[Grem] Bíró L.püsp. szept-i levele: konfliktus a közösségben, béke, harmónia
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Aug. 27., Sze, 19:33:06 CEST
"HĂvom a csalĂĄdokat!" BĂrĂł pĂŒspök szeptemberi levele
csaladhalo.hu
2014. 08. 27. 12:44
Egyik reggel a fĂ©rj, aki iskolaigazgatĂł volt, Ăgy szĂłlt felesĂ©gĂ©hez:
Holnap fogjuk köszönteni Ășj kollĂ©ganĆnket nĂ©vnapja alkalmĂĄbĂłl. Tedd meg
nekem, hogy ma veszel egy szép csokor rózsåt, hogy én holnap azzal
köszönthessem. A felesĂ©g kissĂ© meglepĆdött. Ugyan mĂĄr többször hallotta
dicsĂ©rni az Ășj kollĂ©ganĆt, fel is tƱnt neki fĂ©rje irĂĄnta tĂĄplĂĄlt
lelkesedése, de eszébe se jutott, hogy féltékenykednie kellene. Igaz, ha
volna oka fĂ©ltĂ©kenysĂ©gre, talĂĄn nem Ćt kĂ©rnĂ© virĂĄgvĂĄsĂĄrlĂĄsra. FĂ©rje tudja
magĂĄrĂłl, hogy nem tĂșl ĂŒgyes a megfelelĆ virĂĄg kivĂĄlasztĂĄsĂĄban, valĂłszĂnƱleg
a többi kollĂ©gĂĄra sem szĂvesen bĂznĂĄ a vĂĄsĂĄrlĂĄst.
Mai Ă©letĂŒnket nem nevezhetjĂŒk bĂ©kĂ©snek, ĂĄllandĂł kĂŒzdelemben, harcban Ă©lĂŒnk.
SzĂłhasznĂĄlatunk is ehhez igazodik: megkĂŒzdĂŒnk a mindennapi kenyĂ©rĂ©rt, a
munkalehetĆsĂ©gĂ©rt, az iskolai vĂ©gzettsĂ©gĂ©rt, kiharcoljuk a jobb
lakĂĄskörĂŒlmĂ©nyeket, legyĆzzĂŒk vetĂ©lytĂĄrsainkat, ĂĄtverekedjĂŒk magunkat
akadĂĄlyok sokasĂĄgĂĄn, hogy csalĂĄdot alapĂthassunk. Mindig Ășjabb Ă©s Ășjabb
nehĂ©zsĂ©gekkel talĂĄlkozunk, konfliktusok között kell lavĂroznunk, a bĂ©ke, a
nyugalom legfeljebb rövid idĆszakokra vĂĄlik osztĂĄlyrĂ©szĂŒnkkĂ©. Ugyanakkor a
szĂve mĂ©lyĂ©n minden ember bĂ©kĂ©re, boldogsĂĄgra vĂĄgyik, a bĂ©kĂ©vel pedig
összefĂŒgg a boldogsĂĄg: âBoldogok a bĂ©keszerzĆk, mert Ćket Isten fiainak
fogjĂĄk hĂvni.â (Mt 5,9) Nehezen lehetne olyan csalĂĄdot talĂĄlni, amelyikben
nem honol a béke, és mégis boldogok. Ahol pedig a csalådokban nincs béke,
ott a tĂĄrsadalom sem Ă©l bĂ©kessĂ©gben, boldogtalan csalĂĄdokbĂłl nem Ă©pĂŒlhet
boldog tĂĄrsadalom. A csalĂĄd a bĂ©ke bölcsĆje, egyrĂ©szt, mert a tĂĄrsadalmi
bĂ©ke a csalĂĄdok bĂ©kĂ©jĂ©re Ă©pĂŒl, mĂĄsrĂ©szt, mert a jövĆ generĂĄciĂłja a
csalĂĄdban sajĂĄtĂthatja el a megbĂ©kĂ©lĂ©sre valĂł kĂ©szsĂ©get. Az ember a
csalĂĄdban talĂĄlkozik elĆször ellentĂ©tekkel, szembenĂĄllĂł Ă©rdekekkel, itt
kell megtanulnia a sajĂĄt akaratĂĄnak mindenĂĄron törtĂ©nĆ Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©se
helyett mĂĄsokat Ă©s a közössĂ©get szolgĂĄlni. Itt talĂĄlkozik belsĆ Ă©s kĂŒlsĆ
konfliktusokkal, itt tanulhatja meg ezeket kezelni.
