[Grem] Boldogságkeresés - szexualitás / remélhetőleg isteni , esetlegesen perverz jellegei

[Emoke Greschik]

A szeretet hullĂĄmhosszĂĄn: BoldogsĂĄgkeresĂŠs ĂŠs szexualitĂĄs
2014. augusztus 17. vasĂĄrnap 12:00
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szeretet-hullamhosszan-boldogsagkereses-es-szexualitas
SzabĂł Ferenc jezsuita a VatikĂĄni RĂĄdiĂłban futĂł sorozatĂĄban a csalĂĄddal
foglalkozĂł oktĂłberi pĂźspĂśki szinĂłdusra kĂŠszĂźlve *a
személyesség–szerelem–házasság *témakörének kérdéseit tárgyalja a
keresztény antropológia és teológia szemszögéből. Az ötödik részt közöljük.


<http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/54547/kepek/o_adamteremtese.jpg>

Mostani előadásom címét Christopher West tavasszal magyarul is megjelent, a
test teológiájáról szóló könyve címétől kölcsönöztem.

*Christopher West nős ember, öt gyermek apja, népszerű amerikai
morálteológus, neves előadó, *világiaknak és szeminaristáknak is a II.
János Pál nevéhez fűződő* test teológiáját teszi hozzáférhetővé* széles
hallgatĂłsĂĄg szĂĄmĂĄra. *Boldog csalĂĄdi ĂŠletet ĂŠl felesĂŠgĂŠvel ĂŠs Ăśt
gyermekével.* Eszmélődéseiben nemcsak II. János Pálra, hanem XVI. Benedek –
előző alkalommal általam is idézett – első enciklikájára (*Az Isten
szeretet*) is gyakran hivatkozik.

*A könyv a vágyról, vágyakozásról szól: a szexualitásban, Éroszban testet
öltő vágyakozásról, a Végtelen szomjazásáról, a szerelemben és a szexuális
kapcsolatban feszülő boldogságkeresésről.* *„Istennek a férfiakként és
nőkként élvezett boldogságunkért alkotott tervéről.”* Tehát örök
rendeltetésünkről.

Ebben a távlatban – az örök célra irányítani vég nélküli vágyakozásunkban –
világítja meg a helyesen értett szexuális erkölcsöt. A szerző saját
tapasztalatán túl elsősorban a Szentírásból és keresztény misztikusok
írásaiból merít, főleg pedig – mint említettem – II. János Pálnak *A test
teológiája* c. eszmélődéseiből, illetve Karol Wojtyła *Szerelem és
felelősség* c. merész könyvéből.

Mielőtt továbbmennék, megjegyzem: *néhány évtized óta a szakirodalom a vágy
(désir), vágyakozás fogalmát használja, amikor a szexuális életről beszél. *A
vĂĄgy/vĂĄgyakozĂĄs kifejezĂŠs idealista eredetĹą: a csillag felĂŠ sĂłvĂĄrgĂĄs, vĂĄrni
valamit a csillagoktĂłl. Itt *vĂĄgyakozĂĄs a szerelemre, egyesĂźlĂŠsre, a
kĂślcsĂśnĂśs ĂśnajĂĄndĂŠkozĂĄsra*. De a szerelmi vĂĄgyban ott van az ĂśsztĂśnĂśs
(meg)kívánás, tehát valami állatias is: a hím kívánja a nőstényt, és
fordítva. Isten kezdetben így teremtette az embert férfinak és nőnek, akik
egy test lesznek, biztosĂ­tjĂĄk a faj fenntartĂĄsĂĄt. (Ter 2, 24) *Ugyanakkor
emberi szinten a szexualitĂĄs tĂşlszĂĄrnyalja a fajfenntartĂĄs biztosĂ­tĂĄsĂĄt.*

II. János Pál írja (*Familiaris consortio*, 1881, § 11): *„A fizikai
ĂśnĂĄtadĂĄs hazugsĂĄg lenne, ha nem lenne a teljes szemĂŠlyes ĂśnĂĄtadĂĄs jele ĂŠs
gyümölcse.”* Az Éroszban benne van a sóvárgás a végtelenre. West írja: *„Az
emberi szexualitás végső irányultsága az emberi szív sóvárgása a
végtelenre. Ezért az emberi szexualitás az örökkévalóság jele.”* (Lorenzo
Albacete, fizikusból lett katolikus pap, idézi West, 23) És még ugyanott
idézi Karol Wojtyłát: *„Sok-sok gyengédségre van szükség a házasságban,
ebben az ĂŠletkĂśzĂśssĂŠgben, ahol nemcsak a testnek van szĂźksĂŠge a testre,
hanem főleg egy emberi lénynek egy másik emberi lényre. (…) Az érdektelen
gyengédség megmentheti a szerelmet különféle veszedelmektől, amelyek az
érzékiség önzéséből és az élvezethajhászásból fakadnak.”*

Most mĂŠg idĂŠzem Jean Guitton katolikus filozĂłfus (VI. PĂĄl hajdani barĂĄtja)
mélyre ható szavait a házassági szerelemről és hűségről: *„Az igaz, hogy a
hĂĄzassĂĄg a szerelem eredmĂŠnye, de mĂŠg igazabb, hogy a szerelem a hĂĄzassĂĄg
gyĂźmĂślcse. A szerelem mĹąvĂŠszete egyĂĄltalĂĄn nem a gyĂśnyĂśr receptjeinek
összessége, ahogy ezt Ovidius, Catullus és a szabadosság mai szóvivői
gondolják, hanem az a tudomány, amely megőrzi és növeli egy hosszú emberi
ĂŠlet folyamĂĄn az ifjĂşsĂĄg annyira illanĂł szerelmĂŠt. Mert a szerelem, mint
minden normális érzelem – a mély azonosság ellenére is, amelyet a hűségeskü
fejez ki – állandó átalakuláson megy át.”*

*A férfi és a nő kizárólagos, felbonthatatlan és termékeny testi-lelki
kapcsolatát a Teremtő akarta* (Ter 2, 24). Krisztus pedig e nagy titkot az
Ő Ês az Egyhåz misztikus kapcsolatåhoz hasonlította (Ef 5, 21- 32; vÜ. Mk
10, 6-12; 1Kor 7, 10-11). *Krisztus nagy mĂŠltĂłsĂĄgra emelte a szerelmet a
házasságban*: a testi kapcsolat a *kegyelmet közvetítő jel a házasság
szentsĂŠgĂŠben.* (VĂś. *Gaudium et spes*, 48-49)

A házasfelek együttműködnek a Teremtővel, részt vesznek a teremtés művében,
amikor Ăşj emberi lĂŠnyeknek adnak ĂŠletet.

*Megtartóztatás/szüzesség – keresztény lelkiség – misztika*

A szerelem/hĂĄzassĂĄg keresztĂŠny szemlĂŠlete utĂĄn rĂśviden szĂłlnunk kell *egy
mĂĄsik ĂĄllapotrĂłl: a cĂślibĂĄtus*rĂłl, amelyre a katolikus papok vĂĄllalkoznak,
illetve* az Isten országáért vállalt szüzesség*ről, amelyre a *szerzetesek
fogadalmat tesznek a szegĂŠnysĂŠgre ĂŠs az engedelmessĂŠgre szĂłlĂł
elkĂśtelezettsĂŠg mellett*.

A megtartĂłztatĂĄs (szĂźzessĂŠg, tisztasĂĄg) gyanĂşs* a mai szekularizĂĄlt,
materialista tĂĄrsadalom*ban, a cĂślibĂĄtust szabadon vĂĄlasztĂłkat is egyenesen *a
neurĂłzis mezejĂŠre utaljĂĄ*k. MĂĄsrĂŠszt bizonyos lelkisĂŠgi hagyomĂĄnyokban (Ă­gy
pĂŠldĂĄul *a keresztĂŠny szerzetessĂŠgben) egĂŠszen kĂźlĂśnleges stĂĄtust adtak az
ĂśnkĂŠnt vĂĄllalt szĂźzessĂŠgnek*. A 4. szĂĄzad egyhĂĄzatyĂĄinĂĄl elszaporodtak a
szĂźzessĂŠget magasztalĂł mĹąvek.

*A különböző filozófiai és vallási áramlatok (judaizmus, iszlám,
buddhizmus) különbözőképpen értékelik a cölibátust*; a római katolikus
egyház – a latin szertartásban – a papszentelés feltételének tartja. (A
görögkatolikusok nős férfiakat is szentelnek.) *Egyes férfiak és nők
szerzetesi fogadalommal is elkĂśtelezik magukat az Isten orszĂĄgĂĄĂŠrt vĂĄllalt
szĂźzessĂŠgre*. TermĂŠszetesen valaki mĂĄs indĂ­tĂłokokbĂłl is lemondhat a
házasságról és a szexuális életről.

A keresztény lelkiség képviselői, amikor lelki/misztikus tapasztalataikról
beszámoltak, a szerelem, sőt az erotizmus nyelvezetétől kölcsönözték a
szavakat és metaforákat. Ez a szimbolizmus főleg az ószövetségi Énekek
ĂŠnekĂŠre megy vissza. De a prĂłfĂŠtĂĄk is alkalmazzĂĄk Isten ĂŠs Izrael
kapcsolatára, a választott nép hűtlenségének ostorozásakor. Az *Újszövetség
pedig – láttuk – Krisztus és az Egyház szeretetegységét érzékelteti vele,*
vagy az isteni Ige ĂŠs az emberi termĂŠszet egyesĂźlĂŠsĂŠt a MegtestesĂźlĂŠsben.

Órigenész (3. század) az Énekek énekét kommentálva az Ige és a lélek, vagy
az Ige és az egész Egyház egységét fejtette ki. Később is továbbél az
EgyhĂĄz lelkisĂŠgi hagyomĂĄnyĂĄban a jegyesi misztika nyelvezete. Gondoljunk
itt Avilai Szent TerĂŠz Ă­rĂĄsaira vagy Keresztes Szent JĂĄnos kĂśltemĂŠnyeire.

