stephaneum terveit és szimbolikáját, s
hol „katolikus Disneylandnek” nevezték, hol vidámparki elvarázsolt
kastélyhoz hasonlították</b></u> a komplexumot. Jelenits István piarista
szerzetes pap tanár 2002-ben a Magyar Építőművészet című folyóiratban
így írt: „Mi tesz egy egyetemet katolikussá? Nem valami elragadtatott
magatartás, hanem két lábbal földön álló, mégis a szellem szolgálatába
szegődő elkötelezettség. Alázat is, amely számot vet sajt helyzetével,
számít rá, hogy egy épületet fűteni, takarítani, idő múltán majd
tatarozni is kell… Ez az épület helyettünk beszél; mellette, benne mi
már szóhoz sem jutunk. Ha mégis, gúnyos fel- és alhangokkal kíséri
eszmecserénket.” – nyilatkozik a lapnak Botos Máté, <u><b>a Pázmány
bölcsészkarának dékánja,</b></u> aki<u><b> elmondta: „A problémák valósak, ám sokkal
többet nyom a latba versenyhelyzetünk megőrzésének szándéka…Az utóbbi
időben arra lettünk figyelmesek, hogy noha az összes hozzánk jelentkező
száma nőtt, az első helyen a Pázmány BTK-t megjelölők száma csak
feleekkora arányban emelkedett</b></u>. Demográfiai hullámvölgyben ez is nagy
eredmény, de a mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy bár elméletben
vonzó a kar, a gyakorlatban elgondolkodtat a távolság… Ráadásul
h<u><b>armadévben a hallgatóink 40 százaléka már dolgozik, jellemzően a
fővárosban, így végképp nem tudnak ingázni.</b></u>” Ennek megfelelően a
legnépszerűbb szakokat Budapestre hozták, s Piliscsabán maradtak a
bölcsészképzés területei vagy például a kommunikáció. Szőnyi azt is
megjegyzi, hogy a bölcsészkar vezetőjével <u><b>Mikszáth tér</b></u>i irodájában
beszélgetett, abban a szobában, amely annak idején az írónak, valamint
két illusztris piaristának, Sík Sándornak és Jelenits Istvánnak egyaránt
helyetadott. Az épületben évtizedekig a piarista gimnázium kapott
helyet, mígnem a szerzetesek 2010-ben visszakapták pazarul felújított
Váci utcai rendházukat. A megüresedett ingatlant két éve a Pázmány
bölcsészkarának egyes szakjai foglalták el, tehát a beköltözés már
régóta zajlik. <u><b>A környéken van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, rengeteg
vendéglátóhely, kulturális és szórakozási lehetőség található.</b></u></p><p><br></p><p>Ugyancsak a <i>Heti Válaszban</i> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">(</span><b style="background-color:rgb(255,255,0)">Házasság – boldogság</b>
6.o.) <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Keresztes Ilona szerkesztő és Mohay Tamás néprajzkutató
</b></u>nyilatkozik. A házaspár – akiknek négy fiúgyermekük született – A
házasság hete idei programsorozat arca. Kérdésre válaszolva – „A
házasság intézménye eddig válságban volt?” –<u><b> Keresztes Ilona elmondta,
hogy a házasságokban súlyos sérülések vannak, „a
mentálhigiénésszakemberek mesélhetnének róla.</b></u> A<u><b> boldog házasság ráadásul
sokkal kevesebbszer szerepel a médiában.</b></u> Az szokott téma lenni,
ha tönkremegy a házasság vagy extremitás van benne. <u><b>Arról ritkán kapunk
hírt: létezik család, amelyben szeretettel nevelik a gyermekeket;</b></u> ez is
hozzájárult a válsághoz.” Az idei hétjelmondata: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„Aki keres, az
megtalál.” Mohay Tamás erről kifejtette: „A mondat bibliai parafrázis;
azt szeretnénk üzenni vele, hogy ahhoz, hogy megtaláljuk az igazit,
keresni kell. Az ember legtöbbször azt találja meg, amit keres; aki
alkalmi kapcsolatot keres, azt találja meg, aki az igazit keresi és jól
keresi, az meg fogja kapni </b></u>– felsőbb segítséggel. A pár éve elhunyt
Gyökössy Endre reformátuslelkész azt a képet használta a házasságra:
ketten hármasban. Vagyis <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>aki keres, ahhoz Isten kézen fogva odavezeti a
társát</b></u>.” Mohay Tamás elmondta azt is: „Felhívjuk a házaspárok figyelmét,
hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a kapcsolatot gondozni, művelni kell, nem megy magától. S
szeretnénk közhírré tenni, hogy nem egzotikus csodabogár, aki boldog
házasságban él – ez normális, természetes állapot.”</b></u><br><br>Magyar Kurír</p></div>