[Grem] Numerus Clausus -- Hátha valaki nem tudja

[KEA]

Numerus Clausus

Dobai Miklós, 2013.09.26.
miklos.dobai at freestart.hu


Hátha valaki nem tudja...

Szeptember 26-a van. 1920-ban e napon jelent meg a Numerus Clausus
törvény, melyet 1945 után félévszázadig „zsidó” törvényként tituláltak,
s akiknek ez érdekük, teszik ma is. Teszik, kihasználva, hogy az 1920:
XXV. Törvénycikk szövegét, annak rövidsége ellenére a társadalom nem
ismeri, s előbb-utóbb készpénznek veszi, amit gyakran ismételnek. Pedig
a tények mást mutatnak.

A „Nagy háború”, ahogy az első világháborút sokáig nevezték, erősen
felborította a közép-európai térség vallási és etnikai viszonyait. Így,
bár meglepő, de a Huszadik Század című folyóirat 1917-ben feltett
körkérdésére a polgári zsidó családból származó Jászi Oszkár válaszában
felvetette valamifajta numerus clausus háború utáni bevezetésének
szükségességét (Lásd: Litván György Jászi Oszkárról írt könyvét, és
Pelle János ahhoz írt recenzióját – Magyar Szemle, 2004. június). Így az
első Teleki-kormány idején bevezetett Numerus Clausus törvény az akkori
viszonyok ismeretében szükségszerűnek látszott, s ennek ellenére nem
mondott ki negatív diszkriminációt. A törvény ugyanis sem a zsidóságot,
sem más valláshoz, vagy etnikumhoz való tartozást nem nevez meg, s nem
mond ki korlátozást.

Ez utóbbi alátámasztására érdemes idézni a mindössze egy oldalnyi
terjedelmű, négy §-t felölelő törvény lényegi 3. §-ának harmadik
bekezdését, mely az egyetemi karokra való beiratkozás rendjét szabályozza:

„Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság
követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire,
más­felől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó
egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a
hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség
országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.”

Mindenkinek ajánlom, mielőtt „zsidótörvénynek” titulálja a Telekinek
felrótt Numerus Clausus törvényt, figyelmesen olvassa el a fenti
bekezdést, vagy akár a teljes törvényt
(http://www.sofar.hu/hu/node/13266), s keresse ki a zsidóságot
diszkrimináló passzusokat.

Nem fog találni!

De nem fog találni a Numerus Clausus törvény 1928, évi módosításában
sem, mely módosítás eltörölte a népcsoporthoz tartozás alapján történő
támogató diszkriminációt és a fent idézett 3. § harmadik bekezdését az
alábbi módon – igen bölcsen – változtatta meg (1928. évi XIV. törvény):

„A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi
közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás
szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk 3. §-ának harmadik
bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az engedély megadásánál a
nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől
a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi
képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a
hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak
gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz,
iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak
gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének
megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes
törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és
közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok
megfelelően alkalmaztassanak.”

A ma oly gyűlölt kirekesztést ebben a szövegben sem lehet találni, s ha
belegondolunk, hogy a foglalkozási ágak közül a kétkezi munkás, legyen
az mezőgazdasági, vagy ipari munkás alkotta az akkori Magyarország
társadalmának zömét, úgy nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az „úri
Magyarország” törvényhozása a szegényebb rétegeket igyekezett, mai
szóval: helyzetbe hozni.

Ez ma is követendő példa lehetne.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
f. adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI