<div dir="ltr">Weinzierl Tamás, k.Lttagtól egy másik listáról:<br><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span><b><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><br>
"Bombenholocaust</span></b>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"> </span><i><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><a href="http://gondola.hu" target="_blank">gondola.hu</a> --
2013.02.12., Jack Corn</span></i></p>
<p style="text-align:justify"><i><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><a><span style="color:windowtext;text-decoration:none">http://www.gondola.hu/cikkek/52797</span></a></span></i><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"> </span><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b>62 évvel ezelőtt
az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel
egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem
pusztítottak el ennyi embert két nap alatt </b></u>- <u>még a Hirosima vagy Nagaszaki
elleni atomtámadásokban sem.</u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b>1945. február
13-án este fél 10-kor </b></u>az <u><b>angol királyi légierő összesen </b></u></span><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b>1049</b></u> Avro
Lancester és De Havilland Mosquitos típusú <u><b>bombázója</b></u> két, egymás utáni hullámban
berepült Drezda fölé, és <u><b>kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna
hagyományos és gyújtóbombát dobott </b></u><strong><u><b>a légvédelem</b></u></strong><b><u> nélkül maradt
városra</u></b>. A három óra múlva bekövetkezett <u><b>második hullámban újabb 529
Lancester támadt a már fáklyaként égő városra</b></u> és az angol gépek ezúttal
kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Az első
légitámadást <u><b>követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további
négy támadást</b></u> intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási
menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna
hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát
ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb
arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű
bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú <strong>napalm</strong>, magnézium,
termit, klorin-triflurid és <strong>fehér foszfor</strong> tartalmú gyújtóbombát
dobtak le.</span></p>
<p style="text-align:justify"><u><b><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"> A</span></b></u><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b> 3-4 emelet
magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként
lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja
jelentette.</b></u> <u><b>Ezt az életbe vezető kis ösvényt</b></u> az alacsonyan szálló angol és
amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is <u><b>napokon át többször bombázták,
és a <strong>menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel
ezrével lőtték bele a folyóba</strong>.</b></u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Volt angol és
amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek <b>a háború
után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság
ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot</b> <u><b>és a</b></u>
környékére telepített <u><b>ideiglenes kommunikációs központokat</b></u> akarták
megsemmisíteni. <u><b>Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond</b></u>: hogy a
szövetségesek az 1945. február 13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer,
összesen négy alkalommal (1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március
2-án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító
pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított
telefonközpontokat.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">A britek
korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy az angol
városok, pl. <strong>Coventry 1940 november 14.-i német bombázását</strong>
akarták ilyen módon "egyensúlyozni." Coventryt azon a napon 449 német bombázó
támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember vesztette
életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem lehet,
<strong>a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak</strong>, és a londoni
levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól
feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy <u><strong>a Churchill vezette angol
kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt eltervezte a
bombázásokat a német városok ellen.</strong></u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><strong>Az
angolok</strong><u> nem csak tervezték, de <strong>a Coventry elleni német bombázás
előtt 14 hónappal már bombáztak is német városokat</strong>. </u>Négy nappal a II.
világháború kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút
üzent a náci Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók berepültek
Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől mentes, sűrűn
lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol légitámadást követték az
1940 január 12.-i és az 1940 március 20.-i légitámadások más német városok
ellen, és csak ezután fél évvel bombázták a németek először Coventryt és a többi
angol várost.</span></p>
<p style="text-align:justify"><u><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">A háború során
<strong>Drezda előtt</strong> <strong>az alábbi német városokat
bombázták</strong> többé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő
gépei:</span></u></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Kiel,
Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg,
Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück,
Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt,
Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, Mönchengladbach,
Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad
Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim,
Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München, Augsburg, Straubing,
Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt,
Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen,
Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt,
Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal,
Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és Aschaffenburg.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Amerikai adatok
szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra 38,319, Essenre 36,825,
Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó melletti Frankfurtra
29,209, Brémára 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919, Dortmundra
24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre
18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére 11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra
10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna, zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött
bombát dobtak a szövetségesek.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b>A német városok
elleni <strong>szovjet légitámadások ebben nincsenek benne</strong>, a szovjetek
nagyrészt a Vörös Hadsereg harckocsis alakulatai előtti hadszínteret, kisebb
falvakat, német katonai egységeket, laktanyákat, raktárakat, stb. támadták</b></u> az
angol vagy az amerikai repülőgépeknél rosszabbul felszerelt, kisebb
hatótávolságú és teherbírású, gyengébben felfegyverzett
gépeikkel.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b>A német
nagyvárosok közül a támadás napjáig <strong>egyedül Drezda úszta meg</strong> a
civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat.</b></u> A háború előtt
(1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros <u><b><strong>1945 februárjában már 1,2-1,5
millió embernek</strong> adott menedéket,</b></u> és a nagy, több emeletes bérházak
<u><b>szobáiban 30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek.</b></u> Sok volt köztük a
Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől
közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő idős
ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott, ápolásra
szoruló sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A támadás napján
Drezdában sok száz Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból,
Ausztriából, Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült
család is volt.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><b>Drezdában 1945
februárjában</b> a szervezett német államot <u><b>már csak egyedül a polgári védelem
képviselte, nem volt légvédelem sem,</b></u> mert a legyőzött <u><strong>Wehrmacht</strong> </u>
a náci párt tagjaival és a köztisztviselői karral együtt, eleget téve a
nemzetközi Vöröskereszt követelésének, <u><strong>1944 karácsonyára kivonult a
városból</strong>.</u> <u>Drezda a felgyújtásának napján már hetek óta <strong>a
Vöröskereszt oltalma alá helyezett város volt</strong></u>, <u><b>a háztetőkre hatalmas
vörös kereszteket festettek, és az épületek ablakaiban kinn voltak a nagy,
lepedőkből készített vöröskeresztes fehér zászlók.</b></u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">A legnagyobb, és
a mai napig tartó <u><b>heves vitát <strong>a halottak száma</strong> jelenti.</b></u> A
bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen széles
skálán mozog, <u><b>a még mindig erős politikai nyomás alatt tartott történészek</b></u> <u><b>40-50
ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, porrá, hamuvá vagy füstté vált emberek
számát.</b></u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Az első,
valószínűtlenül alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes angol
történészektől, egy másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a Joseph
Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda nevű
minisztérium egyik, 1945 áprilisának végén Berlinbe küldött jelentéséből
származik. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel, hogy további
harcra, bosszúra és kitartásra hívja fel a már elvérzett és minden reményt
feladott német népet. A hidegháborútól vezérelt, ideológiailag megzavart szovjet
politikusok, történészek azért hangoztatták a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös
Hadsereg megszállása alá került Kelet-Németországban és a területén alakult
Német Demokratikus Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és
amerikaellenes hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek
beszélnek, fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések
alapján.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">A legtöbb
becslés 2-300 ezer halottat említ, <u><strong>Konrad Adenauer</strong>,</u> a háború
utáni demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata párt)
megalapítója, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy
<strong>1955-ös interjújában <u>kereken 250 ezer halottról</u></strong><u> beszélt</u>, <u><b>a
<strong>Vöröskereszt 275 ezer</strong> elhunytat tüntetett fel </b></u>egy belső
használatra kiadott jelentésében, és a német polgári védelem egyik volt vezetője
az 50-es években 202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre összehordott halottról
írt az emlékirataiban.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Egy másik, a
polgári védelem kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől 1950-es évek
végén nyugdíjba ment német katonatiszt a feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer
megtalált halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott
azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50 ezerről a
hozzátartozók valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg és 168 ezer
emberrel nem tudtak mit csinálni, mert a hullák felismerhetetlenségig
összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált halottak száma, de <u><b>a Drezdában
látottak alapján a véleménye szerint <strong>két nap alatt eltűntek és elhunytak
száma több mint fél millió ember volt</strong>,</b></u> <u><b>elsősorban az idegen, ismeretlen
és senki által nem keresett menekültek nagy száma miatt, akik a városlakókkal
együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy váltak hamuvá</b></u> a mindent elemésztő
tűzben.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">A várost később
megszálló Vörös Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai romeltakarítások
idején a Németország minden részéből dolgozni érkező emberekkel együtt a helyi
lakosság száma nem érte el a 180 ezret. Még 1947-ben is találtak 2-300
egymásra borult halottat rejtő beomlott légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos
száma valószínűleg soha nem fog kiderülni.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u><b>Az 1945
augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő években a radioaktív
betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer, Nagaszakiban 74
ezer) főként polgári áldozatot követeltek.</b></u> Ezek amerikai forrásból származó
becslések, <u><b>a japán jelentések több, a két városban összesen kb. 300 ezer
halottról számolnak be.</b></u> A japán áldozatok pontos száma a drezdaihoz hasonló
okokból szintén megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul elégett
emberek nagy száma miatt.</span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">A bombázások
következtében <u>Drezdában a földfelszín fölött <strong>órákon át tartó <a href="tel:1700-1900" value="+3617001900" target="_blank">1700-1900</a> C
fokos pokoli hőmérséklet alakult ki</strong>,</u> a városban sok négyzetkilométeres,
előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben az együtt égő tűz miatt <u>
<strong>az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből</strong></u>, <u><b>akik nem
haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben, megfulladtak a
füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek tízezreit kapta fel az
utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult légörvények sorozata:</b></u> ők
széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól, kisgyerekestől <u><b>a földről felrepülve
pillanatok alatt nyomtalanul elégtek</b></u> és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben.
<strong>1945 februárjában az angol és az amerikai légierő <u>Drezda városá</u>t a szó
legszorosabb értelmében <u>egy hatalmas krematóriummá</u>
változtatta.</strong></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"><u>A
<strong>holokauszt szó</strong> a görög holokauston szóból származik, jelentése
<strong>emberek elégetését, tűzben való megsemmisítését</strong> jelenti.</u> A náci
Németországnak és vezetőjének, Adolf Hitlernek az embertelenül gyilkos fajüldöző
politikája keretében <u><b>a II. világháború alatt a németek és szövetségeseik zsidók,
cigányok, homoszexuálisok, kommunisták, értelmi fogyatékosok százezreit
deportálták a koncentrációs táborokba, sokukat a háború alatt épített
gázkamrákban gyilkolták le, és holttestüket a gázkamrák melletti kemencékben
égették el.</b></u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Vitathatatlan,
hogy az azóta már fogalommá vált <u><b>angolosított holocaust </b></u>szó erre teljes joggal
vonatkoztatható, de az is jogos és helyénvaló, és annak is itt van már az ideje,
hogy a<u><b> Drezda elpusztítását jelképező, az angol és amerikai bombázók okozta 1900
Celsius fokos iszonyú tűzrengetegben szörnyethalt <strong>sok százezer ember
halálára emlékeztető Bombenholocaust szót is megismerje a
világ.</strong></b></u></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt"></span></p>
<span style="font-family:'Times New Roman','serif';font-size:12pt">Az Európa sok
országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945 február 13.-án és
február 14.-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt
<u><b><strong>az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús
bűncselekménye</strong> és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett
legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is,</b></u> amiben emberek
százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált."</span><br>több</div>