[Grem] !!!! F.pápa / A megosztottság súlyos bűn + az ördög műve

[Emoke Greschik]

Ferenc pĂĄpa: a keresztĂŠnyek megosztottsĂĄga az egyik legsĂşlyosabb bĹąn
2014. augusztus 27. szerda 16:18
http://www.magyarkurir.hu/hirek/-keresztenyek-megosztottsaga-az-egyik-legsulyosabb-bun-ferenc-papa-katekezise

Kedves testvérek, jó napot kívánok – kezdte Ferenc pápa katekézisét,
amelynek az AnyaszentegyhĂĄz volt a tĂŠmĂĄja.

*Minden alkalommal, amikor megĂşjĂ­tjuk hitvallĂĄsunkat, amikor elimĂĄdkozzuk a
Credót, megerősítjük, hogy az Egyház egy és szent *– magyarázta a
Szentatya. – Egy, mert eredete a szentháromságos Istenben van, aki* az
egysĂŠg ĂŠs a teljes szeretetkĂśzĂśssĂŠg misztĂŠriuma*. Szent, mivel JĂŠzus
Krisztuson alapul, Szentlelke hatja át, tölti el üdvözítő szeretetével.* Az
Egyház szent, **de ugyanakkor **bűnösökből* *áll.* Mindnyájan bűnösök
vagyunk, ĂŠs *mindennap megtapasztaljuk sajĂĄt tĂśrĂŠkenysĂŠgĂźnket,
nyomorĂşsĂĄgainkat.* A hit, amit megvallunk, tehĂĄt a *megtĂŠrĂŠsre ĂśsztĂśnĂśz
bennĂźnket.* Arra, hogy legyen bĂĄtorsĂĄgunk mindennap megĂŠlni az egysĂŠget ĂŠs
az ĂŠletszentsĂŠget.

Ha nem vagyunk egysĂŠgesek, ĂŠs nem vagyunk szentek, ez azĂŠrt van, mert nem
vagyunk hĹąsĂŠgesek JĂŠzushoz. *JĂŠzus azonban nem hagy magunkra minket, * nem
hagyja sorsĂĄra EgyhĂĄzĂĄt. *VelĂźnk halad*, megĂŠrt bennĂźnket. *MegĂŠrti *
*gyengesĂŠgeinket,
bĹąneinket,* megbocsĂĄt, feltĂŠve, ha hagyjuk, hogy megbocsĂĄsson. JĂŠzus mindig
velĂźnk van, *segĂ­t nekĂźnk, hogy kevĂŠsbĂŠ legyĂźnk **bĹąnĂśsek*, hogy
szentebbek, egységesebbek legyünk – tette hozzá a pápa.

Az első vigasztalás abból a tényből ered, hogy *Jézus olyan sokat
imĂĄdkozott a tanĂ­tvĂĄnyok egysĂŠgĂŠĂŠrt.* Ez az utolsĂł vacsora imĂĄja, amelyben
JĂŠzus *annyira kĂŠrte: egyek legyenek. *Az egysĂŠgĂŠrt imĂĄdkozott
kínszenvedése előestéjén, amikor arra készült, hogy egész életét értünk
áldozza fel – mondta Ferenc pápa, majd így folytatta: Arra kaptunk
meghĂ­vĂĄst, hogy Ăşjra ĂŠs Ăşjra elolvassuk JĂĄnos evangĂŠliumĂĄnak egyik
legerőteljesebb és legmeghatóbb részét, a 17. fejezetet (vö. Jn
17,11.21–23), és elmélkedjünk róla. Milyen jó tudni, hogy* az Úr
közvetlenül halála előtt nem önmagáért aggódott, hanem ránk gondolt! *Az
AtyĂĄval folytatott szomorĂş beszĂŠlgetĂŠsben ĂŠppen azĂŠrt imĂĄdkozott, hogy
egyek legyünk Vele és egymással. Íme: ezekkel a szavakkal Jézus közbenjár
ĂŠrtĂźnk az AtyĂĄnĂĄl, hogy mi is teljes szeretetkĂśzĂśssĂŠgre lĂŠphessĂźnk Vele;
ugyanakkor* ezeket a szavakat rĂĄnk bĂ­zza mint spirituĂĄlis vĂŠgrendeletĂŠt,
hogy az egység egyre inkább keresztény közösségeink megkülönböztető jegyévé
váljon*, legyen a legszebb válasz, bárki is kérdezze tőlünk a bennünk lévő
remĂŠnysĂŠg okĂĄt (vĂś. 1Pt 3,15): az egysĂŠg.

„...mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned,
hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el
engem.” (Jn 17,21) Az Egyház a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy
megvalĂłsĂ­tsa ezt a szĂĄndĂŠkot, amit JĂŠzus annyira a szĂ­vĂŠn visel. Az
Apostolok Cselekedetei emlékeztetnek bennünket: az első keresztényeket
megkülönböztette az a tény, hogy a hívők sokaságának „egy volt a
szíve-lelke” (ApCsel 4,32). *Pál apostol arra buzdította közösségeit, hogy
ne feledjék*: *„egy testet” alkotnak *(vö. 1Kor 12,13). Hallottuk az
olvasmĂĄnyokban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy olyan sok az egysĂŠg
ellen elkĂśvetett bĹąn. *Ne csak az egyhĂĄzszakadĂĄsokra gondoljunk, hanem
olyan mulasztásokra, amelyek mindennaposak közösségeinkben,* „plébániai
bűnök” – fogalmazott katekézisében a Szentatya.

NĂŠha plĂŠbĂĄniĂĄinkat,* amelyek arra kaptak meghĂ­vĂĄst, hogy a javakban valĂł
osztozĂĄs, a szeretetkĂśzĂśssĂŠg helyei legyenek*,* az irigykedĂŠs, a
fĂŠltĂŠkenysĂŠgek, az ellenszenvek jellemzik*. A pletykĂĄk mindennaposak.
Mennyit fecsegnek a plébániákon! Ez helyes, vagy nem? Helyes? – tette fel a
kĂŠrdĂŠst Ferenc pĂĄpa, ĂŠs Ă­gy vĂĄlaszolt: Ha valakit megvĂĄlasztanak egy
tĂĄrsulat elnĂśkĂŠvĂŠ, akkor rĂśgtĂśn *elkezdenek pletykĂĄlni* rĂłla. Ha egy mĂĄsik
hívőt megválasztanak a katekéták elnöknőjévé, akkor a többi nő *ellene
pletykĂĄl*. De nem ez az EgyhĂĄz, ugye? Nem ezt kell tenni. Nem helyes, ha
Ă­gy cselekszĂźnk. Nem mondom, hogy vĂĄgjĂĄtok le a nyelveteket, nem, nem,
azért azt nem. De *kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy ne* *pletykáljunk.* Ez
emberi, de nem keresztény dolog. Ez akkor történik meg, amikor a legelső
helyekre pĂĄlyĂĄzunk; amikor magunkat helyezzĂźk a kĂśzĂŠppontba szemĂŠlyes
ambĂ­ciĂłinkkal ĂŠs nĂŠzeteinkkel, ĂŠs *Ă­tĂŠlkezĂźnk mĂĄsokrĂłl;* amikor
*testvĂŠreink** hibĂĄit, nem pedig **kĂŠpessĂŠgeit **nĂŠzzĂźk;* amikor *nagyobb
sĂşlyt fektetĂźnk arra, ami megoszt, mint **ami ĂśsszekĂśt bennĂźnket.*

Ferenc pápa ezután, írott szövegéből feltekintve egy történetet osztott meg
hallgatĂłsĂĄgĂĄval, mĂŠg szemĂŠlyesebbĂŠ tĂŠve tanĂ­tĂĄsĂĄt.

Egyszer, az előző egyházmegyémben hallottam egy érdekes és szép
megjegyzést. *Egy idős asszonyról volt szó, aki egész életében a plébánián
dolgozott.* Egy ember, aki jól ismerte őt, ezt mondta: „E*z az asszony soha
nem mondott senkiről semmi rosszat, soha nem pletykált, mindig mosolygott.”
Egy ilyen nőt már holnap szentté lehet avatni! *Ez egy nagyon szép példa.

Ha azonban az EgyhĂĄz tĂśrtĂŠnetĂŠt nĂŠzzĂźk, *mennyi megosztottsĂĄg van
kĂśzĂśttĂźnk, keresztĂŠnyek kĂśzĂśtt! *Most is megosztottak vagyunk. A
tĂśrtĂŠnelemben is mi, keresztĂŠnyek, hĂĄborĂşskodtunk teolĂłgiai megosztottsĂĄgok
miatt. Gondoljunk *a harmincĂŠves hĂĄborĂşra. Ez nem keresztĂŠny cselekedet.*
KeresztĂŠnyek vagyunk, vagy nem? Most megosztottak vagyunk. KĂŠrnĂźnk kell
minden keresztĂŠny egysĂŠgĂŠt is, az egysĂŠg ĂştjĂĄra kell lĂŠpnĂźnk, amelyĂŠrt
JĂŠzus imĂĄdkozott.

Mindezzel kapcsolatban *komoly lelkiismeret-vizsgĂĄlatot kell tartanunk.*
Egy keresztĂŠny kĂśzĂśssĂŠgben az egyik legsĂşlyosabb bĹąn a megosztottsĂĄg, mert
nem Isten, hanem *az ĂśrdĂśg mĹąve, *aki ĂŠrtelemszerĹąen* az, aki szĂŠtvĂĄlaszt,
aki elrontja a kapcsolatokat, aki előítéleteket sugall…*

*A megosztottság* egy keresztény közösségben – legyen az egy iskola, egy
plébánia, egy társaság, bármilyen környezet – *súlyos bűn, mert az ördög
mĹąve.* Isten azonban azt akarja, hogy nĂśvekedjĂźnk a befogadĂĄs, a
megbocsĂĄtĂĄs, az egymĂĄs szeretetĂŠnek kĂŠpessĂŠgĂŠben, hogy egyre jobban
hasonlítsunk Őrå, aki szeretetkÜzÜssÊg Ês szeretet. Ebben åll az Egyhåz
szent mivolta: hogy felismerjĂźk magunkban Isten kĂŠpmĂĄsĂĄt.

Kedves barátaim – mondta végül Ferenc pápa. – Hagyjuk, hogy szívünkben
visszhangozzanak Jézusnak ezen szavai:* „Boldogok a békességesek: ők Isten
fiai.” (Mt 5,9)* Kérjünk őszintén bocsánatot minden alkalomért, amikor
megosztottsĂĄgot vagy ĂŠrtetlensĂŠget okoztunk kĂśzĂśssĂŠgĂźnkben, jĂłl tudva, hogy *a
szeretetkĂśzĂśssĂŠgre csak a szĂźntelen megtĂŠrĂŠs ĂştjĂĄn jutunk el.*

De mi a megtérés? – tehetné fel valaki a kérdést. Az, hogy kérjük az Urat: *Add
meg nekem a kegyelmet, hogy ne* *mondjak rosszat mĂĄsokrĂłl,* hogy* ne *
*kritizáljak*, *ne **pletykáljak,* hogy *mindenkit szeressek. *Az Úr
megadja nekĂźnk ezt a kegyelmet. Ez jelenti a szĂ­v megtĂŠrĂŠsĂŠt. KĂŠrjĂźk, hogy
kapcsolataink mindennapi szĂśvete egyre szebb ĂŠs ĂśrĂśmtelibb
visszatükröződése legyen a Jézus és az Atya közötti kapcsolatnak. Köszönöm!
– zárta szerda délelőtti katekézisét Ferenc pápa.

A pápa olasz nyelvű katekézisét a szokásnak megfelelően több világnyelven
ĂśsszefoglaltĂĄk, majd a Szentatya kĂśszĂśntĂśtte az egyes zarĂĄndokcsoportokat.
Az arab nyelvĹą hĂ­vekhez intĂŠzett kĂśszĂśntĂŠsĂŠben kĂźlĂśn szĂłlt azokhoz, akik a
Közel-Keletről érkeztek: Kedves barátaim! *Őszintén kérjünk bocsánatot* *minden
alkalomĂŠrt, amikor megosztottsĂĄgot okoztunk.*

A lengyel hĂ­vekhez fordulva a pĂĄpa utalt rĂĄ, hogy augusztus 26-ĂĄn
ĂźnnepeltĂŠk a Jasna GĂłra-i SzĹązanya liturgikus emlĂŠknapjĂĄt. Minden
zarándokot és az egész lengyel nemzetet a częstochowai Fekete Madonna
oltalmĂĄba ajĂĄnlotta a Szentatya, s kĂŠrte, hogy a Szent SzĹąz anyai szeretete
vezesse el őket mindig Krisztushoz az igazság, a jó és a kölcsönös szeretet
ĂştjĂĄn.

A pĂĄpa kĂźlĂśn kĂśszĂśntĂśtte a fiatalokat, a betegeket ĂŠs az Ăşj hĂĄzasokat, majd
Szent Mónika példáját állította eléjük: „Ma Szent Mónikának, Szent Ágoston
édesanyjának emléknapját ünnepeljük. Az Úr iránti szeretete, Istent
középpontba helyező élete mutasson példát nektek, kedves fiatalok;
bĂĄtorĂ­tson benneteket, kedves betegek, hogy hittel nĂŠzzetek szembe a
szenvedĂŠs pillanataival, ĂŠs titeket is, kedves Ăşj hĂĄzasok, ĂśsztĂśnĂśzzĂśn
arra, hogy keresztény módon neveljétek gyermekeiteket, akiket az Úr akar
majd nektek ajándékozni.”
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140828/b358437e/attachment.html