[Grem] Fricz T: Az antiszemita Marx, "marad"? - idézetek az antiszemita Marxtól

drtoth.z.j at t-online.hu drtoth.z.j at t-online.hu
2014. Aug. 26., K, 13:41:07 CEST


Drága Anikó!
SZuper, nézzük meg, ha lehet, még a héten!
Szeretnénk utánna, v előtte Csabához is bemenni, és
beszélni, tervezni, valamint a skypoláson ott lenni, amikor
Bill-el beszél (ezt Csaba javasolta).
Egyeztessünk időpontot!
Várjuk jelentkezésedet!

Üdv.
Szeretettel, 
Brigitta és Zoli

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> írta:

> *Fricz Tamás*
> Az antiszemita Marx „marad”?
> http://mno.hu/jegyzet/az-antiszemita-marx-marad-1244101
> 2014. augusztus 25., hétfő 13:00, frissítve: hétfő 15:14 ,
szerző:
> Fricz Tamás
> 
> *Karl Marx szobrát eltávolították a Budapesti Corvinus
Egyetem aulájából,
> tartalmilag teljesen helyesen, hiszen Marx antikapitalista
és antiszemita
> elgondolásai aligha férnek össze az egyetem minden ízében
a kapitalizmust
> elfogadó és tanító oktatói tevékenységével. Baloldali és
kommunista
> beállítottságú személyek viszont tüntetést szerveztek az
egyetem előtt
> azzal a jelszóval: Marx marad!*
>   [image: Fricz Tamás]
> Fricz Tamás
> 
> Meg kell kérdeznem a tüntetőktől – akik soraiban ott volt
és beszédet
> mondott többek között Tamás Gáspár Miklós és Krausz Tamás
–, komolyan
> gondolják-e azt, amit követelnek.
> 
> Azon túl, hogy a tüntetők nyilvánvalóan nem szívelik a
kapitalizmust,
> hogyan gondolhatják, hogy egy olyan egyetem, amely döntően
a neoliberális
> piacgazdaság elkötelezett híve, Marxot örökre megtartja az
aulájában
>
<http://mno.hu/belfold/eltunik-a-marx-szobor-a-corvinus-aulajabol-1240655>
> csak azért, mert az egyetem egykoron – amikor még a
szocialista
> piacgazdaságot oktatták falai között – a Marx Károly
Közgazdaságtudományi
> Egyetem nevet viselte? Nem gondolják a demonstrálók, hogy
ha valaminek
> realitása lenne, az az, hogy az egyetem aulájában mondjuk
Friedrich August
> von Hayek, Milton Friedman, Otto Graf Lambsdorff szobrát
lepleznék le,
> avagy a neoliberalizmus új „alapító oklevelét”, az
1989-ben született
> washingtoni konszenzus másolatát helyeznék el e helyen?
> 
> Magyarul: én azt javaslom, hogy irreális és oda nem illő
elképzelések
> érdekében felesleges tüntetni.* Ha lesz vagy ha lenne
kommunista
> közgazdasági egyetem, ott Marxnak valóban helye lenne. De
a főként
> neoliberális gazdaságtudományt oktató egyetem előtt
Marxért demonstrálni
> érthetetlen és felesleges.*
> 
> Ám ez csak az érem egyik oldala. Ott van a másik, a
legalább ilyen súlyos
> kérdés: *a tüntető balos személyek hogyan viszonyulnak
ahhoz a kérdéshez,
> hogy Marx erősen, sőt bántóan és gorombán erősen
antiszemita nézeteket
> vallott?*
> 
> *Marx 1844-ben A zsidókérdéshez (Zur Judenfrage) címmel
jelentett meg
> tanulmányt a Deutsch-Französicher Jahrbücherben. Ezekben a
következőket
> írta:*
> 
> *Vizsgáljuk meg a valódi világi zsidót, nem a
szombatzsidót, ahogy Bauer
> teszi, hanem a köznapi zsidót. Ne a vallásában keressük a
zsidó titkát,
> hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát. Mi a
zsidóság világi
> alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó
világi kultusza?
> A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A
kufárkodás és a pénz,
> tehát a gyakorlati, reális zsidóság alól való emancipáció
volna korunk
> önemancipációja. A társadalomnak egy olyan organizációja,
amely a
> kufárkodás előfeltételeit, tehát a kufárkodás lehetőségét
megszüntetné,
> lehetetlenné tenné a zsidót.*
> 
> *A konklúzió: „A zsidóemancipáció végső jelentésében az
emberiségnek a
> zsidóság alól való emancipációja.” (Hitler ha olvasta e
sorokat, egy időre
> marxistává válhatott.)*
> 
> *Marx antikapitalizmusa totális antiszemitizmusba vált át:*
> 
> *„A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehet
más isten. A
> pénz az ember valamennyi istenét lealacsonyítja – és áruvá
változtatja. A
> pénz minden dolgok általános, önmagáért konstituált
értéke. Ezért
> megfosztotta az egész világot, az ember világát éppen úgy,
mint a
> természetet, sajátságos értékétől. A pénz az ember
munkájának és
> létezésének tőle elidegenült lényege, és ez az idegen
lényeg uralkodik
> rajta, s ő imádja azt.*
> 
> *Marx mindezen túl a zsidó–keresztény viszony
vonatkozásában is meglepő
> dolgokat ír. Íme:*
> 
> *A kereszténység a zsidóságból fakadt. Ismét a zsidóságba
bomlott fel. A
> keresztény kezdettől fogva a teoretizáló zsidó volt, ezért
a zsidó a
> gyakorlati keresztény, s a gyakorlati keresztény ismét
zsidóvá lett. A
> kereszténység a reális zsidóságot csak látszatra küzdötte
le. Túlságosan
> előkelő, túlságosan spiritualisztikus volt ahhoz, hogy a
gyakorlati
> szükséglet nyerseségét másként küszöbölje ki, mint úgy,
hogy a kék égbe
> emelte fel. A kereszténység a zsidóság kifinomodott
gondolata, a zsidóság a
> kereszténység közönséges hasznosítása, de ez a hasznosítás
csak akkor
> válhatott általánossá, miután a kereszténység mint a kész
vallás
> elméletileg kiteljesítette az embernek magától és a
természettől való
> önelidegenülését.*
> 
> *És itt is jön a brutális konklúzió:*
> 
> *…nemcsak a Mózes öt könyvében vagy a Talmudban, a mai
társadalomban is
> megtaláljuk a mai zsidó lényegét, nem mint absztrakt,
hanem mint nagyon is
> empirikus lényeget, nemcsak mint a zsidó korlátoltságát,
hanem mint a
> társadalom zsidó korlátoltságát.*
> 
> *Ezek után kérdezném nagy tisztelettel a tüntetőktől:
melyik Marx
> maradásáért demonstrálnak? Marxnál, mint jól látható, az
antikapitalizmusa
> szerves részét képezi az antiszemitizmusa, a kettő szoros és
> elválaszthatatlan elméleti egységet alkot. Aki vállalja Marxot
> antikapitalizmusa miatt, vállalnia kell antiszemitizmusát
is. A
> különválasztás erőltetett és hibás.*
> 
> *Tehát még egyszer a kérdésem: a „Marx marad!” jelszó „a
kapitalizmus mint
> zsidó kufárság” tézisének az elismerését is jelenti?*
> 
> Kérdezem: ez azt jelenti?
> 
> *Vagy úgy van, hogy „a mi antiszemitánk jó antiszemita”?*
> 



További információk a(z) Grem levelezőlistáról