Konfliktusok pedig lépten-nyomon jelentkeznek a tårsadalomban és a
csalĂĄdban egyarĂĄnt. MinĂ©l bonyolultabb vilĂĄgban Ă©lĂŒnk, annĂĄl több
konfliktussal kell szembenĂ©znĂŒnk. A konfliktus gyakran lappangva,
Ă©szrevĂ©tlenĂŒl jelenik meg. A csalĂĄdi Ă©let mindennapjai közben talĂĄn fel sem
tƱnik egy mondat, egy kérés, vagy megjegyzés, amely mögött tåmadås van,
amely ellenållåst, vagy ellentåmadåst provokål. Gyerekek között sokszor
felmerĂŒl a kĂ©rdĂ©s, hogy ki kezdte a veszekedĂ©st: az, aki elĆször ĂŒtött
vissza, vagy az, aki Ășgy viselkedett, hogy az bosszĂșĂ©rt kiĂĄltott.
Ferenc pĂĄpa errĆl Ăgy szĂłl: âA konfliktust nem lehet semmibe venni, vagy
megszĂ©pĂteni. Szembe kell nĂ©zni vele. Ha belegabalyodunk, elveszĂtjĂŒk a
tĂĄvlatot, beszƱkĂŒlnek horizontjaink Ă©s a valĂłsĂĄg szĂĄmunkra szĂ©ttöredezik.
Ha beleragadunk a konfliktus adok-kapok jĂĄtĂ©kĂĄba, elveszĂtjĂŒk a valĂłsĂĄg
mĂ©ly egysĂ©gĂ©hez valĂł Ă©rzĂ©kĂŒnket.â (EG 226)
*IdĂ©zzetek fel csalĂĄdotokbĂłl, rokoni, barĂĄti, ismerĆsi körbĆl olyan
eseteket, amelyekben a konfliktusok a közössĂ©g megerĆsödĂ©sĂ©hez vezettek!
Hogyan tud a nagyobb közössĂ©g segĂteni a közössĂ©g csalĂĄdjainak egy-egy
konfliktushelyzet megoldĂĄsĂĄban? *
A megbĂ©kĂ©lĂ©st önmagunkkal kell kezdenĂŒnk, hiszen belsĆ konfliktusaink
kereszttĂŒzĂ©ben nem tudunk tĂĄrgyilagosan szembenĂ©zni a kĂvĂŒlrĆl Ă©rkezĆ
kihĂvĂĄsokkal. HĂĄnyszor szeretnĂ©nk mĂ©rtĂ©kletesnek lĂĄtszani, de elragad az
Ă©lvezetvĂĄgy; milyen nehĂ©z indulatainkat legyĆzni, ha sĂ©relem Ă©r bennĂŒnket,
pedig tudhatjuk, hogy indulatossĂĄgunk ĂĄrĂĄt megfizetjĂŒk; mennyi nehĂ©zsĂ©get
okozott mĂĄr a jĂłra valĂł restsĂ©gĂŒnk, Ă©s mĂ©gis hajlunk a nemtörĆdömsĂ©gre.
Mindez sok zavart, értetlenséget okoz a måsokkal való érintkezésben! Ha
nincs bennĂŒnk bĂ©ke, ha nem vagyunk harmĂłniĂĄban önmagunkkal, hogyan
lehetnĂ©nk harmĂłniĂĄban csalĂĄdunkkal, környezetĂŒnkkel, a teremtett vilĂĄggal,
hogyan lehetnĂ©nk bensĆsĂ©ges egysĂ©gben Istennel? A bĂ©ke nem azt jelenti,
hogy megĂĄllapodunk valamilyen kompromisszumban, hanem azt, hogy az
ellentĂ©teket feloldjuk, ellenfeleinkkel kiengesztelĆdĂŒnk, a
kĂŒlönbözĆsĂ©geket harmĂłniĂĄba olvasztjuk.
*Hogyan segĂthetitek gyerekeiteket abban, hogy bĂ©kĂ©s, harmonikus emberekkĂ©
vĂĄljanak? Mi segĂtett titeket a csalĂĄdi bĂ©ke megalapozĂĄsĂĄban?*
âEgy konfliktussal talĂĄlkozva egyesek egyszerƱen csak tudomĂĄsul veszik,
majd tovĂĄbbmennek, mintha mi sem törtĂ©nt volna. MĂĄsok Ășgy bocsĂĄtkoznak bele
a konfliktusba, hogy rabjai lesznek, horizontjuk beszƱkĂŒl, sajĂĄt
zavarodottsĂĄgukat Ă©s elĂ©gedetlensĂ©gĂŒket rĂĄvetĂtik az intĂ©zmĂ©nyekre, s ezzel
lehetetlennĂ© vĂĄlik az egysĂ©g. Ăm van egy harmadik lehetĆsĂ©g is, Ă©s ez a
legmegfelelĆbb a konfliktussal valĂł szembenĂ©zĂ©sre. Ez pedig a kĂ©szsĂ©g a
konfliktus elviselĂ©sĂ©re, megoldĂĄsĂĄra Ă©s arra, hogy egy Ășj folyamat kiindulĂł
pontjĂĄvĂĄ formĂĄljĂĄk.â (EG 227)
âJĂ©zus mindent egyesĂtett magĂĄban: az eget Ă©s földet, Istent Ă©s embert,
idĆt Ă©s örökkĂ©valĂłsĂĄgot, szemĂ©lyt Ă©s tĂĄrsadalmat. Ennek az egysĂ©gnek Ă©s
önmagĂĄban valĂł kiengesztelĆdĂ©snek ismertetĆjegye a bĂ©ke. Krisztus »a mi
bĂ©kessĂ©gĂŒnk« (Ef 2, 14).⊠A bĂ©ke azĂ©rt lehetsĂ©ges, mert az Ăr legyĆzte a
vilĂĄgot Ă©s annak ĂĄllandĂł konfliktusait, »minthogy Ć a kereszten vĂ©rĂ©vel
bĂ©kessĂ©get szerzett« (Kol 1,20).â (EG 229)
ĆrködjĂŒnk Ă©beren csalĂĄdunk bĂ©kĂ©jĂ©n. Ha azt lĂĄtjuk, hogy kezd kialakulni egy
konfliktus, ragadjuk meg az alkalmat közössĂ©gĂŒnk, egysĂ©gĂŒnk erĆsĂtĂ©sĂ©re!
Ehhez a helyzet nagyvonalĂș kezelĂ©sĂ©re van szĂŒksĂ©g: mindenkiben, akivel
kapcsolatba kerĂŒlĂŒnk, meg kell lĂĄtnunk az Isten-kĂ©pmĂĄs embert, aki
feltĂ©tlen tiszteletet Ă©rdemel. IgyekezzĂŒnk megĂ©rteni egymĂĄst, megismerni
egymĂĄs indĂtĂ©kait. Ne lezĂĄrni akarjuk az ĂŒgyet, hanem összhangba hozni
nézeteinket, elgondolåsainkat. Hiåba zårul egy håzastårsak közötti vita
azzal, hogy az egyik fél kénytelen-kelletlen beadja a derekåt, ha a vita
keserƱsĂ©ge ott marad a szĂvĂŒkben a bĂ©ke nem ĂĄll helyre. A bĂ©kĂ©tlensĂ©g pedig
Ășjabb konfliktusok melegĂĄgya lehet.
*A csalådi béke és a tårsadalmi béke kölcsönhatåsban van egymåssal. Milyen
hatåssal van az orszågok és népek közötti békére a csalådok békéje? *
A feleség arra gondolt, hogy ha most önérzetesen nemet mond, azzal elvågja
a helyzet tisztĂĄzĂĄsĂĄhoz vezetĆ utat. Most nincs idĆ megvitatni az ĂŒgyet,
pedig fontos, hogy közösen talĂĄljanak megoldĂĄst. Rövid gondolkodĂĄs utĂĄn Ăgy
vålaszolt: A ma megvett viråg holnapra mår nem lesz olyan szép, friss. Nem
gondolod, hogy jobb lenne, ha holnap reggel kicsit koråbban indulnånk el és
Ășt közben egyĂŒtt vennĂ©nk meg a virĂĄgot?
BĂrĂł LĂĄszlĂł
az MKPK csalĂĄdreferens pĂŒspöke
a Magyar Katolikus CsalĂĄdegyesĂŒlet elnöke
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140827/7ed965a5/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról