[Grem] AKÁC / a puzzle összeáll, a végén aláíráskérés
lászló lénárt
lenart1laszlo at gmail.com
2014. Feb. 12., Sze, 08:37:28 CET
Kiegészítés az akáchoz: bányászok beszélő fának hívják (valamelyik fenyő
mellett), mert a tárnákban a föld mozgásakor recseg ropog jelezve ezzel, h
változik (esetleg nő ) a terhelése, így a bányász jó esetben fel tud
készülni egy omlásra. Más fák a terhelés növekedésére jelzés nélkül
azonnal, de legalábbis gyorsabban törnek omlást okozva.
Amúgy ezt Salgótarjánban a bányászati múzeumban mondták valamikor jóval 90
után, ami azért érdekes, mert a fogadópult fölött még ott lógott a
KádárLosoncziLázár hármas hatalmas képe. Járt valaki mostanában ott?
És a bálványfának (ecetfa) mi a státusza? Amíg a tölgy vágáséretté válik
addig a bálványfát 2-3 szor ki lehet vágni kemény fa, alkalmas tüzelőnek,
szép fehér anyaga van, esztétikailag szebb mint a bükk, sajnos mégsem
használják faipari célra, nem telepítik még tüzelő céljára sem. Sőt jó pár
éve egy méhésznél ettem bálványfa mézet és nagyon "ott volt".
Lac
2014. február 12. 8:07 Péter Szilágyi írta, <speti1991 at gmail.com>:
> A vége lemaradt, bocsánat.
> Szóval védeni kell, de már önmaga miatt is, nem pedig valami feltételezett
> háttér-összeesküvés miatt...
>
> Üdv,
> Sz. Peti
> 2014.02.11. 15:32 ezt írta ("Emoke Greschik" <greschem at gmail.com>):
>
>> Az AKÁC megőrzése melletti petíció háttere:
>> ------------------------------
>> *Túl az akácsoron
>> <http://radicalpuzzle.blogspot.hu/2014/02/tul-az-akacsoron.html> *
>>
>> hétfő, február 03, 2014 [ gabeebee ]<http://radicalpuzzle.blogspot.hu/search/label/%23%5B%20gabeebee%20%5D>,
>> Gondolatok és jegyzetek<http://radicalpuzzle.blogspot.hu/search/label/Gondolatok%20%C3%A9s%20jegyzetek>,
>>
>>
>>
>> Az Európai Bizottság (EB) múlt év végén benyújtott egy törvényjavaslatot<http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2013:0620:FIN:HU:HTML>az Európai Parlament és az Európai Tanács elé, melyben a felvilágosult
>> bürokraták meghatározták az *"Európában idegenhonos özönfajok elleni
>> küzdelem okait és alapvető feladatait."* Az EB szerint erre azért van
>> szükség, mert a betelepített növények *"jelentős hatással vannak a
>> biológiai sokféleségre, az egyes fajok csökkenésének és kihalásának egyik
>> fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik. A társadalmi és gazdasági
>> hatásokat illetően az idegenhonos özönfajok betegségek közvetítői vagy
>> egészségügyi problémák (például asztma, bőrgyulladás és allergiák)
>> közvetlen okozói lehetnek."*
>>
>> *Jó, és?* - kérdezhetnék most sokan - *mit kell rugózni egy újabb
>> semmitmondó és semmire se jó brüsszeli okoskodáson? Ennek is nagyjából
>> annyi jelentősége van, mint az uborkák görbületét szabályzó előírásoknak.*
>>
>> A korábbi eseteket figyelembe véve és ezen törvényjavaslat szövegét
>> olvasva, elsőre még akár igazuk is lehetne azoknak, akik a fentebb jelzett
>> módon közelítik meg a kérdést. Azonban ha kicsit tovább kutakodunk az
>> ügyben, akkor egész meglepő dolgokat találunk. A javaslatnak ugyanis van
>> egy melléklete, amiben azon növények szerepelnek, melyeket a törvény
>> értelmében ki kell irtani Európából. Az eltüntetendő fajok listáján pedig
>> az elsők között szerepel az akácfa.
>>
>> Igen az akácfa. Az EB szerint *"az akác rontja az őshonos növényzetet,
>> távozásra késztet sok erdőlakó állatot - az akácerdőkből jórészt eltűnik a
>> gyöngyvirág, a szarvasbogár, a kakukk, a harkály -, csökkenti a biológiai
>> sokszínűséget."*
>>
>> A Föld akácállományainak mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában
>> található. A másik felének nagy része az 1710-ben kezdődő sikeres magyar
>> honosításnak köszönhetően viszont Európában, mégpedig túlnyomóan a
>> Kárpát-medencében, azon belül is Magyarország mai közigazgatási határain
>> belül tenyészik. Az erdőterületeink közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a
>> fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja. Ebből
>> adódóan pedig Magyarország Európa legnagyobb akácfa és akácméz termelője.
