[Grem] 'Erkölcs, gazdaság, szekularizált társadalom' - Ravasi bíboros ea. a Corvinus egyetemen

[Emoke Greschik]

"Az igazság nem olyan, mint egy drágakő, melyet az ember zsebre tehet" Ha
zavar a kiemelés, kérlek, kattints a linkre:
http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazsag-nem-olyan-mint-egy-dragako-melyet-az-ember-zsebre-tehet-videoval

A Népek udvara rendezvény második napján, február 6-án Gianfranco Ravasi
bíboros *Erkölcs, gazdaság, szekularizált társadalom *címmel tartott
*előadás*t *a Budapesti Corvinus Egyetemen*.

Ennek a témának a tárgyalása közel áll *a zsidó-keresztény tapasztalat*nak
és *a Bibliá*nak az alapjaihoz, amely *a nyugati kultúra "nagy Kódjá*t" is
jelenti. *Ahogy Goethe mondta*, *a kereszténység Európa "anyanyelve",
olyasfajta "imprinting", amelyet mindnyájan hordozunk.*

A bíboros *négy emblematikus alapelv*re építette beszédét.

A Teremtés könyvére utalva először a* perszonalizmus, a** személy
fogalmát*emelte ki. Aláhúzta az ember "vízszintes" dimenzióját: a
kapcsolatot,
társas lény voltunkat, azt, hogy *az ember nem önmagába zárt, hanem "kifelé
forduló én"*, nyitott valóság. *Csak így éri el méltóságának teljességét,
így lesz Isten képmása*. Majd hangsúlyozta "vertikális" dimenzióját: az
ember transzcendens képességgel, intimitással, lelkiséggel rendelkezik.

Az *autonómia alapelvé*ről beszélve híres evangéliumi szakaszt
idézett: *"Adjátok
meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!" *(Mt
22,21). Felhívta a figyelmet, hogy *ez Krisztus egyetlen valódi
politikai-szociális kijelentése*, a többi ennél sokkal áttételesebb és
kevésbé kifejtett. Krisztus mondatának első fele tehát elismeri a politika
autonómiáját. *A valódi keresztény felfogásnak mindig ki kell zárnia
bármiféle szakrális teokráciát* - húzta alá. Nem tartozik a hiteles
keresztény szellemiséghez a trón és az oltár egysége, bár a történelemben a
kereszténység sokszor emellé állt. A kánonjogi törvénykönyv tehát nem
tehető meg automatikusan polgárjogi vagy büntetőjogi törvénykönyvvé,
ahogyan egy nemzetállam alkotmánya sem lehet egyenlő az evangéliummal.* A
politikának, a gazdaságnak, a civil társadalomnak meg kell, hogy legyen a
maga autonóm területe, ahol kifejleszti normáit, döntéseit, aktualizációit,
amelyeknek immanenseknek kell lenniük, és amelyekre kívülről semmi nem
lehet hatással* - hangsúlyozta, majd hozzátette: Krisztus szavai nem érnek
véget ennyivel, van egy második, implicit fele a mondatnak, amely utal
arra, hogy *az ember Isten képmására teremtetett. Az embernek tehát meg
kell tartania társadalmának szabályait, ugyanakkor nem feledkezhet meg a
vallás és erkölcs sajátos dimenziójáról sem, amelyek magukban foglalnak
olyan kérdéseket, mint a szabadság, az emberi méltóság, az önmegvalósítás,
az élet értéke, a lélek, a szeretet*.

Mindezeknek a témaköröknek megvan a maguk pontos autonómiája, és nem
engedik meg az ellenőrzést vagy behatolást a politikai-gazdasági hatalom
részéről. Valóban, ha igaz, hogy *nem szabad megengedni a teokráciát,
ugyanúgy igaz, hogy nem szabad megengedni az állam-imádat eluralkodását
sem, amely világi oldalról hatolna be a másik területre, kiüresítve vagy
olykor meg is semmisítve azt.* Érthető, hogy mennyire összetett és nehéz a
gyakorlatban ennek az autonómiának a kivitelezése, ahogyan* bonyolult a két
terület egyensúlya* is, *mivel mindkettő ugyanazzal a területtel
foglalkozik: az emberi személlyel, egyenként és közösségként.*

*A szolidaritás alapelve*, mint téma, alapvető antropológiai valóságunkhoz
kapcsolódik. A hit magában foglalja a szolidaritást, ám túlmegy a világi
filantropizmuson. Ezt fejezi ki Jézus kijelentése: *"Senki sem szeret
jobban, mint az, aki életét adja barátaiért"* (Jn 15,13).

Ravasi bíboros ezután *az igazság alapelvé*re tért át. Az utóbbi évszázadok
kulturális útkeresését nyomonkövetve elmondhatjuk, hogy *az igazság fogalma
egyre szubjektívebbé vált.* Erre utal *a Hobbes Leviathanjából gyakran
idézett mondat: "A tekintély és nem az igazság alkotja a törvényeket." Az
igazságnak ezt a szubjektív és változó értelmezését nevezte XVI. Benedek
"relativizmusnak"*. Valamennyi vallás, és különösen *a kereszténység azt
mondja, hogy az igazság traszcendens valóság*. Az igazság megelőz
bennünket, és túlmutat rajtunk - megvilágít minket, nem pedig uralkodik
rajtunk. Noha Theodor Adorno gondolkodása egészen más irányba
mutatott, a *Minima
moralia* című művében egy szuggesztív kifejezést találunk. A német
filozófus az igazságról a boldogsággal való összevetésben beszél, és így
fogalmaz: *"az igazságot az ember nem birtokolja, hanem azzá lehet", vagyis
elmerülhet benne*. Musil, *A tulajdonságok nélküli ember* című híres
regényében ezt a mondatot mondatja ki a főszereplővel: *"Az igazság nem
olyan, mint egy drágakő, amit az ember zsebre tehet, az igazság olyan, mint
a tenger, amelybe az ember belemerül és hajózik rajta."*

A vallások helyzete tiszta: az igazság az első helyen áll, felülmúl minket,*
az igazság transzcendens, és az embernek az a feladata, hogy zarándokká
váljon az igazság abszolútumán belül* - összegezte a bíboros. Ez olyannyira
döntő fontosságú, hogy a kereszténység magával Krisztussal azonosítja az
igazságot (vö. Jn 14,6).

*A négy felsorolt alapelv középpontjában mindig az emberi személy áll: a
személy méltósága, szabadsága, autonómiája, de egyúttal a külvilághoz és a
transzcendenciához való viszonya is *- szögezte le témája zárszavában. *Az
emberi teremtmény különböző dimenzióit egybefogni a társadalmi és politikai
életben gyakran nehéz, és ennek történetét folyamatosan válságok,
visszaesések jellemzik.* Mégis, vitathatatlanul *szükséges ezeknek a
különbségeknek a szimbolikus egybentartása, ha olyan világot akarunk
építeni, amely nem hullik egymásnak ellentmondó darabokra.*

*Gandhi etikai-vallási jellegű "hét törvénye" rendkívül érzékletesen fejezi
ki azokat a szimbólumokat, értékeket, amelyek szükségesek a társadalmi
együttélés fennmaradásához: "1. Az embert lerombolja az elvek nélküli
politika; 2. az embert lerombolja a fáradság és munka nélkül szerzett
gazdagság; 3. az embert lerombolja a bölcsesség nélküli intelligencia; 4.
az embert lerombolja az erkölcs nélküli üzlet; 5. az embert lerombolja az
emberség nélküli tudomány; 6. az embert lerombolja a hit nélküli vallás
/ezt mutatja meg a fundamentalizmus/; 7. az embert lerombolja az áldozat és
az önátadás nélküli szeretet".*

A konferencia végén Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora
Ezüst Corvinus-díjat adott át Gianfranco Ravasi bíborosnak.

A konferencia utolsó programpontja a *Kérdezz-felelek!* nevet viselte:
Ravasi bíboros válaszolt a hallgatók kérdéseire. A Magyar Kurír és a Bonum
TV közreműködésében az alábbiakban közzétesszük a beszélgetés
videofelvételét.

Videó: Bonum TV
Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140207/d7446fb2/attachment.html