[Grem] !!! holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá mint Hiroshima és Nagaszaki áldozatai

2013. Sze. 24., K, 11:12:34 CEST

Pontosítás: II.János Pál pápa úgy látom, nem nevezte az abourtuszipart
holokausztnak, csak párhuzamba állította azokat.
Tény azonban, h. az 'abortusz-holokauszt' szóösszetétel bevett
szóhasználattá vált. Meggyőződésem, hogy a mögöttes szándék, nem a zsidók
elleni holokauszt diszkreditálása.
Szeretettel,
Emőke

2013/9/24 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>

> Kedves Péter és ImrE!
> Nagyon köszönöm a sok értékes gondolatot, amelyek a szándékok
> tisztaságának jelentőségét hangsúlyozzák a 'holokauszt' szó használatakor.
> Én úgy látom, hogy a cikkben, és egyébként sem feltétlenül jelenti a
> 'holokauszt' szó nem precíz képi használata a II. világháború alatt a
> zsidók ellen elkövetett borzalmak diszkeditálását.
> II. János Pál pápa sem a diszkreditálás szándékával ont párhuzamot az
> abortuszban kioltott embermilliók és náci koncentrációs táborokban kioltott
> embermilliók borzalma között.
> Érdemes gyorsan átfutni a két alábbi cikket még II.János Pál pápa idejéből:
> az egész cikk: http://www.origo.hu/nagyvilag/20050223apapa.html*
> "Mind az abortusz, mind a hatmillió zsidó elpusztítása annak
> következménye, hogy a kormányok megsértik az isteni törvényeket - olvasható
> az idős egyházfő legújabb művében. A pápa szerint, ha a demokrácia
> álruhájában bitorolják az Isten törvényeit, az holokauszthoz és abortuszhoz
> vezethet. "Hitler is törvényes választás révén került hatalomra a 30-as
> években Németországban" - emlékeztetett II. János Pál. Azok a parlamentek,
> amelyek abortuszpárti törvényeket hoznak, túllépik a hatalmukat, és
> ellentmondásba kerülnek az isteni és a természeti törvényekkel - írta
> könyvében a pápa.
> Egy német bíborosnak, Josef Ratzingernek máris magyaráznia kellett a pápa
> gondolatait: szerinte a pápa nem tesz egyenlőséget az abortusz és a
> holokauszt között. "A pápa csak fel akarta hívni a figyelmünket,
> hogy folyamatos kísértéseknek vagyunk kitéve, és szükség van odafigyelésre,
> hogy ne essünk bele a gonosz csapdájába" - mondta a vatikáni könyvbemutatón.
> **
> Januárban egy másik német bíboros, Joachim Meisner, a pápa mostani
> könyvéhez hasonlóan, párhuzamot vont egy szentmisén a magzatelhajtások és a
> holokauszt között. A Németországi Zsidók Központi Tanácsának vezetője akkor
> élesen bírálta azt a kijelentést: "A katolikus egyház nem érti, vagy nem
> akarja érteni, hogy rettentő nagy különbség van a tömeggyilkosságok és a
> között, hogy a nők mit tesznek a testükkel".**"*
> http://index.hu/kulfold/pap0223/
> *A holokausztnak vége, az abortusznak nem*
>
> *A katolikus egyházfő azt írja új könyvében: mind a magzatelhajtás, mind
> a holokauszt abban gyökerezik, hogy kormányok összeütközésbe kerülnek Isten
> törvényeivel. A zsidók tömeges megsemmisítésének gyakorlata véget ért a
> náci rendszer bukásával, "folytatódik azonban a megfogant, de még meg nem
> született emberi lények legális megsemmisítése" - olvasható a pápa
> könyvében. *
>
> *A La Republica római lap megütközéssel reagált kommentárjában a pápai
> műben előforduló holokauszt-párhuzamra. Bírálattal illette ezeket a
> kitételeket Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke,
> Guido Westerwelle, a német szabad demokraták vezetője, valamint Volker
> Beck, a kisebbik német kormánypárt, a Zöldek parlamenti ügyvezetője is.*
> Szeretettel,
> Emőke
>
>
>
>
> 2013/9/23 Bánhegyi Péter <banhegyip at mnb.hu>
>
>>  Kedves Listatagok!