>> Évente körülbelül 22 ezer tonna kiváló minőségű akácmézet állítunk elő,
>> amelynek kétharmadát külföldön értékesítjük. A kontinens akácmézforgalmának
>> 70 százaléka tőlünk származik.
>>
>> És most ki akarja vágatni az akácerdeinket az EU.
>>
>> De vajon miért? Miért van útban Brüsszelnek a szinte Európában csak
>> Magyarországon megtalálható fafajta, amikor az itthon semmilyen problémát
>> nem okoz? Miért támadnak most rá valami olyan dologra, aminek látszólag
>> semmi értelme nincs?
>>
>> Látszólag valóban nincs, de érdemes a történetet kicsit távolabbról és
>> más szemszögből is megvizsgálni.
>>
>> Két hete az Európai Parlament (EP) hozott egy törvényt, amelyben azt
>> határozták meg, hogy *"virágport a méz természetes alkotóelemének kell
>> tartani, nem pedig összetevőnek."* Az eddigi szabályozás ugyanis
>> törvényi szinten nem szabályozta egyértelműen, hogy a virágpor a méz
>> alkotóeleme vagy összetevője, ezt 2011-ben az Európai Bíróság egy ítélete
>> döntötte el, külön összetevőként tekintve a virágporra. A mostani
>> parlamenti módosítás ezen bírósági döntésen változtat, és innentől az
>> *alkotóelem* meghatározás kerül az irányelv rendelkezései közé.
>>
>> De mit jelent ez? Miért fontos, hogy a virágpor alkotóeleme, vagy
>> összetevője-e a méznek?
>>
>> Az EU-ban, mint egyébként mindenhol, törvény szabályozza azt is, hogy az
>> élelmiszereken mi alapján és milyen módon kell feltüntetni a genetikailag
>> módosított (GMO) összetevőket. Azzal, hogy az EP átírta az eddigi
>> szabályozást, és a virágport alkotóelemnek és nem összetevőnek definiálta,
>> elérte azt, hogy a génkezelt növényről származó génmódosított virágport
>> csak akkor kell feltüntetni a terméken, ha aránya a méz egészében
>> meghaladja a 0,9 százalékot, mivel a GMO-irányelv szerint csak a 0,9
>> százalék feletti génkezelt tartalomról kell a címkén beszámolni. Mivel
>> azonban a virágpor általában csak nagyjából 0,5 százalékban található meg a
>> mézben, ezért az soha nem fogja meghaladni a címkézési határértéket.
>>
>> Ergo, az EU gyakorlatilag eltörölte a GMO-val fertőzött méz
>> forgalmazására vonatkozó korlátozásokat.
>>
>>
>> *Rakjuk hát egymás mellé a kis puzzle-darabokat.*
>>
>> *Az Európai Bizottság bead egy törvényt, amiben mondvacsinált okok
>> alapján arról döntenek, hogy ki kell vágni az akácfákat Európában.
>> Pontosabban Magyarországon, ahol az európai állomány szinte teljes egésze
>> található. Az akácosok kivágásának következtében lényegében megszűnne a
>> felső kategóriás magyar méztermelés, ami jelenleg uralja a piacot. Aztán
>> hoznak egy másik törvényt, ami a méz összetevőit szabályozza, és ezzel utat
>> nyitnak a génkezelt növényekből származó méznek úgy, hogy a vásárlók sehol
>> nem fogják tudni, hogy mit vesznek, mivel a termékekre nem kell
>> feltüntetni, hogy azok GMO-fertőzöttek. A tiszta és jó minőségű magyar
>> akácméz eltűnik és jön helyette a génkezelt multik által előállított
>> szemét...*
>> Összeesküvés-elmélet? Nem. Önvédelem.
>>
>>
>> <http://4.bp.blogspot.com/-bRe6wABcPCs/Uu7IIpyvo7I/AAAAAAAAHL4/xPm9LKVPstk/s1600/nogmo+20140203-400.jpg>
>>
>>
>> A történtek kapcsán aláírásgyűjtés indult, amely *IDE*<http://www.peticiok.com/akac_hungarikum>(
>> http://www.peticiok.com/akac_hungarikum) kattintva írható alá.
>>
>>
>>
>>
>>
>> *VÉDD ISMERŐSEID E-MAIL CÍMÉT!*
>>
>>
>>
>> Amennyiben továbbküldöd ezt a levelet, előtte
>> töröld ki valamennyi, köztük saját címemet vagy
>>
>> használj Titkos másolat mezőt, hogy adataink ne
>>
>> kerüljenek hackerek, adathalászok, netkalózok,
>>
>> hoax és spam küldők birtokába!
>>
>>
>> Köszönet érte!
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140212/eb5972e1/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról