[Grem] Berki Viola

[Elizabeth]

Berki Viola: Boldogság felé, 1986

  

Szeptemberben, a Thorma János Múzeumban egy mini Berki Viola tárlat
keretében láthatta a közönség először a Boldogság felé (Halasi panno)
című falikép vázlatát. Párdarabja, szintén egy vázlat, ott függött
mellette a múzeum falán, és mindeddig ugyancsak ismeretlen volt a
kiállításokra járó közönség előtt. Ez utóbbi címe: János vitéz. Azt
gondolhatnánk, hogy ha műalkotások vázlatáról van szó, akkor ez már
alig-alig érdekli az átlagembert.  A reális történet azonban többet ígér
egyszerű művészettörténeti fontoskodásnál. A kiállított képek valóban
vázlatok, de gyakorlatilag teljes értékű festmények. Nem is igazi
vázlatok, inkább kisebb méretű, de festői értelemben teljes értékű
előképei egy-egy megvalósítandó és Berki Viola művészetét meghatározó,
5-6  méter hosszúságú faliképnek.

A két kép története szorosan összefügg. 2011 tavaszán, előzetes
megbeszélést követően felkerestem Szabó Károlyt, mivel tudtam, hogy a
Városháza házasságkötő termének falán lévő, Halasi pannóként ismert, öt
méter hosszúságú Berki festmény az ő tanácselnökségének idején, 1986-ban
készült. Szabó Károly kedves és segítőkész volt. Ahogy bevezetett a
nappalijába, azonnal feltűnt ez a Berki kép. Tüzetesebben megnéztem,
majd lefotóztam. Ezt követően ültünk le beszélgetni. Ő elmondta, hogy
ajándékba kapta Violától a festményt, amely valóban előképe a később
elkészült Városházi faliképnek. Ő árulta el azt is, hogy van a
festménynek egy párdarabja, amely egy városi szociális intézménybe
került. Károly ezt követően bőven fejtette ki kapcsolatának alakulását
Berki Violával, amely nem volt Viola neheztelésétől mentes, és  amely
elsősorban nem is a tanácselnöknek, hanem Kiskunhalas város korábbi
elöljáróinak szólt. A harag közvetlen előzménye az 1970-ben átadott új
pártházig vezetett. A korábbi Úttörő Ház helyén felépült új pártszékház
konferenciatermének díszítésére, a kor szokásainak megfelelően egy nagy
falikép elkészítésére írtak ki országos pályázatot. Berki Viola is
indult ezen a megmérettetésen, és meg is nyerte azt. A helyi pártvezetés
azonban nem kívánta megrendelni a nyertes képet, ugyanis azon Viola a
halasi legendáriumokból ismert huszár- és betyártörténeteket örökíttette
volna meg.  

Barcsay Jenő festőművész, a zsűri elnöke hiába támogatta Viola munkáját,
a helyi pártvezetés a kép témája megvalósításától mereven elzárkózott.
Nyilván a párt szempontjából nem tartották megfelelő szellemiségű
alkotásnak. Ez vérig sértette Violát, akinek családja már korábban is
sok hátrányt szenvedett az elmúlt negyed évszázad során.  Ezt követően a
mélyen lokálpatrióta Viola alig tette be a lábát Halasra. Szabó Károly
ismerte ezt a történetet, és miután tanácselnökké választották, ha úgy
alakult a pesti útja, mindig felkereste Violát a József-körúti
lakásukban. Minden találkozáskor  virággal kedveskedett neki. Viola
lassan kezdett megenyhülni, és megbeszélték Szabó Károllyal, hogy a
város egy nagyobb megbízást ad neki. Viola maga választotta ki a
Városháza házasságkötő termét a leendő falikép céljára. 1986-ban mutatta
be a két vázlatot. Az egyik a Boldogság felé, a másik a János vitéz
címet viselte.  A Thorma János Múzeumban most kiállított két vázlat volt
az a két kép. A választás egyértelmű volt. Szabó Károlyék a halasi
Városháza és a református templom tornyát is megörökítő képet
választották. A Boldogság felé című halasi pannót máig is ott láthatjuk
a házasságkötő terem falán.





Viola nem csak élete egyik fő művét alkotta meg ebben, hanem kárpótlást
is kapott a korábbi sérelmekért: a képen visszatérnek az 1970-ben
elveszett betyárok és huszárok is. A Boldogság felé fő témája azonban a
szeretet, a férfi és a nő kölcsönös vonzalmának örök témája. Viola ezért
is festett olyan jelenetet a kép centrumába, amely egyszerre ered az
ókori görög mitológiából, és a magyar népi-nemzeti legendáriumból. Ez
pedig Árgyélus királyfi és Tündér Szép Ilona története. Ez a sztori a
17. században jelent meg ilyen formában  Magyarországon. Gyökerei
azonban Párisz, trójai herceg és a spártai Szép Heléné szerelmi
történetéig, Homérosz Iliászáig vezetnek vissza. Ez a történet volt az
ókori világ talán leghíresebb szerelmi története. Viola ezt a témát
emeli ki a Boldogság felé című képén, hirdetve a szeretet és a szerelem
örök szépségét.



Miután Szabó Karcsiék szintén ezt a témát választották a városházi pannó
témájául, amely 1988-ra el is készült, Viola a vázlatot a tanácselnöknek
ajándékozta. Így láthattam én ezt a képet tavalyelőtt Szabó Karcsi
lakásában. A kép párdarabja után is elkezdtem nyomozni, az pedig a
Nyúl-utcai intézetből került elő.

Berki Viola a pannó elkészülte után is jó kapcsolatot ápolt a halasi
városvezetéssel. Ennek volt következménye, hogy 1999-ben mintegy 130
képét ajándékozott a városnak.  De ez már egy másik történet.

Szűcs Károly

 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131016/4560fa06/attachment.html 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 44969 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131016/4560fa06/attachment.jpe 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 46037 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131016/4560fa06/attachment-0001.jpe 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 73619 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131016/4560fa06/attachment-0002.jpe