[Grem] Numerus Clausus -- Hátha valaki nem tudja

[Szodfridt Gábor]

2013.09.25. 8:11 keltezéssel, KEA írta:
> .. viszont numerus clausus-t később előszeretettel alkalmazták és alkalmazzák ma is.
> Elég csak az 500 "roma" rendőrre gondolni, akiknek a kiválasztásánál a "roma" származás és nem a képességek és tanulmányi eredmények számítottak, ezzel hátrányba kerültek a "nem roma" jelentkezők vagy akár a szocializmus idejét, ahol szintén nem csak a képességek számítottak sokszor egy felvételinél, hanem a származás és a szülők érdemei, ezt az akkori rendszer deklarálta is.
Gábor



>   Numerus Clausus
>
> Dobai Miklós, 2013.09.26.
> miklos.dobai at freestart.hu
>
>
> Hátha valaki nem tudja...
>
> Szeptember 26-a van. 1920-ban e napon jelent meg a Numerus Clausus
> törvény, melyet 1945 után félévszázadig „zsidó” törvényként tituláltak,
> s akiknek ez érdekük, teszik ma is. Teszik, kihasználva, hogy az 1920:
> XXV. Törvénycikk szövegét, annak rövidsége ellenére a társadalom nem
> ismeri, s előbb-utóbb készpénznek veszi, amit gyakran ismételnek. Pedig
> a tények mást mutatnak.
>
> A „Nagy háború”, ahogy az első világháborút sokáig nevezték, erősen
> felborította a közép-európai térség vallási és etnikai viszonyait. Így,
> bár meglepő, de a Huszadik Század című folyóirat 1917-ben feltett
> körkérdésére a polgári zsidó családból származó Jászi Oszkár válaszában
> felvetette valamifajta numerus clausus háború utáni bevezetésének
> szükségességét (Lásd: Litván György Jászi Oszkárról írt könyvét, és
> Pelle János ahhoz írt recenzióját – Magyar Szemle, 2004. június). Így az
> első Teleki-kormány idején bevezetett Numerus Clausus törvény az akkori
> viszonyok ismeretében szükségszerűnek látszott, s ennek ellenére nem
> mondott ki negatív diszkriminációt. A törvény ugyanis sem a zsidóságot,
> sem más valláshoz, vagy etnikumhoz való tartozást nem nevez meg, s nem
> mond ki korlátozást.
>
> Ez utóbbi alátámasztására érdemes idézni a mindössze egy oldalnyi
> terjedelmű, négy §-t felölelő törvény lényegi 3. §-ának harmadik
> bekezdését, mely az egyetemi karokra való beiratkozás rendjét szabályozza:
>
> „Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság
> követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire,
> más­felől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó
> egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a
> hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség
> országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.”
>
> Mindenkinek ajánlom, mielőtt „zsidótörvénynek” titulálja a Telekinek
> felrótt Numerus Clausus törvényt, figyelmesen olvassa el a fenti
> bekezdést, vagy akár a teljes törvényt
> (http://www.sofar.hu/hu/node/13266), s keresse ki a zsidóságot
> diszkrimináló passzusokat.
>
> Nem fog találni!
>
> De nem fog találni a Numerus Clausus törvény 1928, évi módosításában
> sem, mely módosítás eltörölte a népcsoporthoz tartozás alapján történő
> támogató diszkriminációt és a fent idézett 3. § harmadik bekezdését az
> alábbi módon – igen bölcsen – változtatta meg (1928. évi XIV. törvény):
>
> „A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi
> közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás
> szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk 3. §-ának harmadik
> bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az engedély megadásánál a
> nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől
> a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi
> képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a
> hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak
> gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz,
> iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak
> gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének
> megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes
> törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és
> közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok
> megfelelően alkalmaztassanak.”
>
> A ma oly gyűlölt kirekesztést ebben a szövegben sem lehet találni, s ha
> belegondolunk, hogy a foglalkozási ágak közül a kétkezi munkás, legyen
> az mezőgazdasági, vagy ipari munkás alkotta az akkori Magyarország
> társadalmának zömét, úgy nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az „úri
> Magyarország” törvényhozása a szegényebb rétegeket igyekezett, mai
> szóval: helyzetbe hozni.
>
> Ez ma is követendő példa lehetne.
>