[Grem] ma: Szent Lcia szz, vrtan lete + nphagyomny

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Dec. 13., Szo, 11:34:44 CET 

Szent Lúcia szűz, vértanú
2014. december 13. szombat 09:30
http://magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-emleknapja-videoval
 *December 13-án Szent Lúciára emlékezünk*. Emléknapjához – a *néphagyományban:
Luca-nap *– a néphagyományban számos hiedelem és szokás kapcsolódik.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=46126&img=o_luciaagota.jpg>

*Jacobello del Fiore: Szent Lúcia Szent Ágota sírjánál*

Az 5–6. századi legendás szenvedéstörténet szerint *Lúcia Siracusa
városának előkelő családjából származott*.* Elkísérte beteg édesanyját
Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Ágota megígérte Lúciának,
hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy
dicsőséget szerez majd Siracusának,* mint amilyet Cataniának adott az ő
vértanúsága által.

*Lúciát **állítólagos vőlegénye, egy pogány ifjú hurcolta a bíróság elé
bosszúból, mert elesett a házasságtól és a hozománytól. **A legkülönfélébb
kínzások követték egymást**, de Lúcia imádságának hatására egyik sem tudott
fájdalmat okozni*. *Végül a bíró parancsára karddal döfték át a torkát,* *de
nem halt meg azonnal, sőt, ebben az állapotában még tanította is a népet, s
csak akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből fölvette az utolsó
kenetet.* Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a
kérő oly szépnek talált.

A hagyomány *a Diocletianus-féle üldözés** áldozatai között tartja számon
Lúciát.* Tiszteletének első bizonyítéka egy 5. századi sírfelirat a
siracusai Szent János-katakombában, neve belekerült a római kánonba is.

Rómában a 6. század óta ünneplik, a középkorban Lúcia a legkedveltebb
szentek közé tartozott. *Neve a lux (fény) szóból ered. Legendájából írók,
költők és festők merítettek. Oltalmáért folyamodtak a vakok és a
szembetegségekben szenvedők *(Dante, aki sokszor fájlalta a szemét, Lúciát
különösen tisztelte), a földművesek és a különféle kézművesek.

*Urunk, Istenünk, védelmezzen és óvjon minket Szent Lúcia szűz és vértanú
dicsőséges közbenjárása. Add, hogy égi születésnapját buzgón megüljük itt a
földön, egykor pedig találkozzunk vele az örökkévalóságban. A mi Urunk
Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

***

Szent Lúcia ünnepét dátumából kiindulva – a Gergely-féle naptárreformig,
1582-ig ugyanis december 13. volt az év legrövidebb napja – a nép gazdag
szokáskoszorúval vette körül.

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna,
mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra,
mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására,
valamint a lucaszék készítésére.

A magyar néphit kétféle Lucát ismert: a jóságost és a boszorkányost. Luca
napja dologtiltó nap, a hiedelem szerint Luca a neve napján végzett munkák
(fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés, meszelés) tilalmainak megszegőit
megbüntette.

Luca napja előestéjén bosszantó tréfákat csináltak a faluban: leszedték és
elcserélték, eldugták a kapukat, elsősorban a lányos házaknál szalmát
szórtak, az ajtót eltorlaszolták, stb. Az utcákat Lucának öltözött, 3–6
tagból álló alakoskodó csoportok járták. A házak falaira került a mésszel
írt Luca név is.

Különböző köszöntő szokások is ismertek voltak: a Dunántúlon lucázni,
kotyolni, palázolni jártak. A Garamtól az Ipolyig eső területen heverés
volt a köszöntő neve.

Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar nyelvterületen,
amikor különösen védekezni kellett az ártó hatalmak és a boszorkányok
rontása ellen. Fokhagymával keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, miközben
ezt mondták: „Luca, Luca távol légy!” A következő évre vonatkozóan időjósló
(pl. hagymakalendárium), termésjósló (lucabúza), szerelmi jósló
(kivirágoztatott ág), haláljósló (tollaspogácsa) eljárások voltak ismertek.

Tilalmak és előírások biztosították a baromfi hasznát is. Luca-napon tilos
volt varrni, de ajánlatos volt fejteni (babot, ruhát), hogy kifejtsék a
tyúkból a tojást. A gazdaasszonynak sokat kellett ezen a napon ülnie, hogy
a kotlós jó ülős legyen.

Luca napján kezdték készíteni a boszorkány felismerését biztosító
lucaszéket, mely szentestéig készült, anyagát, formáját előírás
szabályozta. A tizenháromféle fából készült széket a katolikusok elvitték
az éjféli misére. Ráállva megláthatták a boszorkányokat, akik ökör-,
bikaszarvat, agancsot vagy tollas fejdíszt viseltek.

* * *

Szent Lúcia tisztelete Itáliában volt a legerősebb. A „démonikus” Lucát a
magyarokon kívül a horvátok, szlovének, szlovákok, osztrákok is ismerték.
Svédországban Luca-menyasszonyt választanak, aki a napforduló után növekvő
fény megtestesítője.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=46126&img=o_luciadagen.jpg>

A svéd tradíciók közt az egyik legfontosabb a Luciadagen, azaz Luca napja.
Ezen a napon veszi kezdetét a karácsonyi időszak.

December 13. reggelén a család legidősebb lánygyermeke kel fel a
legkorábban. Fehér lepelszerű ruhát ölt magára, örökzöldekből font koszorút
illeszt a fejére, és szintén fehérbe öltözött testvérei kíséretében kávét,
péksüteményt visznek be szüleiknek. A fiútestvérek csillagokat, míg a
lányok égő gyertyákat tartanak a kezükben. Az ünneplés a svéd egyházi
szertartásoknak is szerves részét képezi. A Lucia-történetet a templomokban
fiatalok, illetve gyerekek mesélik el. A kiválasztott Lucia a hagyományos
fehér jelmezben, eredeti tradíció szerint hét égő gyertyával ellátott
koszorúval a fején vonul végig, jelképezve ezzel a fényhozó alakját.

Források
Diós István:
*A szentek élete* Bálint Sándor:
*Ünnepi kalendárium I. **Magyar Néprajzi Lexikon*

*Magyar Néprajz VII.* Skandinavhaz.wordpress.com
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141213/a33e7210/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl