<div dir="ltr"><h1 class="">Szent Lúcia szűz, vértanú </h1>
<div class="">2014. december 13. szombat 09:30<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-emleknapja-videoval">http://magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-emleknapja-videoval</a><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><br></u></span></div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>
</u></span><h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>December 13-án Szent Lúciára emlékezünk</u></span>. Emléknapjához –
a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>néphagyományban: Luca-nap </u></span>– a néphagyományban számos hiedelem és
szokás kapcsolódik. </h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=46126&img=o_luciaagota.jpg"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=46126&p=1&img=c_luciaagota.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Jacobello del Fiore: Szent Lúcia Szent Ágota sírjánál</em></p>
<p>Az 5–6. századi legendás szenvedéstörténet szerint <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Lúcia Siracusa
városának előkelő családjából származott</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Elkísérte beteg édesanyját
Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Ágota megígérte Lúciának,
hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy
dicsőséget szerez majd Siracusának,</b></u></span> mint amilyet Cataniának adott az ő
vértanúsága által.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Lúciát </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>állítólagos vőlegénye, egy pogány ifjú hurcolta a bíróság elé
bosszúból, mert elesett a házasságtól és a hozománytól. </b></u><u><b>A legkülönfélébb
kínzások követték egymást</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>, de Lúcia imádságának hatására egyik sem
tudott fájdalmat okozni</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Végül a bíró parancsára karddal döfték át a
torkát,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>de nem halt meg azonnal, sőt, ebben az állapotában még tanította
is a népet, s csak akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből
fölvette az utolsó kenetet.</b></u></span> Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte
ki szemét, melyet a kérő oly szépnek talált.</p>
<p>A hagyomány <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a Diocletianus-féle üldözés</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> áldozatai között tartja
számon Lúciát.</b></u></span> Tiszteletének első bizonyítéka egy 5. századi sírfelirat a
siracusai Szent János-katakombában, neve belekerült a római kánonba is.</p>
<p>Rómában a 6. század óta ünneplik, a középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Neve a <em>lux</em>
(fény) szóból ered. Legendájából írók, költők és festők merítettek.
Oltalmáért folyamodtak a vakok és a szembetegségekben szenvedők </b></u></span>(Dante,
aki sokszor fájlalta a szemét, Lúciát különösen tisztelte), a
földművesek és a különféle kézművesek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b><em>Urunk, Istenünk, védelmezzen és óvjon minket Szent Lúcia szűz és
vértanú dicsőséges közbenjárása. Add, hogy égi születésnapját buzgón
megüljük itt a földön, egykor pedig találkozzunk vele az
örökkévalóságban. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled
él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Ámen.</em></b></u></span></p>
<p style="text-align:center">***</p>
<p>Szent Lúcia ünnepét dátumából kiindulva – a Gergely-féle
naptárreformig, 1582-ig ugyanis december 13. volt az év legrövidebb
napja – a nép gazdag szokáskoszorúval vette körül.</p>
<p>Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás
kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt
termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra,
bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.</p>
<p>A magyar néphit kétféle Lucát ismert: a jóságost és a boszorkányost.
Luca napja dologtiltó nap, a hiedelem szerint Luca a neve napján végzett
munkák (fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés, meszelés) tilalmainak
megszegőit megbüntette.</p>
<p>Luca napja előestéjén bosszantó tréfákat csináltak a faluban:
leszedték és elcserélték, eldugták a kapukat, elsősorban a lányos
házaknál szalmát szórtak, az ajtót eltorlaszolták, stb. Az utcákat
Lucának öltözött, 3–6 tagból álló alakoskodó csoportok járták. A házak
falaira került a mésszel írt Luca név is.</p>
<p>Különböző köszöntő szokások is ismertek voltak: a Dunántúlon lucázni,
kotyolni, palázolni jártak. A Garamtól az Ipolyig eső területen heverés
volt a köszöntő neve.</p>
<p>Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar
nyelvterületen, amikor különösen védekezni kellett az ártó hatalmak és a
boszorkányok rontása ellen. Fokhagymával keresztet rajzoltak az ólak
ajtajára, miközben ezt mondták: „Luca, Luca távol légy!” A következő
évre vonatkozóan időjósló (pl. hagymakalendárium), termésjósló
(lucabúza), szerelmi jósló (kivirágoztatott ág), haláljósló
(tollaspogácsa) eljárások voltak ismertek.</p>
<p>Tilalmak és előírások biztosították a baromfi hasznát is. Luca-napon
tilos volt varrni, de ajánlatos volt fejteni (babot, ruhát), hogy
kifejtsék a tyúkból a tojást. A gazdaasszonynak sokat kellett ezen a
napon ülnie, hogy a kotlós jó ülős legyen.</p>
<p>Luca napján kezdték készíteni a boszorkány felismerését biztosító
lucaszéket, mely szentestéig készült, anyagát, formáját előírás
szabályozta. A tizenháromféle fából készült széket a katolikusok
elvitték az éjféli misére. Ráállva megláthatták a boszorkányokat, akik
ökör-, bikaszarvat, agancsot vagy tollas fejdíszt viseltek.</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Szent Lúcia tisztelete Itáliában volt a legerősebb. A „démonikus”
Lucát a magyarokon kívül a horvátok, szlovének, szlovákok, osztrákok is
ismerték. Svédországban Luca-menyasszonyt választanak, aki a napforduló
után növekvő fény megtestesítője.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=46126&img=o_luciadagen.jpg"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=46126&p=1&img=c_luciadagen.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A svéd tradíciók közt az egyik legfontosabb a Luciadagen, azaz Luca napja. Ezen a napon veszi kezdetét a karácsonyi időszak.</p>
<p>December 13. reggelén a család legidősebb lánygyermeke kel fel a
legkorábban. Fehér lepelszerű ruhát ölt magára, örökzöldekből font
koszorút illeszt a fejére, és szintén fehérbe öltözött testvérei
kíséretében kávét, péksüteményt visznek be szüleiknek. A fiútestvérek
csillagokat, míg a lányok égő gyertyákat tartanak a kezükben. Az
ünneplés a svéd egyházi szertartásoknak is szerves részét képezi. A
Lucia-történetet a templomokban fiatalok, illetve gyerekek mesélik el. A
kiválasztott Lucia a hagyományos fehér jelmezben, eredeti tradíció
szerint hét égő gyertyával ellátott koszorúval a fején vonul végig,
jelképezve ezzel a fényhozó alakját.</p>
<p><span style="text-decoration:underline">Források</span><br> Diós István: <em>A szentek élete<br></em> Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium I.<br> </em><em>Magyar Néprajzi Lexikon</em><br><em>Magyar Néprajz VII.<br></em> <a href="http://Skandinavhaz.wordpress.com">Skandinavhaz.wordpress.com</a></p></div>