[Grem] !!! holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá mint Hiroshima és Nagaszaki áldozatai

[Emoke Greschik]

Weinzierl Tamás, k.Lttagtól egy másik listáról:
*
"Bombenholocaust*

 *gondola.hu -- 2013.02.12., Jack Corn*

*http://www.gondola.hu/cikkek/52797*

 *62 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette
fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során
egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt *- *még
a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.*

*1945. február 13-án este fél 10-kor *az *angol királyi légierő összesen **
1049* Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú *bombázója* két,
egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és *kevesebb mint öt perc
alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott **a légvédelem
** nélkül maradt városra*. A három óra múlva bekövetkezett *második
hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra* és az
angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.

Az első légitámadást *követő két napban az amerikai légierő B-17-es
bombázókkal további négy támadást* intézett az égő, füstölgő, már régóta
csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az
amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak
le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott
támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap
alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú *
napalm*, magnézium, termit, klorin-triflurid és *fehér foszfor* tartalmú
gyújtóbombát dobtak le.

* A** 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem
lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható
utat az Elba partja jelentette.* *Ezt az életbe vezető kis ösvényt* az
alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is
*napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket
a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.*

Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és
történészek *a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások
nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt
drezdai vasúti csomópontot* *és a* környékére telepített *ideiglenes
kommunikációs központokat* akarták megsemmisíteni. *Ennek az állításnak sok
más mellett az is ellentmond*: hogy a szövetségesek az 1945. február
13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal
(1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és 1945 április
17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a
mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat.

A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy
az angol városok, pl. *Coventry 1940 november 14.-i német
bombázását*akarták ilyen módon "egyensúlyozni." Coventryt azon a napon
449 német
bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember
vesztette életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani
sem lehet, *a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak*, és a londoni
levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás
alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy *a Churchill vezette angol
kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt
eltervezte a bombázásokat a német városok ellen.*

*Az angolok** nem csak tervezték, de a Coventry elleni német bombázás előtt
14 hónappal már bombáztak is német városokat. *Négy nappal a II.
 világháború kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút
üzent a náci Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók
berepültek Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől
mentes, sűrűn lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol
légitámadást követték az 1940 január 12.-i és az 1940 március 20.-i
légitámadások más német városok ellen, és csak ezután fél évvel bombázták a
németek először Coventryt és a többi angol várost.

*A háború során Drezda előtt az alábbi német városokat
bombáztáktöbbé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő gépei:
*

Kiel, Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg,
Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück,
Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt,
Bocholt, Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld,
Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz,
Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens,
Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München,
Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim,
Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt,
Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse,
Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen,
Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és
Aschaffenburg.

Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra
38,319, Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó
melletti Frankfurtra 29,209,  Brémára 25,513, Mannheimre 25,181,
Stuttgartra 24,919, Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre
22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére
11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna,
zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.

*A német városok elleni szovjet légitámadások ebben nincsenek benne, a
szovjetek nagyrészt a Vörös Hadsereg harckocsis alakulatai előtti
hadszínteret, kisebb falvakat, német katonai egységeket, laktanyákat,
raktárakat, stb. támadták* az angol vagy az amerikai repülőgépeknél
rosszabbul felszerelt, kisebb hatótávolságú és  teherbírású, gyengébben
felfegyverzett gépeikkel.

*A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a
civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat.* A háború
előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros *1945 februárjában már 1,2-1,5
millió embernek adott menedéket,* és a nagy, több emeletes bérházak *szobáiban
30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek.* Sok volt köztük a
Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől
közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő
idős ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott,
ápolásra szoruló sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A
támadás napján Drezdában sok száz Magyarországról, Lengyelországból,
Fehéroroszországból, Ausztriából, Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából
és Baltikumból menekült család is volt.

*Drezdában 1945 februárjában* a szervezett német államot *már csak egyedül
a polgári védelem képviselte, nem volt légvédelem sem,* mert a legyőzött *
Wehrmacht * a náci párt tagjaival és a köztisztviselői karral együtt,
eleget téve a nemzetközi Vöröskereszt követelésének, *1944 karácsonyára
kivonult a városból.* *Drezda a felgyújtásának napján már hetek óta a
Vöröskereszt oltalma alá helyezett város volt*, *a háztetőkre hatalmas
vörös kereszteket festettek, és az épületek ablakaiban kinn voltak a nagy,
lepedőkből készített vöröskeresztes fehér zászlók.*

A legnagyobb, és a mai napig tartó *heves vitát a halottak száma
jelenti.*A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma
meglehetősen
széles skálán mozog, *a még mindig erős politikai nyomás alatt tartott
történészek* *40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, porrá, hamuvá
vagy füstté vált emberek számát.*

Az első, valószínűtlenül alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes
angol történészektől, egy másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a
Joseph Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda
nevű minisztérium egyik, 1945 áprilisának végén Berlinbe küldött
jelentéséből származik. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel,
hogy további harcra, bosszúra és kitartásra hívja fel a már elvérzett és
minden reményt feladott német népet. A hidegháborútól vezérelt,
ideológiailag megzavart szovjet politikusok, történészek azért hangoztatták
a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös Hadsereg megszállása alá került
Kelet-Németországban és a területén alakult Német Demokratikus
Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és amerikaellenes
hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek beszélnek,
fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések alapján.

A legtöbb becslés 2-300 ezer halottat említ, *Konrad Adenauer,* a háború
utáni demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata párt)
megalapítója, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy *1955-ös
interjújában kereken 250 ezer halottról** beszélt*, *a Vöröskereszt
275 ezerelhunytat tüntetett fel
*egy belső használatra kiadott jelentésében, és a német polgári védelem
egyik volt vezetője az 50-es években 202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre
összehordott halottról írt az emlékirataiban.

Egy másik, a polgári védelem kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől
1950-es évek végén nyugdíjba ment német katonatiszt a feljegyzéseire
hivatkozva 253 ezer megtalált halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer
halottat tudott azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50
ezerről a hozzátartozók valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg
és 168 ezer emberrel nem tudtak mit csinálni, mert a hullák
felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált halottak
száma, de *a Drezdában látottak alapján a véleménye szerint két nap alatt
eltűntek és elhunytak száma több mint fél millió ember volt,* *elsősorban
az idegen, ismeretlen és senki által nem keresett menekültek nagy száma
miatt, akik a városlakókkal együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy
váltak hamuvá* a mindent elemésztő tűzben.

A várost később megszálló Vörös Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai
romeltakarítások idején a Németország minden részéből dolgozni érkező
emberekkel együtt a helyi lakosság száma nem érte el a 180 ezret.  Még
1947-ben is találtak 2-300 egymásra borult halottat rejtő beomlott
légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos száma valószínűleg soha nem fog
kiderülni.

*Az 1945 augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő években a
radioaktív betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer,
Nagaszakiban 74 ezer) főként polgári áldozatot követeltek.* Ezek amerikai
forrásból származó becslések, *a japán jelentések több, a két városban
összesen kb. 300 ezer halottról számolnak be.* A japán áldozatok pontos
száma a drezdaihoz hasonló okokból szintén megállapíthatatlan, itt is
elsősorban a nyomtalanul elégett emberek nagy száma miatt.

A bombázások következtében *Drezdában a földfelszín fölött órákon át tartó
1700-1900 C fokos pokoli hőmérséklet alakult ki,* a városban sok
négyzetkilométeres, előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben
az együtt égő tűz miatt * az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből*,
*akik nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben,
megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek
tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult
légörvények sorozata:* ők széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól,
kisgyerekestől *a földről felrepülve pillanatok alatt nyomtalanul
elégtek*és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben.
*1945 februárjában az angol és az amerikai légierő Drezda városát a szó
legszorosabb értelmében egy hatalmas krematóriummá változtatta.*

*A holokauszt szó a görög holokauston szóból származik, jelentése emberek
elégetését, tűzben való megsemmisítését jelenti.* A náci Németországnak és
vezetőjének, Adolf Hitlernek az embertelenül gyilkos fajüldöző politikája
keretében *a II. világháború alatt a németek és szövetségeseik zsidók,
cigányok, homoszexuálisok, kommunisták, értelmi fogyatékosok százezreit
deportálták a koncentrációs táborokba, sokukat a háború alatt épített
gázkamrákban gyilkolták le, és holttestüket a gázkamrák melletti
kemencékben égették el.*

Vitathatatlan, hogy az azóta már fogalommá vált *angolosított holocaust *szó
erre teljes joggal vonatkoztatható, de az is jogos és helyénvaló, és annak
is itt van már az ideje, hogy a* Drezda elpusztítását jelképező, az angol
és amerikai bombázók okozta 1900 Celsius fokos iszonyú tűzrengetegben
szörnyethalt sok százezer ember halálára emlékeztető Bombenholocaust szót
is megismerje a világ.*

Az Európa sok országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945
február 13.-án és február 14.-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos
szőnyegbombázás volt *az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús
bűncselekménye és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett
legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is,* amiben
emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált."
több
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130921/3fb54f0b/attachment.html