<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">
<TITLE>Message</TITLE>

<META name=GENERATOR content="MSHTML 10.00.9200.16721"></HEAD>
<BODY>
<DIV><FONT size=4 face=Garamond>
<P 
style="BACKGROUND: white; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 9pt 2.25pt"><STRONG><SPAN 
style="FONT-SIZE: 16pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50">Berki 
Viola: Boldogság felé</SPAN></STRONG><SPAN 
style="FONT-SIZE: 16pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50">, 
1986<?xml:namespace prefix = "o" ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" 
/><o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal 
style="WORD-SPACING: 0px; MARGIN: 0in 0in 8pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%; mso-no-proof: yes"><IMG 
src="cid:745440722@16102013-25EC" width=745 height=443 
v:shapes="Picture_x0020_1"></SPAN><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%"><FONT face=Calibri><SPAN 
style="mso-spacerun: yes">&nbsp; </SPAN><o:p></o:p></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0in 0in 8pt"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%"><FONT face=Calibri>Szeptemberben, a 
Thorma János Múzeumban egy mini Berki Viola tárlat keretében láthatta a közönség 
először a Boldogság felé (Halasi panno) című falikép vázlatát. Párdarabja, 
szintén egy vázlat, ott függött mellette a múzeum falán, és mindeddig ugyancsak 
ismeretlen volt a kiállításokra járó közönség előtt. Ez utóbbi címe: János 
vitéz. Azt gondolhatnánk, hogy ha műalkotások vázlatáról van szó, akkor ez már 
alig-alig érdekli az átlagembert. &nbsp;A reális történet azonban többet ígér 
egyszerű művészettörténeti fontoskodásnál. A kiállított képek valóban vázlatok, 
de gyakorlatilag teljes értékű festmények. Nem is igazi&nbsp; vázlatok, inkább 
kisebb méretű, de festői értelemben teljes értékű előképei egy-egy 
megvalósítandó és Berki Viola művészetét meghatározó, 5-6&nbsp; méter hosszúságú 
faliképnek.<o:p></o:p></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal 
style="WORD-SPACING: 0px; MARGIN: 0in 0in 8pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%"><FONT face=Calibri>A két kép 
története szorosan összefügg. 2011 tavaszán, előzetes megbeszélést követően 
felkerestem Szabó Károlyt, mivel tudtam, hogy a Városháza házasságkötő termének 
falán lévő, Halasi pannóként ismert, öt méter hosszúságú Berki festmény az ő 
tanácselnökségének idején, 1986-ban készült. Szabó Károly kedves és segítőkész 
volt. Ahogy bevezetett a nappalijába, azonnal feltűnt ez a Berki kép. 
Tüzetesebben megnéztem, majd lefotóztam. Ezt követően ültünk le beszélgetni. Ő 
elmondta, hogy ajándékba kapta Violától a festményt, amely valóban előképe a 
később elkészült Városházi faliképnek. Ő árulta el azt is, hogy van a 
festménynek egy párdarabja, amely egy városi szociális intézménybe került. 
Károly ezt követően bőven fejtette ki kapcsolatának alakulását Berki Violával, 
amely nem volt Viola neheztelésétől mentes, és &nbsp;amely elsősorban nem is a 
tanácselnöknek, hanem Kiskunhalas város korábbi elöljáróinak szólt. A harag 
közvetlen előzménye az 1970-ben átadott új pártházig vezetett. A korábbi Úttörő 
Ház helyén felépült új pártszékház konferenciatermének díszítésére, a kor 
szokásainak megfelelően egy nagy falikép elkészítésére írtak ki országos 
pályázatot. Berki Viola is indult ezen a megmérettetésen, és meg is nyerte azt. 
A helyi pártvezetés azonban nem kívánta megrendelni a nyertes képet, ugyanis 
azon Viola a halasi legendáriumokból ismert huszár- és betyártörténeteket 
örökíttette volna meg. &nbsp;<o:p></o:p></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal 
style="WORD-SPACING: 0px; MARGIN: 0in 0in 8pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%"><FONT face=Calibri>Barcsay Jenő 
festőművész, a zsűri elnöke hiába támogatta Viola munkáját, a helyi pártvezetés 
a kép témája megvalósításától mereven elzárkózott. Nyilván a párt szempontjából 
nem tartották megfelelő szellemiségű alkotásnak. