<div dir="ltr"><h1 class="">A szeretet hullámhosszán: Boldogságkeresés és szexualitás </h1>
<div class="">2014. augusztus 17. vasárnap 12:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szeretet-hullamhosszan-boldogsagkereses-es-szexualitas">http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szeretet-hullamhosszan-boldogsagkereses-es-szexualitas</a><br>
</div>
<h3 class="">Szabó Ferenc jezsuita a Vatikáni Rádióban futó 
sorozatában a családdal foglalkozó októberi püspöki szinódusra készülve <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a
 személyesség–szerelem–házasság </u></span>témakörének kérdéseit tárgyalja a 
keresztény antropológia és teológia szemszögéből. Az ötödik részt 
közöljük.</h3><p style="text-align:center"> <a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/54547/kepek/o_adamteremtese.jpg"><img src="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/54547/kepek/c_adamteremtese.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>Mostani előadásom címét Christopher West tavasszal magyarul is 
megjelent, a test teológiájáról szóló könyve címétől kölcsönöztem.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Christopher West nős ember, öt gyermek apja, népszerű amerikai 
morálteológus, neves előadó, </b></u></span>világiaknak és szeminaristáknak is a II. 
János Pál nevéhez fűződő<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> test teológiáját teszi hozzáférhetővé</b></u></span> széles 
hallgatóság számára. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Boldog családi életet él feleségével és öt 
gyermekével.</b></u></span> Eszmélődéseiben nemcsak II. János Pálra, hanem XVI. Benedek
 – előző alkalommal általam is idézett – első enciklikájára (<em>Az Isten szeretet</em>) is gyakran hivatkozik.</p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A könyv a vágyról, vágyakozásról szól: a szexualitásban, Éroszban 
testet öltő vágyakozásról, a Végtelen szomjazásáról, a szerelemben és a 
szexuális kapcsolatban feszülő boldogságkeresésről.</b></u></span> <em>„Istennek a férfiakként és nőkként élvezett boldogságunkért alkotott tervéről.”</em> Tehát örök rendeltetésünkről.</p>
<p>Ebben a távlatban – az örök célra irányítani vég nélküli 
vágyakozásunkban – világítja meg a helyesen értett szexuális erkölcsöt. A
 szerző saját tapasztalatán túl elsősorban a Szentírásból és keresztény 
misztikusok írásaiból merít, főleg pedig – mint említettem – II. János 
Pálnak <em>A test teológiája</em> c. eszmélődéseiből, illetve Karol Wojtyła <em>Szerelem és felelősség</em> c. merész könyvéből.</p>
<p>Mielőtt továbbmennék, megjegyzem: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>néhány évtized óta a szakirodalom a
 vágy (désir), vágyakozás fogalmát használja, amikor a szexuális életről
 beszél. </b></u></span>A vágy/vágyakozás kifejezés idealista eredetű: a csillag felé 
sóvárgás, várni valamit a csillagoktól. Itt <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>vágyakozás a szerelemre, 
egyesülésre, a kölcsönös önajándékozásra</b></u></span>. De a szerelmi vágyban ott van 
az ösztönös (meg)kívánás, tehát valami állatias is: a hím kívánja a 
nőstényt, és fordítva. Isten kezdetben így teremtette az embert férfinak
 és nőnek, akik egy test lesznek, biztosítják a faj fenntartását. (Ter 
2, 24) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ugyanakkor emberi szinten a szexualitás túlszárnyalja a 
fajfenntartás biztosítását.</b></u></span></p>
<p>II. János Pál írja (<em>Familiaris consortio</em>, 1881, § 11): <em>„A fizikai önátadás hazugság lenne, ha nem lenne a teljes személyes önátadás jele és gyümölcse.”</em> Az Éroszban benne van a sóvárgás a végtelenre. West írja: <em>„Az
 emberi szexualitás végső irányultsága az emberi szív sóvárgása a 
végtelenre. Ezért az emberi szexualitás az örökkévalóság jele.”</em> (Lorenzo Albacete, fizikusból lett katolikus pap, idézi West, 23) És még ugyanott idézi Karol Wojtyłát: <em>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Sok-sok
 gyengédségre van szükség a házasságban, ebben az életközösségben, ahol 
nemcsak a testnek van szüksége a testre, hanem főleg egy emberi lénynek 
egy másik emberi lényre.</b></u></span> (…) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az érdektelen gyengédség megmentheti a 
szerelmet </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>különféle veszedelmektől, amelyek az érzékiség önzéséből és az