Chistopher West professzor írja: *„A szentek több kommentárt írtak az
Énekek énekéhez, ehhez a szégyenérzet nélküli erotikus költeményhez, mint a
Biblia bĂĄrmely mĂĄsik kĂśnyvĂŠhez. TĂśbbet, mint az evangĂŠliumokhoz. TĂśbbet,
mint Szent Pál összes leveléhez. Miért? (…) Ha az evangéliumok »az összes
szent kĂśnyvek szĂ­vĂŠt alkotjĂĄkÂŤ (KEK, 125, 139), akkor a misztikusok az
Énekek énekére, mint a »bibliai hit lényegére« (XVI. Benedek, Az Isten
szeretet, 10) mutatnak rĂĄ. Itt fĂŠrhetĂźnk hozzĂĄ nagyon kĂźlĂśnleges mĂłdon az
ÜrÜk nektårhoz, Ês ízlelhetjßk meg azt. Itt csatlakozhatunk az isteni
esküvői ünnephez, a szerelmi lakomához. Itt adhatjuk át magunkat a
sóvárgott elragadtatásnak és gyönyörűségnek.”* (Christopher West,
*BoldogsĂĄgkeresĂŠs
ĂŠs szexualitĂĄs. A test teolĂłgiĂĄja.* Kairosz, Bp., 2014, 52-53)
*KeresztĂŠny szempontbĂłl tekintve a nemek szexuĂĄlis kapcsolatĂĄban nemcsak *
*adottsĂĄgr*Ăłl van szĂł, *hanem feladatrĂłl is,* *amelynek megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄban a
biolĂłgiai adottsĂĄgok (hormonok), az ĂŠrzelmi tĂśltĂŠsek, az erotikus
vĂĄgyakozĂĄs alakĂ­tĂĄsĂĄban fontos szerepe van az akaratnak.*

Xavier ThĂŠvenot Ă­rja a LelkisĂŠgi szĂłtĂĄrban (*Dictionnaire de SpiritualitĂŠ*) a
„szexualitás” szócikkben: *„Az akaratnak van bizonyos hatalma a fantazmák,
tekintetek, gesztusok, érzelmek, magatartások felett, de – ellentétben
azzal, amit számos lelki író el akar hitetni – nincs teljes hatalma! A
szexualitás annyira begyökeresedett az alany fejlődésébe, és annyira
kondicionĂĄlja az adott kulturĂĄlis kĂśrnyezet, aszerint, hogy mikĂŠnt tekinti
a testet, férfi és a nő kapcsolatát, hogy az akarat bizonyos korlátokba
ĂźtkĂśzik (a szexuĂĄlis vĂĄgy) kĂśvetelĂŠseivel szemben. SzĂĄmolni kell tehĂĄt tĂśbb
szemĂŠlynĂŠl bizonyos szexuĂĄlis regressziĂłval vagy olyan ellenĂĄllhatatlan
vonzalommal, ami ellenkezik az evangĂŠlium kĂśvetelmĂŠnyeivel, ĂŠs nĂŠha azt a
benyomĂĄst kelti, hogy a szemĂŠly lelki kĂźzdelme megbukott. Feledni ezt a
tĂŠnyt azzal a kockĂĄzattal jĂĄr, hogy az alanyt szinte a megszĂĄllottsĂĄgig
menő beteges aszketikus küzdelembe vetjük. Sőt, talán a reménytelen
beletörődés magatartásába hajszoljuk, feledve azt, hogy az életszentség nem
esik szĂźksĂŠgszerĹąen egybe a kĂŠnyszergondolatok ĂŠs kĂŠnyszercselekvĂŠsek
(pulziĂłk) fĂślĂśtti teljes Ăśnuralommal, hanem a szemĂŠly a kĂźzdelemben a
LĂŠlekre hagyatkozva igyekszik kiegyensĂşlyozottan integrĂĄlni a pulziĂłkat,
elismerve az akarat gyengesĂŠgĂŠt a szexuĂĄlis vĂĄgyakkal szemben, vagyis
teljesen tudatosítva az emberi végességet.”*

*A szexualitás fentebb említett misztérium-jellege *– a vallások tanúsága
szerint – *az istenivel kapcsolatos*. Ezért a keresztény lelkiség rámutat
az emberi szexualitĂĄs ĂŠs Isten megtapasztalĂĄsa kĂśzti kapcsolat
kétértelműségére. E kapcsolatok *gyakran tévedéshez, sőt perverzióhoz is
vezettek; egyrĂŠszt azĂŠrt, mert ĂśsszekevertĂŠk Istent ĂŠs a szexet, vagy
ellenkezőleg: teljesen szembe állították őket egymással.*

Másrészt az* Érosz, az igazi szerelem elemzésével jelentős teológiai
reflexiĂłk szĂźlettek a Szeretet-Isten lĂŠtĂŠre ĂŠs cselekvĂŠsĂŠre vonatkozĂłan*,
illetve a Szeretet-Isten teológiája megengedte, hogy az emberi szerelemből
kiindulva kĂśzelĂ­tsĂŠk meg e misztĂŠriumot.

Erről a következő alkalommal szólunk.



Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140817/83562a62/attachment.html