[Grem] pápák + Ferenc pápa KRITIKÁJA + ki lehet szent + progresszívek, tradicionalisták

[drtoth.z.j at t-online.hu]

Kedves Emőke!

Egyetértek, különösen az utolsó sorral. Üdv: Zoltán
Emoke Greschik <greschem at gmail.com> írta:

> A szentté avatás nem
>
Nobel-békedíj<http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140427_szilvay_gergely_a_szentte_avatas_nem_nobel_bekedij>
> 
>  2014. április 27. 09:50
> 
> A szentté avatás – amellett, hogy van egy objektív
tartalma, – bizony
> egyéb, politikai szempontokat is magában rejt. És itt
kezdődnek* XXIII.
> János és II. János Pál szentté avatása körül a kérdések és
polémiák. *
> 
> 
> *Vasárnap Ferenc pápa (és társaságában XVI. Benedek)
szentté avatja két
> elődjét, II. János Pált és XXIII. Jánost (a képen). János
Pált talán nem
> kell bemutatni senkinek, de ki volt XXIII. János? Miért
avatják őket
> egyszerre szentté? Egyáltalán, miért avatnak még szenteket
és hogyan? Mit
> mer megtenni Ferenc pápa és mit nem?*
> 
> 
> *Egyszerre négy pápa lesz vasárnap a Szent Péter téren,
ebből három egymást
> követte a pápai trónon: II. János Pál, XVI. Benedek és
Ferenc. Utóbbi kettő
> még él, elődjüket és annak hárommal korábbi elődjét,
XXIII. Jánost Ferenc
> avatja szentté.*
> 
> 
> *XXIII. János, azaz Angelo Roncalli a „jó pápa” néven
vonult be a
> történelembe, eredetileg mosolygós és közvetlen természete
miatt. Átmeneti
> pápának szánták a 12 évig uralkodó XXII. Piusz után, de
nem az lett: az
> alig öt évig pápáskodó Roncalli hívta össze az egyház
irányvonalát máig
> meghatározó II. Vatikáni Zsinatot, hogy kinyissa az egyház
ablakát és friss
> levegőt engedjen be rajta az aggiornamento jegyében. Ennek
következtében
> úgy emlékeznek rá, főleg nyugaton, mint a római
arisztokrata családból
> származó, reakciós és maradi elődjével szemben nyitott,
joviális és
> progresszív, paraszti származású pápa, aki lezárja a
Piuszok korszakát
> (János pápa úgy választott nevet, hogy megkérdezte: melyik
volt a
> leggyakrabban használt pápai név a történelemben, és azt a
választ kapta: a
> János. Igaz, az utolsó a 14. században uralkodott, mivel a
XXIII. János
> nevet utána felvette egy ellenpápa is, és általában az
ellenpápák által
> viselt nevek ki is mentek a divatból). János pápa egykori
személyi titkára,
> akit Ferenc pápa kreált bíborossá, tiltakozott a jó
pápakifejezés ellen,
> rámutatva egy interjúban, hogy a nyugati sajtónak elég
egyoldalú a képe
> Roncalliról.*
> 
> 
> *II. János Pál, a reakciós?*
> 
> 
> *II. János Pált nyugaton a zsinati reformokat megállító,
reakciós és
> konzervatív pápaként tartják számon, annak ellenére, hogy
a tradicionalista
> katolikusok (akik részint zsinatellenesek, de a tradik
jelentős része nincs
> ellene a II. Vatikán Zsinatnak) éppenséggel nem
konzervatívként, hanem
> inkább liberálisként tekintenek rá. Igaz viszont, hogy a
progresszívek nem
> kedvelték, Hans Küng is a történelem szekerét ha nem is
visszafelé húzó, de
> megállító pápaként tekint János Pálra. A nyugati liberális
közvélemény
> (legalábbis a média) nem kedvelte János Pált konzervatív
családképe és
> szexuáletikája miatt (elképesztő, hogy ilyen egy-ügyű a
nyugati
> „véleményformáló elit”), részint pedig amiatt, amiért mi
szeretjük:
> kommunistaellenessége miatt. A lengyel pápa kissé bűzlött
az enyhülés
> virágillatú levegőjében.*
> 
> 
> *Mindennek tekintetében XXIII. János és II. János Pál
közös szentté avatása
> Ferenc részéről azt szolgálja, hogy János fénye beragyogja
János Pált, és
> tompítsa a róla kialakult vélemények élét. Emellett a
közös szentté avatás
> az egyházon belüli irányzatok kibékítését is szolgálná
egyes vélemények
> szerint – nos, ez nehézkesebb kérdés, itt ugyanis a két
pápa körülbelül
> mégiscsak ugyanazon vonal képviselőjének számít. Nem lehet
mondani, hogy az
> egyházon belül János a progresszívek, János Pál pedig a
konzervatívok
> pápája.*
> 
> *Egyrészt: II. János Pál zsinati szakértőként kezdte
(igaz, XVI. Benedek
> is). Másrészt: névválasztása a zsinati pápákkal, XXIII.
Jánossal és VI.
> Pállal való kontinuitását volt hivatva kifejezni.
Harmadrészt: a két pápa
> tevékenységét jobban ismerők inkább témánként foglalnak
állást. A
> tradicionalisták nem örülnek, hogy János összehívta a
zsinatot, sem a
> tradik, sem a konzervatívok nem szívlelik a János pápa
által elindított,
> kommunista országokkal való kibékülést szolgáló
ostpolitikot. Viszont a
> tradik előszeretettel idézik János pápának a latint, mint
liturgikus
> nyelvet méltató és megőrzésére buzdító enciklikáját,
valamint az utoljára
> általa megújított tridenti misekönyvből miséznek.
Tradicionalisták tömegei
> nézik végig időről időre a XXIII. János pápa koronázásáról
készült
> fekete-fehér **felvételeket
>
<http://www.youtube.com/watch?v=knBzW1Ur63g&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>
> a
> YouTube-on, mivel utódja már csak amolyan Tesco
gazdaságosra sikerült
> tiarát használt (pedig VI. Pál koronáját
>
<http://www.catholicvote.org/wp-content/uploads/2013/03/paul6-wearing-tiara.jpg?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>*
> * VIII. Bonifácéról mintázták), és le is tette azt a Szent
Péter-bazilika
> oltárára. (Persze erre mondható, hogy a progresszívek is
az irányvonala
> miatt szeretik Jánost, és az mutatott előre, koronázás
ide, koronázás oda.)*
> 
> *Másrészt II. János Pál egyházi értelemben ugyan
konzervatív volt, de nem
> tradicionalista. A tradik körülbelül a „legkisebb
rosszként” tekintenek rá,
> támogatva számos megnyilatkozását, konzervatívnak gondolt
morális
> állásfoglalását, de a tradicionalisták kiütést kaptak az
Assisiben
> megrendezett vallásközi találkozóktól, mint amelyek
maszatolnak és a
> szinkretizmust segítik elő, valamint nem kedvelték
poliészter miseruháit,
> és máig szörnyülködve emlegetik II. János Pál
szertartásmesterét, Piero
> Marinit, aki giccsesnél giccsesebb, tartás nélküli ruhákat
adott időnként a
> Szentatyára
(**például*<http://www.nostra-aetate.org/JP_II_JUIFS_2/46.jpg?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>
> * a szentév megnyitásának alkalmából). Az egyházi
(neo)konzervatívoknak
> János Pál körülbelül az ideális pápa volt, a liberálisok
viszont nem
> szerették. Egy pápa, aki elítélte a felszabadítás
teológiáját, és elment
> Dél-Amerikába, hogy leintse a szandinista rezsimet
Nicaraguában? Ugyan!*
> 
> 
> *Kit avat szentté az egyház?*
> 
> 
> *Az elsődleges kérdés a jelölt istenkapcsolata – ez az,
ami miatt pusztán
> erkölcsi nagyságokat soha nem fog az egyház szentté
avatni. A szentség nem
> Nobel-békedíj. Csak az egyház által hirdetett, abszolút
transzcendens
> igazságokhoz hű embert teszik nyilvános tisztelet
tárgyává. Kell persze az
> erkölcsös élet, de ez az istenszeretet következménye kell
legyen. Nem
> akármilyen istené, nem akármilyen vallási közösségben.
Nincs apelláta. Soha
> nem is lesz. De ebbe belefér az élet élvezete, nem kell
puritán
> önsanyargatónak lenni (igaz, ez nincs is kizárva). Szalézi
Szent Ferenctől
> kérdezték meg: mit tenne, ha megtudná, hogy tíz perc múlva
meghal?
> Billiárdoznék tovább – szólt a válasz. Aquinói Szent Tamás
sem az
> önsanyargatás miatt volt olyan széles, hogy két székre
helyezte a
> refektóriumban szentséges testének fundamentumát. Mindez
azonban nem
> elegendő, nagymamáink sorát avathatnák így szentté.
Szükség van arra is,
> hogy valamiért az egyház követendő példaképnek tartsa az
illetőt. És arra
> is, hogy létező emlékezete, kultusza legyen, legyen
szentségi emlékezete a
> jelöltnek. Az eljárást az illetékes egyházmegye indítja
el, és sok fázison
> megy keresztül, melynek során két csodára is szükség van,
kivéve vértanúk
> esetében. A csoda nem holmi kibúvó: az egyház komolyan és
aggályosan
> vizsgáltatja meg egymást nem ismerő orvosokkal a csodásnak
tűnő eseteket,
> igen körültekintő módon eljárva. Gyakran adnak ki
szakvéleményt kérve
> eseteket ateista orvosoknak például. Számos eljárás áll
évekig csodahiány
> miatt, az egyház pedig nem siet, ahogy sosem tette a
történelem folyamán. A
> szentté avatás tulajdonképp a boldoggá avatottak
tiszteleti körének
> szélesebb körű engedélyezése. A szenteket, boldogokat
természetesen nem
> imádják a katolikusok, pusztán tisztelik.*
> 
> *Mindebből is látszik, hogy a szentté avatás – amellett,
hogy van egy
> objektív tartalma, – bizony egyéb, politikainak is
nevezhető szempontokat
> is magában rejt. És itt kezdődnek XXIII. János és II.
János Pál szentté
> avatása körül a kérdések és polémiák. Mindenekelőtt:
Ferenc pápa azzal
> indított, hogy hatáskörénél fogva kivette a két eljárást a
szentté avatási
> eljárások hagyományos menetéből, és a szokásos vizsgálatok
közül többet is
> mellőzve döntött a szentté avatás mellett. Persze ezt a
pápa elméletileg
> megteheti, és ha mondjuk van egy ilyen eset, afölött
könnyen napirendre
> lehetne térni. De Ferenc pár hónapon belül hat esetben
**rendelt el
>
<http://chiesa.espresso.repubblica.it/articolo/1350746?eng=y&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>*
> * gyorsított eljárást, vett ki valakit a szokásos
eljárások alól. Ez nem
> túl szerencsés üzenet. Ferenc pápát sokan imádják azért,
mert megszegi a
> mumus szabályokat, de itt látszik, hogy ez visszaüthet: a
pápák alapesetben
> a hagyományhoz, szokásokhoz, egyházi szabályokhoz igazodva
kormányoznak,
> mivel ezzel mutatnak példát, és mert nem abszolút
uralkodók, hanem számos
> dolog köti őket (a pápai tévedhetetlenség a közhiedelemmel
ellentétben nem
> vonatkozik a pápa teljes tevékenységére, minden szavára).
Ilyen értelemben
> a pápák valamiféle jogállam élén uralkodnak mint abszolút
uralkodók. Ferenc
> pápa nagyon szereti hangsúlyozni, hogy mennyire
hatalomellenes, és nem
> szeret egyedül határozni és hogy közösségileg kell
irányítani, de amilyen
> szépen eladja ezt kifelé, annyira nem így csinálja befelé:
Ferenc igazából
> meglehetősen kemény kézzel irányítja az egyházat, egy
hosszú távon világos
> vonalvezetés mentén, azonban a Vatikánból érkező hírek
szerint az egyes
> lépései gyakran érthetetlenek. Ez a szabályok állandó rugalmas
> értelmezésével egy permanens kivételes állapotot szül,
amit nehéz sokáig
> fenntartani. *
> 
> *A szentté avatások hitelét viszont a szabályok betartása
növeli. Nem hiába
> ódzkodott eleinte Benedek attól, hogy az előírásokat
megszegve, halála után
> öt éven belül boldoggá avassa János Pált – habár mégis
>
**megtette*<http://hetivalasz.hu/itthon/boldogga-avattak-ii-janos-pal-papat-37451?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>*.
> Ferenc pápának nincsenek ilyen skrupulusai, ő populista,
áramvonalas,
> pontosan tudja, mi a népszerű és azt ki is szolgálja, így
örömest eleget
> tesz a „santo subito” (azonnal szent) népi kívánságának.
(Mint nemrég a
> nagycsütörtöki lábmosással kapcsolatban a
Mandiner.keresztényen **beszámoltunk
>
róla*<http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140424_elvaltak_es_aldozas_ferenc_papa_ujra_osszezavarta_a_katolikusokat?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>*,
> amikor
> a pápa a 12 megkeresztelt, katolikus férfiember előírását
megszegve a
> börtönben az utolsó vacsora emlékére muszlim nők lábát is
megmosta, egy
> volt anglikán, ma katolikus pap Dwight Longenecker atya **azt
>
írta*<http://www.patheos.com/blogs/standingonmyhead/2014/04/the-problem-with-washing-womens-feet.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>
> *: nem az a baj, hogy pápa megszegi a szabályokat, ő a
pápa, megteheti. A
> fő baj az, hogy a hétköznapi papok nem szeghetik meg a
szabályokat, viszont
> a pápa egy-egy ilyen népszerű aktusa után sokan
összezavarodnak,
> félreértik, félremagyarázzák, és ezeket a problémákat
nekik, a hétköznapi
> papoknak kell kezelni, miután a pápa learatta a
népszerűség gyümölcseit.)*
> 
> 
> *Pápák és szentek*
> 
> *A történelem 264 pápájából (az ezen felüli utolsó kettő
még él) százat
> sem **avattak
szentté*<http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404:Szentt%C3%A9_avatott_p%C3%A1p%C3%A1k>
> *, de ebből ötven majdnem megegyezik az első ötvennel, és
az utolsó kétszáz
> évben alig volt szentté nyilvánított pápa, a huszadik
századból csak az
> egyébként a tradicionalisták által kedvelt, progresszívek
által ad acta
> tett X. Szent Piusz (plusz a boldogok, akiket most avatnak
szentté). Már
> II. János Pál boldoggá avatásokat felmerült többekben a
kérdés: nem
> rossz-e, ha a boldoggá, szentté avattatás kvázi halál
utáni joga lesz a
> pápáknak?*
> 
> *Roberto di Mattei, a Szentszék által is kitüntetett olasz
> (tradicionalista) történész például a következő
aggodalmakat **fogalmazta
>
meg*<http://www.cfnews.org/page88/files/6f68a916ecfd1824ca26cf802db0c2fc-217.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>*
> a
> Catholic Family Newsnak adott, nagy port kavart
interjújában (magyarul
> részletek
**itt*<http://www.katolikus-honlap.hu/1401/mattei2.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>
> *):*
> 
> 
> *„Engem egészében megdöbbent az a felületesség, amivel az
elmúlt években a
> szentté avatási pereket megkezdik és eldöntik. Az I.
Vatikáni Zsinat
> definiálta a pápa joghatósági primátusát és bizonyos
körülmények között a
> tanítóhivatali tévedhetetlenségét, de egészen biztosan nem
a pápák
> személyes makulátlanságát. Az Egyház történelmében voltak
jó és voltak
> rossz pápák, és azok száma, akiket szentté avattak,
csekély. Ma az embernek
> az a benyomása, hogy azon igyekeznek, hogy a pápa
tévedhetetlenségét
> személyes makulátlanságával helyettesítsék. Az összes
pápát, jobban mondva
> a II. Vatikáni Zsinat utáni összes pápát szentként
prezentálják. Nem
> véletlen, hogy XXIII. János és II. János Pál szentté
avatása IX. Piusz
> szentté avatását és XII. Piusz boldoggá avatását a
háttérbe szorította,
> miközben VI. Pál boldoggá avatási pere teljes gőzzel
halad. Majdnem úgy
> tűnik, mintha a zsinatot és a zsinatutáni időt a szentség
nimbuszával
> akarnák körülövezni, hogy ezzel egy történelmi kort
»tévedhetetlenné«
> nyilvánítsanak, mely az Egyházban a tan elsőbbségének a
lelkipásztori
> gyakorlat elsőbbségével való felcseréléséhez vezetett.”*
> 
> 
> *Mattei szerint, ha egy pápát szentté avatunk, nem csak
személyes
> életszentsége kérdés, hanem pápaságának politikai oldala
is. Amit pedig a
> zsinat előtti és utáni pápákról mond, az valóban
elgondolkodtató. VI. Pál
> boldoggá avatási pere is folyamatban van, habár a
progresszívek nem
> szeretik a fogamzásgátlást elvető Humanae Vitae
enciklikája miatt, az
> egyház őskonzervatívjai viszont habozó, nehezen döntő
természetét nem
> kedvelték, és ugyebár az ő nevéhez fűződik az új liturgia
is. (Egyébként
> korábban XII. Piusz bíborosa volt.) *
> 
> 
> *Progresszívek vs. tradicionalisták*
> 
> *Ha van két pápa, akivel kapcsolatban körülbelül
egyértelműek egyházon
> belül is a törésvonalak, akkor az VI. Pál és XII. Piusz:
Pál, a zsinat
> pápája a progresszívek kedvence (bár van, akinek még ő is
reakciós volt), a
> tradik egyöntetűen nem kedvelik; XII. Piusz egyértelműen a
tradik kedvence
> és a progresszívek nem kedvelik (az egyházon belüli három
fő irányzatról,
> tradicionalistákról, neokonokról és haladókról a **Kommentár
>
oldalán*<http://kommentar.info.hu/iras/2011_4/_megkeresztelt_kapitalizmus_?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201404>
> *olvashat többet). A mainstream, zsinati alapon álló
konzervatívok pedig
> mindenkiben a kontinuitást hangsúlyozzák (és hát
alapvetően igazuk is
> van). Ferenc pápa egyébként eszmeileg leginkább VI. Pál
örököse,
> viselkedésben pedig XXIII. Jánosé, de kicsit a vatikáni
szabályokat eleinte
> úgyszintén lazán kezelő és közvetlen II. János Pálé is
(valamint a
> mosolygós, 33 nap után elhunyt I. János Pálé). XII. Piusz
arisztokratizmusa
> és VI. Pál visszafogottsága távol áll Ferenctől, bár ami
az öltözködését
> illeti, sajnos egy az egyben a VI. Pál-féle
tescogazdaságos, hatvanas
> évekbeli minimalizmus foglya. Ennél II. János Pál is
fényévekkel jobb volt.
> Talán XXIII. János példája üzenhetné, hogy összefér
egymással személyes
> közvetlenség és a pápai hivatalhoz, intézményhez méltó
öltözködés. De ez
> zavart okozna Ferenc pápa körül az erőben, ami most az
egyszerűség egyszerű
> üzenetét hangsúlyozza.*
> 
> *Mindenesetre, ha már ekkora avatási kedve van Ferencnek,
sokan örülnének,
> ha XII. Piuszt is oltárra emelné – ami egyébként nem
elképzelhetetlen, már
> kifejezte ebbéli szándékát, bár irányvonalába egyáltalán
nem illenék bele.
> Reméljük, akkor már egy-két kevésbé népszerű pápát is
sikerül szentté
> avatni, hisz mégsem a közvélemény kiszolgálása kéne legyen
az elsődleges
> cél, hanem az alakítása. Ha Ferenc tényleg olyan újító és
olyan merész,
> mint aminek mutatja magát, akkor bizony nem csak a vatikáni
> adminisztrációval és az egyház konzervatívjaival mer
szembe menni, hanem a
> világ liberális véleményvezéreivel is, és szentté avatja
IX. Piuszt és XII.
> Piuszt is – valamint Mindszenty bíborost. Amen.*
>