>>
>>
>>
>> Érdekes, hogy ez az írás újra előkerül, annak idején már futott egyet
>> ezen a listán, de ha már újra itt van, akkor én is újra elküldeném, amit
>> akkor ezzel kapcsolatban megfogalmaztam:
>>
>>
>>
>> Egy kicsit talán érdemes lenne jobban tisztázni a fogalmakat. Az írás
>> érezhető célja (nem ismerem a szerzőt), hogy fogalmi szinten hozza közös
>> nevezőre a zsidók megsemmisítését a német civil áldozatokkal. Nyilván
>> azért, és ezt ki is mondja, hogy a "szenvedés az szenvedés, a fájdalom az
>> fájdalom" koncepciót igazolja.
>>
>>
>>
>> Az az érzésem azonban, hogy a lenti igyekezet a kívánttal ellenkező
>> hatást ér el, illetve, ami még rosszabb, azt a gyanút kelti, hogy valójában
>> nem is erről, hanem, finoman szólva, a zsidók holokausztjának a háttérbe
>> szorításáról van szó, hogy a kommunikációs csata valójában erről szól. A
>> holokauszt szó, mint ismert, egészen elégő áldozatot jelent (héberül olá, a
>> soá pedig héberül csapást, tragédiát jelent, nem szakrális kifejezés), és
>> ebben a formában vallási jelentése van, amit a lenti írás egyáltalán nem
>> említ, és amit aláhúz az is, hogy a héber Biblia görög nyelvű fordításában
>> a zsidók mindennapi égőáldozatára (amit a Tóra rendelt el a zsidók számára,
>> Kiv 29, 38-41) alkalmazták ezt a kifejezést. Ez egy jellegzetesen
>> ószövetségi intézmény, így nem csoda, ha e kifejezés felbukkant a II.
>> világháború zsidó tragédiájával kapcsolatban.
>>
>>
>>
>> A nem zsidó fájdalmat szerintem nem azzal kell kifejezni, hogy a
>> holokauszt kifejezést megpróbáljuk más eseményekre is alkalmazni (mint
>> ahogy a korábbi zsidógyilkosságokat sem nevezzük annak). A zsidók II.
>> világháborús irtását valóban lehet ugyanis üdvtörténeti, a zsidó sorshoz
>> kapcsoló gaztettként értelmezni, hiszen az Ószövetség népéről van szó,
>> akiknek a története a végidőkhöz kapcsolódik, ráadásul maguk a nácik is
>> "szakralizálták" e tettüket: míg az "alantasabb fajokat" (köztük
>> félig-meddig minket is) legalább rabszolgának elfogadták (volna), a
>> zsidóktól teljesen meg kívántak szabadulni, így "tisztítván meg"
>> Németországot (először csak kivándorlás, kitelepítés, majd a "végső
>> megoldás" révén).
>>
>>
>>
>> Nem gondolom, hogy bármi probléma lenne azzal, ha más eseményre nem ezt a
>> kifejezést alkalmazzuk, elismerve így, hogy igenis, a II. világháború
>> alatti zsidó holokauszt unikális esemény volt a történelemben, mind a
>> céljai, mind a módszerei tekintetében. Nem gondolnám, hogy ezzel másoknak
>> károkat okozunk, hogy ezzel más tömeggyilkosságokat elfogadhatóbbnak vagy
>> kevésbé elítélendőnek állítunk be. Az már más kérdés, ha ezt az unikalitást
>> politikai vagy erkölcsi bunkósbotként forgatja valaki, de a fordított
>> eljárás sem elfogadható, azaz, ha valaki e bunkósbotra hivatkozva kívánja
>> diszkreditálni magát a holokausztot is. Ez az unikalitás a legegyszerűbb
>> formájában ugyanis szerintem ezt jelenti, hogy ember emberrel ezt is meg
>> tudja tenni (azaz, hogy szisztematikusan, iparszerűen és a teljes
>> megsemmisítés céljával irtja saját magát), hogy a Gonosz itt leplezetlenül,
>> pőrén mutatkozik meg. Félreértés ne essék: minden aljas gyilkosban
>> egyenként ott van a Gonosz, legyen az náci, kommunista vagy bármilyen
>> fundamentalista gyilkológép, azonban a holokauszt kapcsán a Gonoszról nem
>> csak erkölcsi, hanem mint teológiai cselekvőről is szó van.
>>
>>
>>
>> Természetesen itt akadhat, aki felhozhatja, hogy maga a Tóra is
>> megparancsolja más népek teljes megsemmisítését (MTörv 20, 16-18).
>> Figyelembe kell azonban venni, hogy ez a parancs csak itt fordul elő az
>> Ószövetségben, csak meghatározott feltételek mellett érvényes, és hogy
>> néhány ezer évvel ezelőtt keletkezett. Ahogy nincsen ma Templom vagy éppen
>> a mindennapi egészen elégő áldozat (holokauszt ugyebár), úgy nincsenek azok
>> a kánaánita népek sem, amelyekkel a zsidók hitük tisztaságáért is
>> harcoltak, továbbá maguk a zsidók sem mind hagyománykövetők és vallásosak,
>> így a Tórában lévő "szent háború" sem időszerű ma már. Olyan dolgokért
>> felelőssé tenni egy mai népet, amelyet több ezer évvel ezelőtti elődei az
>> akkori szokásoknak megfelelően esetleg elkövettek (és amelyet bőven
>> elkövethettek más népek is), bár erre nézve bizonyíték egyébként nincs
>> (rögtön a Tóra után Józsué könyvéből értesülünk arról, hogy a zsidók nem
>> követték ezt a parancsot) - nevetséges és veszélyes is. Ha valaki ma ezt a
>> "szent háborút" hirdeti, az is veszélyes - bárki is tegye ezt, bármilyen
>> "szent" cél nevében. Mi is fennakadunk ugyebár azon, ha valakik még mindig
>> a kalandozásainkat vetik a szemünkre, pedig azok közel sem voltak "szent"
>> háborúk - igaz, különösebben büszkélkednünk sem kell velük, nem attól
>> leszünk jobb nemzet.
>>
>>
>>
>> Drezda bombázása sem volt a szövetségesek szemében semmilyen szempontból
>> sem "szakrális" cselekmény, mint ahogy a nácik tekintettek a zsidók
>> meggyilkolására, a világ "megváltását" várva ettől. Ettől természetesen
>> Drezda bombázása nem lesz kisebb embertelenség, de attól sem lesz nagyobb,
>> ha a holokauszt szóval szeretnénk illetni.
>>
>>
>>
>> Ami felmerül Drezda vonatkozásában (is), hogy honnét tekinthető valami
>> háborús bűnnek. Vannak vitán felül álló esetek (mint például harci
>> cselekményeken kívül fegyvertelen civilek vagy hadifoglyok lemészárlása),
>> azonban a modern harcászat "totális" volta mellett a harci cselekmények
>> "hatósugarában" lévő gyilkolások vajon minek számítanak? A nyugati
>> szövetségesek által a németek harci morálját rombolni kívánó és így a
>> győzelmet elősegítő városbombázások vajon háborús bűnök vagy harci
>> cselekmények? Hasonló műveletekre egyébként sor került már az amerikai
>> polgárháborúban is, amikor Ulysses Grant a déliek ellenállást azzal kívánta
>> többek között megtörni, hogy minél nagyobb pusztítást vitt véghez a
>> hátországukban, vagy az I. világháborúban a németek vittek végbe hatalmas
>> pusztítást Észak-Franciaországban és Belgiumban - igaz, tömegeket nem
>> gyilkoltak - , hogy csökkentsék az ellenfél harci potenciálját.
>>
>>
>>
>> Lásd még minderről az alábbi írást is, ami röviden érinti ezt a kérdést
>> is, de érzékeltetve, hogy ez a kérdés (sincs) még nincs lezárva:
>>
>>
>>
>>
>> http://www.mult-kor.hu/20130212_ujra_lebombaztam_volna_drezdat?utm_source=featurebox4&utm_medium=url&utm_campaign=featurebox201302
>>
>>
>>
>> Amit biztosan kijelenthetünk, hogy maga a háború csapás az emberiségre,
>> különösen az érintettekre. Összességében azonban ami fontos szerintem, az a
>> dolgok megkülönböztetésének képessége és a hátsó, rossz szándékok
>> elutasítása.
>>
>>
>>
>> Amit még most utólag hozzátennék, az a számok kérdése: lentebb *
>> százezrekről* van szó mind a holokauszt, mind a drezdai bombázások
>> áldozatainak az említésénél, nyilván azért, hogy a szerző az áldozatok
>> számát mindkét esetben azonos nagyságrendűnek tüntesse fel. Sajnos ez így
>> tovább erősíti azt a gyanút, hogy a náci tettekről egyébként jól
>> megfogalmazott mondat csak bokréta a kalapon, hiszen a koncentrációs és *
>> megsemmisítő* táborok áldozatainak a száma *milliókra* rúgott, és a *cikkben megfogalmazott
>> * csoportok közül a zsidók voltak messze a legszámosabbak. Nem hiszem,
>> hogy ezzel a számháborúval előrébb lépünk, vagy hogy ettől majd másképp
>> látjuk a világot, és mindenki megvilágosodik. A holokauszt relativizálás
>> erői rossz és nagyon veszélyes pályán játszanak, amire szerintem nem szabad
>> rálépni. Nem feltétlenül a történelmi eseményeket kell ugyanis revízió alá
>> venni, hanem azt, ahogyan bánunk velük. Nem a holokauszt egyedisége a
>> kérdés, hanem az, hogy ebből mi következik a túlélőkre, a következő
>> nemzedékekre vagy a múlt feldolgozására.
>>
>>
>>
>> A dolog persze itt sem könnyű: a holokauszt jelenlegi
>> emlékezéspolitikájának védelmezői nem teljesen ok nélkül attól félnek, hogy
>> aki ezt a témát veti fel, valójában az is magát a holokausztot veszi célba,
>> ez tehát mintegy "külső" védvonalként is működik - ami persze így érthető
>> tiltakozást vált ki a háború utáni nem zsidó generációk részéről. Az
>> előítéletek így tovább élnek, minden irányból és egyre mélyebben. Nem
>> tudom, mennyi idő és pontosan mi szükséges hozzá, hogy itt egy félelem
>> nélküli, minél átfogóbb konszenzus szülessen, de attól tartok, sok idő és
>> sok erőfeszítés, ráadásul az általam említett szakrális dimenzióba helyezés
>> is. A lenti írás sajnos úgy érzem, nem ezeket segíti elő.
>>
>>
>>
>> Péter
>>
>>
>>
>> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:
>> grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] *On Behalf Of *Emoke Greschik
>> *Sent:* Saturday, September 21, 2013 1:57 PM
>> *To:* grem at turul.banki.hu; Emoke Greschik
>> *Subject:* [Grem] !!! holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá
>> mint Hiroshima és Nagaszaki áldozatai
>>
>>
>>
>> Weinzierl Tamás, k.Lttagtól egy másik listáról:
>> *
>> "Bombenholocaust*
>>
>>  *gondola.hu -- 2013.02.12., Jack Corn*
>>
>> *http://www.gondola.hu/cikkek/52797*
>>
>>  *62 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal
>> égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború
>> során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt
>> *- *még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.*
>>
>> *1945. február 13-án este fél 10-kor *az *angol királyi légierő összesen
>> 1049* Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú *bombázója* két,
>> egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és *kevesebb mint öt perc
>> alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a
>> légvédelem nélkül maradt városra*. A három óra múlva bekövetkezett *második
>> hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra* és az
>> angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.
>>
>> Az első légitámadást *követő két napban az amerikai légierő B-17-es
>> bombázókkal további négy támadást* intézett az égő, füstölgő, már régóta
>> csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az
>> amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak
>> le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott
>> támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap
>> alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú
>> *napalm*, magnézium, termit, klorin-triflurid és *fehér foszfor*tartalmú gyújtóbombát dobtak le.
>>
>> * A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem
>> lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható
>> utat az Elba partja jelentette.* *Ezt az életbe vezető kis ösvényt* az
>> alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is
>> *napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és
>> gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.*
>>
>> Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és
>> történészek *a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a
>> támadások nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még
>> épségben maradt drezdai vasúti csomópontot* *és a* környékére telepített
>> *ideiglenes kommunikációs központokat* akarták megsemmisíteni. *Ennek az
>> állításnak sok más mellett az is ellentmond*: hogy a szövetségesek az
>> 1945. február 13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy
>> alkalommal (1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és
>> 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító
>> pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított
>> telefonközpontokat.
>>
>> A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást,
>> hogy az angol városok, pl. *Coventry 1940 november 14.-i német bombázását
>> * akarták ilyen módon "egyensúlyozni." Coventryt azon a napon 449 német
>> bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember
>> vesztette életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani
>> sem lehet, *a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak*, és a
>> londoni levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a
>> titkosítás alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy *a Churchill
>> vezette angol kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai
>> előtt eltervezte a bombázásokat a német városok ellen.*
>>
>> *Az angolok** nem csak tervezték, de a Coventry elleni német bombázás
>> előtt 14 hónappal már bombáztak is német városokat. *Négy nappal a II.
>>  világháború kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút
>> üzent a náci Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók
>> berepültek Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől
>> mentes, sűrűn lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol
>> légitámadást követték az 1940 január 12.-i és az 1940 március 20.-i
>> légitámadások más német városok ellen, és csak ezután fél évvel bombázták a
>> németek először Coventryt és a többi angol várost.
>>
>> *A háború során Drezda előtt az alábbi német városokat bombáztáktöbbé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő gépei:
>> *
>>
>> Kiel, Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg,
>> Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück,
>> Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt,
>> Bocholt, Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld,
>> Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz,
>> Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens,
>> Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München,
>> Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim,
>> Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt,
>> Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse,
>> Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen,
>> Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és
>> Aschaffenburg.
>>
>> Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra
>> 38,319, Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó
>> melletti Frankfurtra 29,209,  Brémára 25,513, Mannheimre 25,181,
>> Stuttgartra 24,919, Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre
>> 22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére
>> 11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna,
>> zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.
>>
>> *A német városok elleni szovjet légitámadások ebben nincsenek benne, a
>> szovjetek nagyrészt a Vörös Hadsereg harckocsis alakulatai előtti
>> hadszínteret, kisebb falvakat, német katonai egységeket, laktanyákat,
>> raktárakat, stb. támadták* az angol vagy az amerikai repülőgépeknél
>> rosszabbul felszerelt, kisebb hatótávolságú és  teherbírású, gyengébben
>> felfegyverzett gépeikkel.
>>
>> *A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a
>> civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat.* A háború
>> előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros *1945 februárjában már
>> 1,2-1,5 millió embernek** adott menedéket,* és a nagy, több emeletes
>> bérházak *szobáiban 30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek.*Sok volt köztük a Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik)
>> és a kelet felől közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől
>> tömegesen menekülő idős ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével
>> feküdtek a hátrahagyott, ápolásra szoruló sebesült és többnyire
>> mozgásképtelen német katonák. A támadás napján Drezdában sok száz
>> Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból, Ausztriából,
>> Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült család is
>> volt.
>>
>> *Drezdában 1945 februárjában* a szervezett német államot *már csak
>> egyedül a polgári védelem képviselte, nem volt légvédelem sem,* mert a
>> legyőzött *Wehrmacht** *a náci párt tagjaival és a köztisztviselői
>> karral együtt, eleget téve a nemzetközi Vöröskereszt követelésének, *1944
>> karácsonyára kivonult a városból**.* *Drezda a felgyújtásának napján már
>> hetek óta a Vöröskereszt oltalma alá helyezett város volt*, *a
>> háztetőkre hatalmas vörös kereszteket festettek, és az épületek ablakaiban
>> kinn voltak a nagy, lepedőkből készített vöröskeresztes fehér zászlók.*
>>
>> A legnagyobb, és a mai napig tartó *heves vitát a halottak száma jelenti.
>> * A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma
>> meglehetősen széles skálán mozog, *a még mindig erős politikai nyomás
>> alatt tartott történészek* *40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az
>> elégett, porrá, hamuvá vagy füstté vált emberek számát.*
>>
>> Az első, valószínűtlenül alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes
>> angol történészektől, egy másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a
>> Joseph Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda
>> nevű minisztérium egyik, 1945 áprilisának végén Berlinbe küldött
>> jelentéséből származik. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel,
>> hogy további harcra, bosszúra és kitartásra hívja fel a már elvérzett és
>> minden reményt feladott német népet. A hidegháborútól vezérelt,
>> ideológiailag megzavart szovjet politikusok, történészek azért hangoztatták
>> a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös Hadsereg megszállása alá került
>> Kelet-Németországban és a területén alakult Német Demokratikus
>> Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és amerikaellenes
>> hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek beszélnek,
>> fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések alapján.
>>
>> A legtöbb becslés 2-300 ezer halottat említ, * Konrad Adenauer**,* a
>> háború utáni demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata
>> párt) megalapítója, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy *1955-ös
>> interjújában kereken 250 ezer halottról** beszélt*, *a Vöröskereszt 275
>> ezer elhunytat tüntetett fel *egy belső használatra kiadott
>> jelentésében, és a német polgári védelem egyik volt vezetője az 50-es
>> években 202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre összehordott halottról írt az
>> emlékirataiban.
>>
>> Egy másik, a polgári védelem kötelékében szolgált és később a
>> Bundeswehrtől 1950-es évek végén nyugdíjba ment német katonatiszt a
>> feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer megtalált halottról ír: ő az embereivel
>> akkor 35 ezer halottat tudott azonosítani, ennyinek állított ki halotti
>> bizonyítványt, 50 ezerről a hozzátartozók valószínűsítették, hogy a
>> rokonaikat találták meg és 168 ezer emberrel nem tudtak mit csinálni, mert
>> a hullák felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált
>> halottak száma, de *a Drezdában látottak alapján a véleménye szerint két
>> nap alatt eltűntek és elhunytak száma több mint fél millió ember volt,* *elsősorban
>> az idegen, ismeretlen és senki által nem keresett menekültek nagy száma
>> miatt, akik a városlakókkal együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy
>> váltak hamuvá* a mindent elemésztő tűzben.
>>
>> A várost később megszálló Vörös Hadsereg adatai szerint az 1946-os
>> drezdai romeltakarítások idején a Németország minden részéből dolgozni
>> érkező emberekkel együtt a helyi lakosság száma nem érte el a 180 ezret.
>>  Még 1947-ben is találtak 2-300 egymásra borult halottat rejtő beomlott
>> légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos száma valószínűleg soha nem fog
>> kiderülni.
>>
>> *Az 1945 augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő
>> években a radioaktív betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140
>> ezer, Nagaszakiban 74 ezer) főként polgári áldozatot követeltek.* Ezek
>> amerikai forrásból származó becslések, *a japán jelentések több, a két
>> városban összesen kb. 300 ezer halottról számolnak be.* A japán
>> áldozatok pontos száma a drezdaihoz hasonló okokból szintén
>> megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul elégett emberek nagy
>> száma miatt.
>>
>> A bombázások következtében *Drezdában a földfelszín fölött órákon át
>> tartó 1700-1900 C fokos pokoli hőmérséklet alakult ki,* a városban sok
>> négyzetkilométeres, előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben
>> az együtt égő tűz miatt *az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a
>> levegőből*, *akik nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok
>> elpusztultak a tűzben, megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és
>> futó, menekülő emberek tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz
>> következtében kialakult légörvények sorozata:* ők széttárt karokkal,
>> lábakkal, csomagostól, kisgyerekestől *a földről felrepülve pillanatok
>> alatt nyomtalanul elégtek* és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben. *1945
>> februárjában az angol és az amerikai légierő Drezda városát a szó
>> legszorosabb értelmében egy hatalmas krematóriummá változtatta.*
>>
>> *A holokauszt szó a görög holokauston szóból származik, jelentése emberek
>> elégetését, tűzben való megsemmisítését jelenti.* A náci Németországnak
>> és vezetőjének, Adolf Hitlernek az embertelenül gyilkos fajüldöző
>> politikája keretében *a II. világháború alatt a németek és
>> szövetségeseik zsidók, cigányok, homoszexuálisok, kommunisták, értelmi
>> fogyatékosok százezreit deportálták a koncentrációs táborokba, sokukat a
>> háború alatt épített gázkamrákban gyilkolták le, és holttestüket a
>> gázkamrák melletti kemencékben égették el.*
>>
>> Vitathatatlan, hogy az azóta már fogalommá vált * angolosított holocaust
>> *szó erre teljes joggal vonatkoztatható, de az is jogos és helyénvaló,
>> és annak is itt van már az ideje, hogy a* Drezda elpusztítását
>> jelképező, az angol és amerikai bombázók okozta 1900 Celsius fokos iszonyú
>> tűzrengetegben szörnyethalt sok százezer ember halálára emlékeztető
>> Bombenholocaust szót is megismerje a világ.*
>>
>> Az Európa sok országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945
>> február 13.-án és február 14.-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos
>> szőnyegbombázás volt *az emberiség történelmének egyik legnagyobb
>> háborús bűncselekménye** és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt
>> elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is,
>> * amiben emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált."
>> több
>>  ------------------------------
>>
>> Confidentiality Note: This e-mail is intended only for the person(s) or
>> entity(ies) to which it is addressed and may contain information that is
>> privileged, confidential or otherwise protected from disclosure. Any
>> review, retransmission or other use of, or taking of any action in reliance
>> upon this information by anyone other than the intended recipient(s) is
>> prohibited. If you have received this e-mail in error, please notify the
>> sender immediately and destroy the entire message.
>> Disclaimer: Any e-mail messages from Magyar Nemzeti Bank shall not be
>> binding nor construed as constituting any obligation on the part of Magyar
>> Nemzeti Bank, unless Magyar Nemzeti Bank and the recipient(s) have explicit
>> otherwise agreed upon in writing.
>>
>>  Please consider the environment before printing this email.
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130924/abe4531c/attachment.html 