<div dir="ltr"><h1 class="">„Az igazság nem olyan, mint egy drágakő, melyet az ember zsebre tehet”</h1>
<span style="background-color:rgb(0,255,0)">Ha zavar a kiemelés, kérlek, kattints a linkre:</span><br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazsag-nem-olyan-mint-egy-dragako-melyet-az-ember-zsebre-tehet-videoval">http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazsag-nem-olyan-mint-egy-dragako-melyet-az-ember-zsebre-tehet-videoval</a><br>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p>A Népek udvara rendezvény második napján, február 6-án Gianfranco Ravasi bíboros <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><i>Erkölcs, gazdaság, szekularizált társadalom </i></b></u>címmel tartott <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>előadás</b></u>t <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a Budapesti Corvinus Egyetemen</b></u>.</p>
</div>
</div>
</div>
<p>Ennek
a témának a tárgyalása közel áll <u><b>a zsidó-keresztény tapasztalat</b></u>nak és <u><b>a
Bibliá</b></u>nak az alapjaihoz, amely <u><b>a nyugati kultúra „nagy Kódjá</b></u>t” is
jelenti. <u><b>Ahogy Goethe mondta</b></u>, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a kereszténység Európa „anyanyelve”,
olyasfajta „imprinting”, amelyet mindnyájan hordozunk.</b></u></p><p>A bíboros <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>négy emblematikus alapelv</b></u>re építette beszédét.</p><p>A Teremtés könyvére utalva először a<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> <b>perszonalizmus, </b>a</b></u><b><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> személy fogalmá</b></u>t</b>
emelte ki. Aláhúzta az ember „vízszintes” dimenzióját: a kapcsolatot,
társas lény voltunkat, azt, hogy <u style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ember nem önmagába zárt, hanem
„kifelé forduló én”</b></u>, nyitott valóság. <u style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csak így éri el méltóságának
teljességét, így lesz Isten képmása</b></u>. Majd hangsúlyozta „vertikális”
dimenzióját: az ember transzcendens képességgel, intimitással,
lelkiséggel rendelkezik.</p><p>Az <u style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>autonómia alapelvé</b></u>ről beszélve híres evangéliumi szakaszt idézett: <i><u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!”</b></u> </i>(Mt
22,21). Felhívta a figyelmet, hogy <u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ez Krisztus egyetlen valódi
politikai-szociális kijelentése</b></u>, a többi ennél sokkal áttételesebb és
kevésbé kifejtett. Krisztus mondatának első fele tehát elismeri a
politika autonómiáját. <u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A valódi keresztény felfogásnak mindig ki kell
zárnia bármiféle szakrális teokráciát</b></u> – húzta alá. Nem tartozik a
hiteles keresztény szellemiséghez a trón és az oltár egysége, bár a
történelemben a kereszténység sokszor emellé állt. A kánonjogi
törvénykönyv tehát nem tehető meg automatikusan polgárjogi vagy
büntetőjogi törvénykönyvvé, ahogyan egy nemzetállam alkotmánya sem lehet
egyenlő az evangéliummal.<u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A politikának, a gazdaságnak, a civil
társadalomnak meg kell, hogy legyen a maga autonóm területe, ahol
kifejleszti normáit, döntéseit, aktualizációit, amelyeknek immanenseknek
kell lenniük, és amelyekre kívülről semmi nem lehet hatással</b></u> –
hangsúlyozta, majd hozzátette: Krisztus szavai nem érnek véget ennyivel,
van egy második, implicit fele a mondatnak, amely utal arra, hogy <u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az
ember Isten képmására teremtetett. Az embernek tehát meg kell tartania
társadalmának szabályait, ugyanakkor nem feledkezhet meg a vallás és
erkölcs sajátos dimenziójáról sem, amelyek magukban foglalnak olyan
kérdéseket, mint a szabadság, az emberi méltóság, az önmegvalósítás, az
élet értéke, a lélek, a szeretet</b></u>.</p><p>Mindezeknek a témaköröknek
megvan a maguk pontos autonómiája, és nem engedik meg az ellenőrzést
vagy behatolást a politikai-gazdasági hatalom részéről. Valóban, ha
igaz, hogy <u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem szabad megengedni a teokráciát, ugyanúgy igaz, hogy nem
szabad megengedni az állam-imádat eluralkodását sem, amely világi
oldalról hatolna be a másik területre, kiüresítve vagy olykor meg is
semmisítve azt.</b></u> Érthető, hogy mennyire összetett és nehéz a gyakorlatban
ennek az autonómiának a kivitelezése, ahogyan<u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> bonyolult a két terület
egyensúlya</b></u> is, <u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mivel mindkettő ugyanazzal a területtel foglalkozik: az
emberi személlyel, egyenként és közösségként.</b></u></p><p></p><p><u style="background-color:rgb(255,153,0)"><b>A </b><b>szolidaritás
alapelve</b></u>, mint téma, alapvető antropológiai valóságunkhoz kapcsolódik. A
hit magában foglalja a szolidaritást, ám túlmegy a világi
filantropizmuson. Ezt fejezi ki Jézus kijelentése: <i>„<u style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért”</b></u></i> (Jn 15,13).</p><p>Ravasi bíboros ezután<span style="background-color:rgb(159,197,232)"> </span><u style="background-color:rgb(159,197,232)"><b>az igazság
alapelvé</b></u>re tért át. Az utóbbi évszázadok kulturális útkeresését
nyomonkövetve elmondhatjuk, hogy <u style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>az igazság fogalma egyre szubjektívebbé
vált.</b></u> Erre utal <u style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>a Hobbes <i>Leviathan</i>jából gyakran idézett mondat:<i> „A tekintély és nem az igazság alkotja a törvényeket.”</i>
Az igazságnak ezt a szubjektív és változó értelmezését nevezte XVI.
Benedek „relativizmusnak”</b></u>. Valamennyi vallás, és különösen <u style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>a
kereszténység azt mondja, hogy az igazság traszcendens valóság</b></u>. Az
igazság megelőz bennünket, és túlmutat rajtunk – megvilágít minket, nem
pedig uralkodik rajtunk. Noha Theodor Adorno gondolkodása egészen más
irányba mutatott, a <i>Minima moralia</i> című művében egy szuggesztív
kifejezést találunk. A német filozófus az igazságról a boldogsággal
való összevetésben beszél, és így fogalmaz: <u style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>„az igazságot az ember <i>nem birtokolja</i>, hanem <i>azzá lehet</i>”, vagyis elmerülhet benne</b></u>. Musil, <i>A tulajdonságok nélküli ember</i> című híres regényében ezt a mondatot mondatja ki a főszereplővel: <i>„Az
igazság nem olyan, mint egy drágakő, amit az ember zsebre tehet, az
igazság olyan, mint a tenger, amelybe az ember belemerül és hajózik
rajta.”</i></p><p>A vallások helyzete tiszta: az igazság az első helyen
áll, felülmúl minket,<u style="background-color:rgb(207,226,243)"><b> az igazság transzcendens, és az embernek az a
feladata, hogy zarándokká váljon az igazság abszolútumán belül</b></u> –
összegezte a bíboros. Ez olyannyira döntő fontosságú, hogy a
kereszténység magával Krisztussal azonosítja az igazságot (vö. Jn 14,6).</p><p></p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A
négy felsorolt alapelv középpontjában mindig az emberi személy áll: a
személy méltósága, szabadsága, autonómiája, de egyúttal a külvilághoz és
a transzcendenciához való viszonya is </b></u>– szögezte le témája zárszavában.
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az emberi teremtmény különböző dimenzióit egybefogni a társadalmi és
politikai életben gyakran nehéz, és ennek történetét folyamatosan
válságok, visszaesések jellemzik.</b></u> Mégis, vitathatatlanul <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>szükséges
ezeknek a különbségeknek a szimbolikus egybentartása, ha olyan világot
akarunk építeni, amely nem hullik egymásnak ellentmondó darabokra.</b></u><br><br><i><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Gandhi
etikai-vallási jellegű „hét törvénye</b></u>” rendkívül érzékletesen fejezi ki
azokat a szimbólumokat, értékeket, amelyek s<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>zükségesek a társadalmi
együttélés fennmaradásához: „1. Az embert lerombolja az elvek nélküli
politika; 2. az embert lerombolja a fáradság és munka nélkül szerzett
gazdagság; 3. az embert lerombolja a bölcsesség nélküli intelligencia;
4. az embert lerombolja az erkölcs nélküli üzlet; 5. az embert
lerombolja az emberség nélküli tudomány; 6. az embert lerombolja a hit
nélküli vallás /ezt mutatja meg a fundamentalizmus/; 7. az embert
lerombolja az áldozat és az önátadás nélküli szeretet”.</b></u></i></p><p>A
konferencia végén Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora
Ezüst Corvinus-díjat adott át Gianfranco Ravasi bíborosnak.</p><p>A konferencia utolsó programpontja a <i>Kérdezz-felelek!</i>
nevet viselte: Ravasi bíboros válaszolt a hallgatók kérdéseire. A
Magyar Kurír és a Bonum TV közreműködésében az alábbiakban közzétesszük a
beszélgetés videofelvételét.</p><p>Videó: Bonum TV</p>Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem</div>