[Grem] 'A béke a lélek gyümölcse' / F.pápa mint résztvevő az adventi elmélkedésen
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Dec. 21., V, 14:12:20 CET
A bĂ©ke a lĂ©lek gyĂŒmölcse â Cantalamessa harmadik adventi elmĂ©lkedĂ©se
2014. december 20. szombat 13:58
http://magyarkurir.hu/hirek/a-papai-haz-szonokanak-harmadik-adventi-elmelkedese-beke-mint-l
Péntek reggel kilenc órakor tartotta meg* harmadik, egyben utolsó adventi
elmélkedését a Påpai Håz szónoka az Apostoli Palota Redemptoris
Mater-kĂĄpolnĂĄjĂĄban, amelyen rĂ©szt vettek Ferenc pĂĄpĂĄval egyĂŒtt a kĂșria
tagjai. *
<http://magyarkurir.hu/img.php?id=57782&img=o_cantalamessa.jpg>
KorĂĄbbi elmĂ©lkedĂ©seiben Raniero Cantalamessa a bĂ©kĂ©rĆl mint Isten
adomånyåról és mint emberi feladatról beszélt. Pénteki elmélkedésében *a
bĂ©kĂ©rĆl mint a SzentlĂ©lek mƱködĂ©sĂ©nek gyĂŒmölcsĂ©*rĆl szĂłlt.
PĂĄl apostol a galatĂĄkhoz Ărt levelĂ©ben a lĂ©lek gyĂŒmölcsei között a bĂ©kĂ©t a
harmadik helyre teszi, Ă©s csak a szeretet Ă©s az öröm elĆzi meg (Gal 5,22).
Hogy *mit is jelent a bĂ©ke itt*, az a szövegösszefĂŒggĂ©sbĆl derĂŒl ki, amely *a
test és a lélek közötti harc, måsképpen az az életelv, amely a test
törvénye szerint uralja a régi embert*, illetve a Szentlélek erejében
irĂĄnyĂtja az Ășj embert. A âlĂ©lek gyĂŒmölcseiâ kifejezĂ©sben a lĂ©lek szĂł nem
az önmagĂĄban vett SzentlĂ©lekre utal, hanem mint az Ășj lĂ©tezĂ©s alapelve.
*A karizmĂĄk közvetlenĂŒl a SzentlĂ©lek mƱvei, a lĂ©lek gyĂŒmölcse azonban az
isteni kegyelem Ă©s az emberi szabadsĂĄg egyĂŒttmƱködĂ©sĂ©nek az eredmĂ©nye.* Mai
szóval egyszerƱen erénynek nevezhetnék, persze bibliai értelemben: a
SzentlĂ©lek szerinti erĂ©ny. MĂĄsfelĆl a SzentlĂ©lek az adomĂĄnyait szemĂ©lyre
szabottan adja, kinek-kinek måst és måst, ellenben a lélek adomånyai
azonosak mindenki szåmåra. *Az Egyhåzban* nem lehet mindenki próféta,
apostol vagy evangĂ©lista, de *mindenkinek közös feladata, hogy tĂŒrelmes,
alåzatos, békés legyen.*
A bĂ©ke mint a lĂ©lek gyĂŒmölcse kĂŒlönbözik az Isten adomĂĄnya bĂ©kĂ©tĆl Ă©s * a
bĂ©kĂ©*tĆl mint *feladat*tĂłl,* amelyen dolgozni kell*. Ugyanakkor *azt a
habitus*t, *szokĂĄs*t, *lĂ©lekĂĄllapotot, Ă©letstĂlust jelenti, amelyet az
ember erĆfeszĂtĂ©ssel Ă©s Ă©bersĂ©ggel szerez meg, Ă©s Ăgy tesz szert egy
bizonyos bensĆ megbĂ©kĂ©ltsĂ©gre.* A bĂ©ke a lĂ©lek gyĂŒmölcsekĂ©nt a szĂv bĂ©kĂ©je.