 élvezethajhászásból fakadnak.”</b></u></span></em></p>
<p>Most még idézem Jean Guitton katolikus filozófus (VI. Pál hajdani 
barátja) mélyre ható szavait a házassági szerelemről és hűségről: <em>„Az
 igaz, hogy a házasság a szerelem eredménye, de még igazabb, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a 
szerelem a házasság gyümölcse. A szerelem művészete </b></u></span>egyáltalán<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> nem </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a 
gyönyör </b></u><u><b>receptjeinek összessége</b></u></span>, ahogy ezt Ovidius, Catullus és a 
szabadosság mai szóvivői gondolják, hanem az a tudomány, amely megőrzi 
és növeli egy hosszú emberi élet folyamán az ifjúság annyira illanó 
szerelmét. Mert <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szerelem, mint minden normális érzelem</b></u></span> – a mély 
azonosság ellenére is, amelyet a hűségeskü fejez ki –<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> állandó 
átalakuláson megy át.”</b></u></span></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A férfi és a nő kizárólagos, felbonthatatlan és termékeny testi-lelki
 kapcsolatát a Teremtő akarta</b></u></span> (Ter 2, 24). Krisztus pedig e nagy titkot 
az Ő és az Egyház misztikus kapcsolatához hasonlította (Ef 5, 21- 32; 
vö. Mk 10, 6-12; 1Kor 7, 10-11). <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Krisztus nagy méltóságra emelte a 
szerelmet a házasságban</b></u></span>: a testi kapcsolat a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kegyelmet közvetítő jel a 
házasság szentségében.</b></u></span> (Vö. <em>Gaudium et spes</em>, 48-49)</p>
<p>A házasfelek együttműködnek a Teremtővel, részt vesznek a teremtés művében, amikor új emberi lényeknek adnak életet.</p>
<p><strong>Megtartóztatás/szüzesség – keresztény lelkiség – misztika</strong></p>
<p>A szerelem/házasság keresztény szemlélete után röviden szólnunk kell 
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy másik állapotról: a cölibátus</b></u></span>ról, amelyre a katolikus papok 
vállalkoznak, illetve<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az Isten országáért vállalt szüzesség</b></u></span>ről, amelyre a
 <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szerzetesek fogadalmat tesznek a szegénységre és az engedelmességre 
szóló elkötelezettség mellett</b></u></span>.</p>
<p>A megtartóztatás (szüzesség, tisztaság) gyanús<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a mai szekularizált, 
materialista társadalom</b></u></span>ban, a cölibátust szabadon választókat is 
egyenesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a neurózis mezejére utaljá</b></u></span>k. Másrészt bizonyos lelkiségi 
hagyományokban (így például <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a keresztény szerzetességben) egészen 
különleges státust adtak az önként vállalt szüzességnek</b></u></span>. A 4. század 
egyházatyáinál elszaporodtak a szüzességet magasztaló művek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A különböző filozófiai és vallási áramlatok (judaizmus, iszlám, 
buddhizmus) különbözőképpen értékelik a cölibátust</b></u></span>; a római katolikus 
egyház – a latin szertartásban – a papszentelés feltételének tartja. (A 
görögkatolikusok nős férfiakat is szentelnek.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Egyes férfiak és nők 
szerzetesi fogadalommal is elkötelezik magukat az Isten országáért 
vállalt szüzességre</b></u></span>. Természetesen valaki más indítóokokból is lemondhat
 a házasságról és a szexuális életről.</p>
<p>A keresztény lelkiség képviselői, amikor lelki/misztikus 
tapasztalataikról beszámoltak, a szerelem, sőt az erotizmus 
nyelvezetétől kölcsönözték a szavakat és metaforákat. Ez a szimbolizmus 
főleg az ószövetségi Énekek énekére megy vissza. De a próféták is 
alkalmazzák Isten és Izrael kapcsolatára, a választott nép hűtlenségének
 ostorozásakor. Az <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Újszövetség pedig – láttuk – Krisztus és az Egyház 
szeretetegységét érzékelteti vele,</b></u></span> vagy az isteni Ige és az emberi 
természet egyesülését a Megtestesülésben.</p>
<p>Órigenész (3. század) az Énekek énekét kommentálva az Ige és a lélek,
 vagy az Ige és az egész Egyház egységét fejtette ki. Később is továbbél
 az Egyház lelkiségi hagyományában a jegyesi misztika nyelvezete. 
Gondoljunk itt Avilai Szent Teréz írásaira vagy Keresztes Szent János 
költeményeire.</p>
<p>Chistopher West professzor írja: <em>„A szentek több kommentárt írtak
 az Énekek énekéhez, ehhez a szégyenérzet nélküli erotikus költeményhez,
 mint a Biblia bármely másik könyvéhez. Többet, mint az evangéliumokhoz.
 Többet, mint Szent Pál összes leveléhez. Miért? (…) Ha az evangéliumok 
»az összes szent könyvek szívét alkotják« (KEK, 125, 139), akkor a 
misztikusok az Énekek énekére, mint a »bibliai hit lényegére« (XVI. 
Benedek, Az Isten szeretet, 10) mutatnak rá. Itt férhetünk hozzá nagyon 
különleges módon az »örök nektárhoz«, és ízlelhetjük meg azt. Itt 
csatlakozhatunk az isteni esküvői ünnephez, a szerelmi lakomához. Itt 
adhatjuk át magunkat a sóvárgott elragadtatásnak és gyönyörűségnek.”</em> (Christopher West, <em>Boldogságkeresés és szexualitás. A test teológiája.</em> Kairosz, Bp., 2014, 52-53)<br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Keresztény
 szempontból tekintve a nemek szexuális kapcsolatában nemcsak 
</b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>adottságr</b></u></span>ól van szó, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem feladatról is,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>amelynek megvalósításában a 
biológiai adottságok (hormonok), az érzelmi töltések, az erotikus 
vágyakozás alakításában fontos szerepe van az<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> akaratnak</span>.</b></u></span></p>
<p>Xavier Thévenot írja a Lelkiségi szótárban (<em>Dictionnaire de Spiritualité</em>) a „szexualitás” szócikkben: <em>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az
 akaratnak van bizonyos hatalma a fantazmák, tekintetek, gesztusok, 
érzelmek, magatartások felett</b></u></span>, de – ellentétben azzal, amit számos lelki
 író el akar hitetni – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nincs teljes hatalma!</b></u></span> A szexualitás annyira 
begyökeresedett az alany fejlődésébe, és annyira kondicionálja az adott 
kulturális környezet, aszerint, hogy miként tekinti a testet, férfi és a
 nő kapcsolatát, hogy az akarat bizonyos korlátokba ütközik (a szexuális
 vágy) követeléseivel szemben. Számolni kell tehát<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> több személynél 
bizonyos szexuális regresszióval vagy olyan ellenállhatatlan 
vonzalommal, ami ellenkezik az evangélium követelményeivel,</b></u></span> és néha azt a
 benyomást kelti, hogy a személy lelki küzdelme megbukott. Feledni ezt a
 tényt azzal a kockázattal jár, hogy az alanyt s<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>zinte a megszállottságig
 menő beteges aszketikus küzdelem</b></u></span>be vetjük. Sőt, talán a reménytelen 
beletörődés magatartásába hajszoljuk, feledve azt, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az életszentség</b></u></span> 
nem esik szükségszerűen egybe a kényszergondolatok és 
kényszercselekvések (pulziók) fölötti teljes önuralommal, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a 
személy a küzdelemben a Lélekre hagyatkozva igyekszik kiegyensúlyozottan
 integrálni a pulziókat, elismerve az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akarat gyengeségét </span>a szexuális 
vágyakkal szemben, vagyis teljesen tudatosítva az <span style="background-color:rgb(0,255,0)">emberi végességet.</span></b></u></span>”</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szexualitás fentebb említett misztérium-jellege </b></u></span>– a vallások 
tanúsága szerint – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><u><i>az istenivel kapcsolatos</i></u></b></span>. Ezért a keresztény lelkiség
 rámutat az emberi szexualitás és Isten megtapasztalása közti kapcsolat 
kétértelműségére. E kapcsolatok <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>gyakran tévedéshez, sőt perverzióhoz is 
vezettek; egyrészt azért, mert összekeverték Istent és a szexet, vagy 
ellenkezőleg: teljesen szembe állították őket egymással.</b></u></span></p>
<p>Másrészt az<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Érosz, az igazi szerelem elemzésével jelentős teológiai 
reflexiók születtek a Szeretet-Isten létére és cselekvésére vonatkozóan</b></u></span>,
 illetve a Szeretet-Isten teológiája megengedte, hogy az emberi 
szerelemből kiindulva közelítsék meg e misztériumot.</p>
<p>Erről a következő alkalommal szólunk.</p>
<p> </p>
<p>Magyar Kurír</p></div>