[Grem] ma: Sándor István vértanút boldoggá avatják

[Emoke Greschik]

 Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök: "Sándor Istvánnal a jeltelenség jelét
kapjuk"
2013. október 19. szombat, 06:00 | Írta: Szerkesztő

[image: sandoristvan]*
"A legfontosabb a mindennapisága, egyszerűsége, az, hogy szentnek lenni nem
jelent valami kirívót, valami különlegeset, utánozhatatlant, nagyon
távollévőt, hanem egy kisváros egyszerű proli gyereke gyenge tanulmányok
után egy úton, ha a hivatását felismeri és azt megéli, akkor igenis szent
lehet." Ma avatják boldoggá a fiatalon kivégzett Sándor István szalézi
szerzetest.
*
*- **Hogyan lett Sándor István, egy szolnoki munkás fiatal szalézi
szerzetes testvér?**
*

- Szolnokon nincsenek szaléziak és nem is voltak soha. Családja *a
ferencesek templomába járt*. Sándor István *a Szalézi Értesítőn keresztül
ismerte meg Don Bosco lelkiségét*. Ez a folyóirat, amit maga Don Bosco
alapított, és azóta is minden szalézi tartományban megjelenik a saját
nyelvén, volt az, ami megismertette Sándor Istvánnal Don Boscót, és ami
lelkesítette őt.

*- Mikor lépett be Sándor István a szaléziak közé?*

- 1932-ben jelentkezett először, de akkor a szülei még nem adták meg a
beleegyezésüket. *1936 februárjában lett hivatalosan szalézi szerzetes
jelölt*, ekkor lépett be hivatalosan az újpesti Clarisseumba.

*- Milyen volt akkor a szaléziak magyar tartománya?*

- Egy felívelő tartományról beszélhetünk. Nagyon nagy volt a fejlődés. A
szaléziak 1913-ban telepedtek le Magyarországon, ekkor még csak az első
húsz év telt el, de a Clarisseumban már ott volt a Don Bosco-nyomda, ott
működött a tartományfőnökség, egy nagyon jó oratórium; működött a
péliföldszentkereszti, a nyergesújfalui, az óbudai szalézi rendház is. Mind
a helyek, mind a hivatások tekintetében *egy dinamikus, nagyon lendületes
szerzetesi közösség* volt.

*- Mi volt Sándor István feladata? Egyáltalán, mit jelent az, hogy
szerzetes testvér volt?*

- Sándor István életében nagyon fontos dimenzió, hogy ő szalézi testvérként
lett vértanú. A Szalézi Családnak több ága van, ebből a három legfontosabb
a szalézi szerzetes, a szalézi nővér és a szalézi munkatárs, ezt a hármat
maga Bosco Szent János alapította. *Don Bosco mellett az első szaléziak
azokból a fiatalokból kerültek ki, akik vele együtt, mellette nőttek föl
Valdoccóban az Oratóriumban, és ezek a fiúk Don Boscót látva természetes
módon papok lettek. Az első olyan fiú, aki Don Bosco mellett akart maradni,
de nem akart pap lenni, nem érezte magát erre késznek, képesnek, egy
Buzetti József nevű olasz kisfiú volt, aki viszont mindenáron mellette
akart maradni. Don Bosco is azt szerette volna, hogy vele maradjon. Ez a
kapcsolat alakítja ki Don Boscóban a szalézi testvér képét, a fogalmát.
Ezek főleg olyan mesteremberek voltak, akik Don Boscóval akartak együtt
dolgozni, de nem csak valami távoli munka-kapcsolatban, hanem vele együtt
élni, egy közösségben lenni vele. *Így alakult ki a szalézi testvér. A
szalézi rend *alapvetően papi rend, de mégis nagyon fontos a testvéri
ág*jelenléte, hiszen ők egy gyakorlatiasabb életmóddal tudják
kiegészíteni a
mi papi tevékenységünket. *Sándor Istvánnak is megvolt a maga szakmai
háttere.* Szolnokon *egy fémipari szakközépiskolában végzett*, és a Don
Bosco iránti lelkesedése összekapcsolódik a Rákospalota és Újpest határán
levő Clarisseum Don Bosco Nyomdája iránti lelkesedéssel. Ezért is kerül ő a
Clarisseumba jelöltnek, ahol a saját szakmai kompetenciáját hozzá tudja
adni a szalézi formációjához, és *így alakul ki Sándor István testvéri
hivatása.*

*- Hogyan lett ebből a munkás fiatalból végül vértanú?*

- Sándor István *szalézi életében két nagyon jelentős esemény van a II.
világháború után*: az *1948-as államosítás*, amikor a Don Bosco Nyomdát is
államosítja a kommunista diktatúra, és *a szerzetesrendek 1950. júniusi
feloszlatása*. Az államosítás után még próbálták menteni, megóvni a nyomda
értékeit a szaléziak, egy ilyen akció keretében - erről Ádám László tesz
írásban tanúságot *1950 februárjában *- lebuktak és bizony akkor *már
Sándor Istvánt figyelték az ávósok*. A későbbiekben *az volt az ő nagy
bűne, hogy együtt tartotta azokat a fiatalokat, akikkel korábban is
foglalkozott*. Ezekben a csoportokban *árva, félárva, munkásszármazású
fiatalok* voltak, *akiket az akkori diktatúra is kinézett magának, hogy
számára is alkalmas keretlegények lehetnek*. Amikor besorozták a fiúkat,
akkor Sándor István csoportjából is többeket nem az egyszerű katonasághoz,
hanem az államvédelembe soroztak be, az úgynevezett "kék ÁVÓ-ba", akik a
pártőrséget is adták. Ilyen volt például a későbbi per elsőrendű vádlottja,
Zana Albert. Ezért is születnek Sándor Istvánék perében ilyen nagyon súlyos
ítéletek: három halálos ítélet, összességében nagyon sok év börtön,
mert a*pártőrségbe besorozott fiatalokkal foglalkozó szerzeteseket meg
kellett
regulázni, meg kellett fegyelmezni.* Ha tetszik, *példát statuáltak Sándor
Istvánék esetében, hiszen korábban a diktatúra mindig vigyázott arra, hogy
azért az üldözések ellenére nyilvános halálos ítéletek ne legyenek*. *Az,
hogy megveretnek valakit, beledobnak a jéghideg Tiszába, eltüntetnek
embereket, az inkább volt a diktatúra módszere, mint az, hogy hivatalos
perben valakit elítéljenek*.

Egyébként érdekes megjegyezni, hogy Sándor István és a másik három szalézi
- Ádám László, Szitkey Károly és Varga Aladár - mint polgári személyek
szerepelnek a perben, mivel a szalézi szerzetesrendet a diktatúra '50-ben
feloszlatta, tehát nem ismerte el az ő szalézi mivoltukat, és így születnek
velük szemben ítéletek.

*Sándor Istvánnak lett volna a lehetősége arra, hogy más utat válasszon. A
vértanúság mindig valahol választható és egy személyes hitbeli döntés alatt
születik.* *Ádám László tartományfőnök nagy szeretettel készítette elő
számára több szinten is annak a lehetőségét, hogy hamis útlevéllel Nyugatra
távozzon,* Szombathelyen *már megvolt egy ember, aki átviszi a határon*, ha
mégis baj lenne,* ő azonban nem élt ezzel a lehetőséggel.* Ez nem volt az
engedelmesség megtagadása, hiszen nem kapta parancsba, hogy neki mennie
kell külföldre, hanem úgy döntött, hogy *mivel ezek a fiatalok, akik
rábízták a sorsukat, akikért ő felelős volt, itt maradnak Magyarországon,
akkor ő is velük marad.* Természetesen ekkor sem akart meghalni, hanem élni
akart a fiatalokkal együtt, a fiatalokért, de vállalva ennek a
következményeit is, akár a börtönt vagy a még súlyosabb ítéletet.

*- Van-e ebben egy kis vagányság, hogy hiába vannak ott a kék ávósok, a
pártőrség tagjai, ő mégis neveli őket, hitre oktatja őket?*

- Ő *egy szolnoki proli gyerek, aki megtanulta az élet törvényeit,
megtanult küzdeni, a dolgokkal szembenézni, és talán van benne egy kis Don
Boscótól látott fineszesség, egy kis szalézi csínytevés is,* hiszen akkor
valóban nagyon sokan inkább meghátráltak, inkább feladták, és ezt is meg
lehet érteni, hiszen nem csak a maguk, hanem Sándor Istvánnál látjuk, hogy
mások épségét is kockára tette az, aki ezt vállalta. Ő úgy gondolta,
hogy*akkor marad hűséges a hivatásához, ha végigviszi ezekkel a
fiatalokkal a
kapcsolatot, bármilyen veszély is legyen.*

*- Mitől fontos ez a történet az Egyház számára? Mi az, ami miatt boldoggá
avatják?*

- Eleve minden vértanú mindig fontos, hiszen a szentek tisztelete a
vértanúk tiszteletéből indult el - ezt néha elfelejtjük. Nagyon sok minden
van, amivel ő a ma emberéhez szól. Ha tetszik, az előbb említett vagányság
is, amit úgy is fogalmazhatunk, hogy *kreatív hűség. Nem a betű szerintihez
ragaszkodik, hanem sokkal spirituálisabb.* Azt gondolom, hogy a
legfontosabb a mindennapisága, *egyszerűsége, az, hogy szentnek lenni nem
jelent valami kirívót, valami különlegeset, utánozhatatlant, nagyon
távollévőt, hanem egy kisváros egyszerű proli gyereke gyenge tanulmányok
után egy úton, ha a hivatását felismeri és azt megéli, akkor igenis szent
lehet.* És ez a szent mindennapiság vagy a mindennapok szentsége, az
egyszerűség eszközeivel. Sándor Istvánnal a jeltelenség jelét kapjuk. Azt,
hogy nem kell kitűnni a tömegből, hanem kiválónak kell lenni a magunk
életében.

*- Magyarországon az ötvenes években sok hasonló történet volt, sok papot,
egyházi személyt, püspököt is börtönbe zártak, többet közülük ki is
végeztek. Mi Sándor István példájában az, ami őt mégis kiemeli?*

- *Rengeteg kitűnő személyisége van a magyar egyháznak, Brenner Jánostól
kezdve Kenyeres Lajoson át nagyon sokak, akiket talán alig-alig ismerünk* ,
*vagy akit nagyon is ismerünk - gondolok itt Mindszenty József "fehér
vértanúságára"*. Nem hiszem, hogy bármi is kiemelné ezek közül Sándor
Istvánt. Valamiért most a Jóisten úgy gondolta, hogy ebben a percben őrá
van szükség, és én nagyon bízom benne, és imádkozunk is érte, hogy a
többiekre is sor kerüljön. Mi azt látjuk, hogy az egész szerzetesrendet,
egyházmegyét, közösséget megerősíti az, hogy egy személyt közülük az Egyház
a Szentlélek vezetésével "hitelesít" - hiszen a boldoggá avatás egy ilyen
esemény is. Bízunk benne, hogy ez többször meg fog történni a közeljövőben.

*
A cikk Lengyel Ákos/Szaléziak.hu
<http://www.szaleziak.hu/sandoristvan/HU/>interjújának rövidített,
szerkesztett változata.
*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131019/c7de5d52/attachment.html