II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa szerint ez a bĂ©ke âaz Ășj ember szĂvĂ©bĆl szĂŒletikâ. *Assisi
Szent Ferenc ezzel kĂŒldte Ăștjukra a tĂĄrsait: âamikor a bĂ©kĂ©t a szĂĄtokkal
hirdetitek, elĆbb a szĂvetekbe fogadjĂĄtokâ* â mondta a PĂĄpai HĂĄz szĂłnoka.
*A keresztĂ©nyek kezdettĆl fogva kerestĂ©k a bensĆ bĂ©kĂ©t*. Ăgy Keleten a
sivatagi atyĂĄk is arra törekedtek, hogy a lĂ©lek csendjĂ©t, nyugalmĂĄt Ă©s Ăgy
a bĂ©kĂ©jĂ©t elnyerjĂ©k (hĂ©szĂŒkhia), vagyis a szellem minden gondolatĂĄt, az
akarat minden követelését, az emlékezet minden képét el akartåk maguktól
hĂĄrĂtani, csakhogy közelebb fĂ©rkĆzzenek az Isten gondolataihoz Ă©s
akaratĂĄhoz. Ez egy* nagy harc* volt, nemcsak a rossz, hanem *a jĂł
gondolatokkal szemben is*. KĂ©sĆbb ez a lelkisĂ©gi irĂĄnyzat *a szĂv
imĂĄdsĂĄgĂĄhoz vezetett, melyet Kelet keresztĂ©nyei megszakĂtĂĄs nĂ©lkĂŒl
folytattak.*
ErrĆl tanĂșskodik az *Egy orosz zarĂĄndok elbeszĂ©lĂ©sei* cĂmƱ ĂrĂĄs. A nyugati
hagyomĂĄny ugyanezt az eszmĂ©nyt követte, mĂĄs Ă©s mĂĄs utakon. Szent Ăgoston
kĂ©pviseli ezt a nyugati utat Ă©s az *Isten vĂĄrosa* cĂmƱ mƱvĂ©ben beszĂ©l *a
âtranquillitas ordinisâ-rĆl, a rend, a rendezettsĂ©g adta nyugalom*rĂłl.
*VallomĂĄsai* pedig mĂĄr a szĂv bĂ©kĂ©jĂ©t körvonalazzĂĄk a jĂłl ismert mondĂĄsĂĄval:*
âmagadnak teremtettĂ©l bennĂŒnket, Ă©s nyugtalan a szĂvĂŒnk, amĂg meg nem pihen
bennedâ.* A nehĂ©zkedĂ©s törvĂ©nyĂ©vel magyarĂĄzza Ăgoston ezt a megĂĄllapĂtĂĄsĂĄt. *A
mi bĂ©kĂ©nk a jĂłakaratban rejlik*. Ahogy minden test, sĂșlyĂĄnĂĄl fogva a neki
megfelelĆ helyre, a mĂ©lybe irĂĄnyul. A tƱz ellenben felfelĂ© tart, mert neki
ez a megfelelĆ hely. Az Ă©n sĂșlyom pedig a szeretet, mert ez visz engem,
bĂĄrhovĂĄ is vigyem a testemâ. Itt ezen a földön, a mi bĂ©kĂ©nk az Isten
akarata, vagyis rĂĄhagyatkozĂĄs a szĂĄndĂ©kaira. *Dante is Ăgy fogalmaz: âAz Ć
akaratĂĄban van a mi bĂ©kĂ©nkâ*. Ebben a bĂ©kĂ©ben mĂĄr nem kell az embernek a
sajåt impulzusait uralnia, mert mår az Isten uralja az egész embert. Ennek*
az örök békének a reménye *szépen jut kifejezésre a latin egyhåz temetési
gyakorlatĂĄban:* a âpaxâ Ă©s a âRequiescat in paceâ, âNyugodjĂ©k bĂ©kĂ©ben!â
kifejezések utalnak erre.*
Raniero Cantalamessa adventi beszéde harmadik gondolataként *a béke
megteremtĂ©sĂ©nek az ĂștjĂĄ*rĂłl szĂłlt. Szent Ăgoston szerint *a bensĆ bĂ©ke az
Isten akaratåhoz igazodås*. Ezt igazolja a középkori Eckhardt mester:
âMinĂ©l inkĂĄbb behatolsz Istenbe, annĂĄl inkĂĄbb bĂ©kĂ©re jutszâ. KĂ©sĆbbi
aszketikus fejlĆdĂ©s nyomĂĄn *Szent IgnĂĄc szent közömbössĂ©grĆl, az
indifferenciåról beszél, amelyben az ember önmagåt teljesen az isteni
fölsĂ©g rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtja* Ă©s ez a bensĆ bĂ©ke lesz mindenfĂ©le
megkĂŒlönböztetĂ©s alapja. Kelet Ă©s Nyugat lelkisĂ©gi ĂĄramlataiban *soha Ă©s
senki nem gondolta, hogy ez a bĂ©ke könnyƱszerrel, olcsĂłn megszerezhetĆ
lenne. FĂĄradsĂĄgos Ășt ez, fĆkĂ©nt a kezdetben, de megfelel annak az
elvĂĄrĂĄsnak, amit JĂ©zus vĂĄr el a követĆitĆl:* *âAki követni akar engem,
tagadja meg magĂĄt Ă©s Ășgy kövessen engem!â (Mk 8,34).* Ennek a fĂĄradsĂĄgos
Ăștnak a konkrĂ©t Ă©s gyakorlati kĂ©pviselĆje *a Krisztus követĂ©se mƱ szerzĆje,
aki a tanĂtvĂĄnyĂĄtĂłl elvĂĄrja:** âTanuld meg, fiam, megtenni inkĂĄbb a mĂĄsok
akaratĂĄt, mint a tiĂ©det. Ez lesz a bĂ©kĂ©d Ă©s a szabadsĂĄg Ăștjaâ.*
UtolsĂł gondolatkĂ©nt Cantalamessa *a bĂ©kĂ©rĆl mint bizalom*rĂłl beszĂ©lt.
*JĂ©zus*ra utalt, aki *azt kĂ©ri, hogy ne aggĂłdjunk a megĂ©lhetĂ©sĂŒnk Ă©s a
holnap miatt, mert a mennyei Atya gondoskodik rĂłlunk *(Mt 6,5). A modern
kor ebben az Ă©rtelemben közelĂtette meg az Isten bĂ©kĂ©jĂ©t. Ăgy* Dietrich von
Bonhoeffer nĂ©met evangĂ©likus vĂ©rtanĂș pap, aki a kivĂ©gzĂ©se elĆtt Ărta: *â*JĂł
hatalmaktól csodåsan elrejtve, vigasztalva vårjuk azt, ami jöhet. Isten
velĂŒnk van este Ă©s reggel, Ă©s egĂ©szen biztosan minden Ășj napon.*â MĂĄsik
pĂ©lda a ferences tudĂłs, Ăloi Leclerc* Egy szegĂ©ny ember bölcsessĂ©ge
könyvében olvasható, ahogy Szent Ferenc megérti a Mindenható békéjét*:*
âIsten van, Ă©s ez elĂ©g!â *ismĂ©telgeti szĂŒnet nĂ©lkĂŒl a vĂĄndorĂștjain.
*Szent Teréz*re utalt utolsó gondolatként a Påpai Håz szónoka: Mintegy
testamentumkĂ©nt hagyta rĂĄnk a rövid kis fohĂĄszt, amit akkor ismĂ©telgessĂŒnk,
amikor a szĂv bĂ©kĂ©jĂ©re szeretnĂ©nk ismĂ©t rĂĄlelni:* âNe fĂ©lj, ne aggĂłdj, a
tƱrĂ©s mindent elĂ©r. Ha tiĂ©d Isten, tiĂ©d mĂĄr minden, Isten egyedĂŒl elĂ©g!â*
*Cantalamessa atya azt kĂvĂĄnta Ferenc pĂĄpĂĄnak Ă©s a KĂșria tagjainak*, hogy*
Nagy Szent LeĂł szavaival valĂłban a âBĂ©ke KarĂĄcsonyaâ jöjjön el szĂĄmukra.*
ForrĂĄs: VatikĂĄni RĂĄdiĂł
Magyar KurĂr
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141221/03a76ed6/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról