[Grem] 'A béke a lélek gyümölcse' / F.pápa mint résztvevő az adventi elmélkedésen

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Dec. 21., V, 14:12:20 CET


A bĂ©ke a lĂ©lek gyĂŒmölcse – Cantalamessa harmadik adventi elmĂ©lkedĂ©se
2014. december 20. szombat 13:58
http://magyarkurir.hu/hirek/a-papai-haz-szonokanak-harmadik-adventi-elmelkedese-beke-mint-l
Péntek reggel kilenc órakor tartotta meg* harmadik, egyben utolsó adventi
elmélkedését a Påpai Håz szónoka az Apostoli Palota Redemptoris
Mater-kĂĄpolnĂĄjĂĄban, amelyen rĂ©szt vettek Ferenc pĂĄpĂĄval egyĂŒtt a kĂșria
tagjai. *

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=57782&img=o_cantalamessa.jpg>

KorĂĄbbi elmĂ©lkedĂ©seiben Raniero Cantalamessa a bĂ©kĂ©rƑl mint Isten
adomånyåról és mint emberi feladatról beszélt. Pénteki elmélkedésében *a
bĂ©kĂ©rƑl mint a SzentlĂ©lek mƱködĂ©sĂ©nek gyĂŒmölcsĂ©*rƑl szĂłlt.

PĂĄl apostol a galatĂĄkhoz Ă­rt levelĂ©ben a lĂ©lek gyĂŒmölcsei között a bĂ©kĂ©t a
harmadik helyre teszi, Ă©s csak a szeretet Ă©s az öröm elƑzi meg (Gal 5,22).
Hogy *mit is jelent a bĂ©ke itt*, az a szövegösszefĂŒggĂ©sbƑl derĂŒl ki, amely *a
test és a lélek közötti harc, måsképpen az az életelv, amely a test
törvénye szerint uralja a régi embert*, illetve a Szentlélek erejében
irĂĄnyĂ­tja az Ășj embert. A „lĂ©lek gyĂŒmölcsei” kifejezĂ©sben a lĂ©lek szĂł nem
az önmagĂĄban vett SzentlĂ©lekre utal, hanem mint az Ășj lĂ©tezĂ©s alapelve.

*A karizmĂĄk közvetlenĂŒl a SzentlĂ©lek mƱvei, a lĂ©lek gyĂŒmölcse azonban az
isteni kegyelem Ă©s az emberi szabadsĂĄg egyĂŒttmƱködĂ©sĂ©nek az eredmĂ©nye.* Mai
szóval egyszerƱen erénynek nevezhetnék, persze bibliai értelemben: a
SzentlĂ©lek szerinti erĂ©ny. MĂĄsfelƑl a SzentlĂ©lek az adomĂĄnyait szemĂ©lyre
szabottan adja, kinek-kinek måst és måst, ellenben a lélek adomånyai
azonosak mindenki szåmåra. *Az Egyhåzban* nem lehet mindenki próféta,
apostol vagy evangĂ©lista, de *mindenkinek közös feladata, hogy tĂŒrelmes,
alåzatos, békés legyen.*

A bĂ©ke mint a lĂ©lek gyĂŒmölcse kĂŒlönbözik az Isten adomĂĄnya bĂ©kĂ©tƑl Ă©s * a
bĂ©kĂ©*tƑl mint *feladat*tĂłl,* amelyen dolgozni kell*. Ugyanakkor *azt a
habitus*t, *szokås*t, *lélekållapotot, életstílust jelenti, amelyet az
ember erƑfeszĂ­tĂ©ssel Ă©s Ă©bersĂ©ggel szerez meg, Ă©s Ă­gy tesz szert egy
bizonyos bensƑ megbĂ©kĂ©ltsĂ©gre.* A bĂ©ke a lĂ©lek gyĂŒmölcsekĂ©nt a szĂ­v bĂ©kĂ©je.
II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa szerint ez a bĂ©ke „az Ășj ember szĂ­vĂ©bƑl szĂŒletik”. *Assisi
Szent Ferenc ezzel kĂŒldte Ăștjukra a tĂĄrsait: „amikor a bĂ©kĂ©t a szĂĄtokkal
hirdetitek, elƑbb a szívetekbe fogadjátok”* – mondta a Pápai Ház szónoka.

*A keresztĂ©nyek kezdettƑl fogva kerestĂ©k a bensƑ bĂ©kĂ©t*. Így Keleten a
sivatagi atyåk is arra törekedtek, hogy a lélek csendjét, nyugalmåt és így
a bĂ©kĂ©jĂ©t elnyerjĂ©k (hĂ©szĂŒkhia), vagyis a szellem minden gondolatĂĄt, az
akarat minden követelését, az emlékezet minden képét el akartåk maguktól
hĂĄrĂ­tani, csakhogy közelebb fĂ©rkƑzzenek az Isten gondolataihoz Ă©s
akaratĂĄhoz. Ez egy* nagy harc* volt, nemcsak a rossz, hanem *a jĂł
gondolatokkal szemben is*. KĂ©sƑbb ez a lelkisĂ©gi irĂĄnyzat *a szĂ­v
imĂĄdsĂĄgĂĄhoz vezetett, melyet Kelet keresztĂ©nyei megszakĂ­tĂĄs nĂ©lkĂŒl
folytattak.*

ErrƑl tanĂșskodik az *Egy orosz zarĂĄndok elbeszĂ©lĂ©sei* cĂ­mƱ Ă­rĂĄs. A nyugati
hagyomåny ugyanezt az eszményt követte, mås és mås utakon. Szent Ágoston
képviseli ezt a nyugati utat és az *Isten vårosa* címƱ mƱvében beszél *a
„tranquillitas ordinis”-rƑl, a rend, a rendezettsĂ©g adta nyugalom*rĂłl.
*Vallomåsai* pedig mår a szív békéjét körvonalazzåk a jól ismert mondåsåval:*
„magadnak teremtettĂ©l bennĂŒnket, Ă©s nyugtalan a szĂ­vĂŒnk, amĂ­g meg nem pihen
benned”.* A nehĂ©zkedĂ©s törvĂ©nyĂ©vel magyarĂĄzza Ágoston ezt a megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt. *A
mi bĂ©kĂ©nk a jĂłakaratban rejlik*. Ahogy minden test, sĂșlyĂĄnĂĄl fogva a neki
megfelelƑ helyre, a mĂ©lybe irĂĄnyul. A tƱz ellenben felfelĂ© tart, mert neki
ez a megfelelƑ hely. Az Ă©n sĂșlyom pedig a szeretet, mert ez visz engem,
bĂĄrhovĂĄ is vigyem a testem”. Itt ezen a földön, a mi bĂ©kĂ©nk az Isten
akarata, vagyis rĂĄhagyatkozĂĄs a szĂĄndĂ©kaira. *Dante is Ă­gy fogalmaz: „Az Ƒ
akaratĂĄban van a mi bĂ©kĂ©nk”*. Ebben a bĂ©kĂ©ben mĂĄr nem kell az embernek a
sajåt impulzusait uralnia, mert mår az Isten uralja az egész embert. Ennek*
az örök békének a reménye *szépen jut kifejezésre a latin egyhåz temetési
gyakorlatĂĄban:* a „pax” Ă©s a „Requiescat in pace”, „NyugodjĂ©k bĂ©kĂ©ben!”
kifejezések utalnak erre.*

Raniero Cantalamessa adventi beszéde harmadik gondolataként *a béke
megteremtĂ©sĂ©nek az ĂștjĂĄ*rĂłl szĂłlt. Szent Ágoston szerint *a bensƑ bĂ©ke az
Isten akaratåhoz igazodås*. Ezt igazolja a középkori Eckhardt mester:
„MinĂ©l inkĂĄbb behatolsz Istenbe, annĂĄl inkĂĄbb bĂ©kĂ©re jutsz”. KĂ©sƑbbi
aszketikus fejlƑdĂ©s nyomĂĄn *Szent IgnĂĄc szent közömbössĂ©grƑl, az
indifferenciåról beszél, amelyben az ember önmagåt teljesen az isteni
fölsĂ©g rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtja* Ă©s ez a bensƑ bĂ©ke lesz mindenfĂ©le
megkĂŒlönböztetĂ©s alapja. Kelet Ă©s Nyugat lelkisĂ©gi ĂĄramlataiban *soha Ă©s
senki nem gondolta, hogy ez a bĂ©ke könnyƱszerrel, olcsĂłn megszerezhetƑ
lenne. FĂĄradsĂĄgos Ășt ez, fƑkĂ©nt a kezdetben, de megfelel annak az
elvĂĄrĂĄsnak, amit JĂ©zus vĂĄr el a követƑitƑl:* *„Aki követni akar engem,
tagadja meg magĂĄt Ă©s Ășgy kövessen engem!” (Mk 8,34).* Ennek a fĂĄradsĂĄgos
Ăștnak a konkrĂ©t Ă©s gyakorlati kĂ©pviselƑje *a Krisztus követĂ©se mƱ szerzƑje,
aki a tanítványától elvárja:** „Tanuld meg, fiam, megtenni inkább a mások
akaratĂĄt, mint a tiĂ©det. Ez lesz a bĂ©kĂ©d Ă©s a szabadsĂĄg Ăștja”.*

UtolsĂł gondolatkĂ©nt Cantalamessa *a bĂ©kĂ©rƑl mint bizalom*rĂłl beszĂ©lt.
*JĂ©zus*ra utalt, aki *azt kĂ©ri, hogy ne aggĂłdjunk a megĂ©lhetĂ©sĂŒnk Ă©s a
holnap miatt, mert a mennyei Atya gondoskodik rĂłlunk *(Mt 6,5). A modern
kor ebben az Ă©rtelemben közelĂ­tette meg az Isten bĂ©kĂ©jĂ©t. Így* Dietrich von
Bonhoeffer nĂ©met evangĂ©likus vĂ©rtanĂș pap, aki a kivĂ©gzĂ©se elƑtt Ă­rta: *„*JĂł
hatalmaktól csodåsan elrejtve, vigasztalva vårjuk azt, ami jöhet. Isten
velĂŒnk van este Ă©s reggel, Ă©s egĂ©szen biztosan minden Ășj napon.*” MĂĄsik
pĂ©lda a ferences tudĂłs, Éloi Leclerc* Egy szegĂ©ny ember bölcsessĂ©ge
könyvében olvasható, ahogy Szent Ferenc megérti a Mindenható békéjét*:*
„Isten van, Ă©s ez elĂ©g!” *ismĂ©telgeti szĂŒnet nĂ©lkĂŒl a vĂĄndorĂștjain.

*Szent Teréz*re utalt utolsó gondolatként a Påpai Håz szónoka: Mintegy
testamentumkĂ©nt hagyta rĂĄnk a rövid kis fohĂĄszt, amit akkor ismĂ©telgessĂŒnk,
amikor a szĂ­v bĂ©kĂ©jĂ©re szeretnĂ©nk ismĂ©t rĂĄlelni:* „Ne fĂ©lj, ne aggĂłdj, a
tƱrĂ©s mindent elĂ©r. Ha tiĂ©d Isten, tiĂ©d mĂĄr minden, Isten egyedĂŒl elĂ©g!”*

*Cantalamessa atya azt kĂ­vĂĄnta Ferenc pĂĄpĂĄnak Ă©s a KĂșria tagjainak*, hogy*
Nagy Szent LeĂł szavaival valĂłban a „BĂ©ke KarĂĄcsonya” jöjjön el szĂĄmukra.*

ForrĂĄs: VatikĂĄni RĂĄdiĂł

Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141221/03a76ed6/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról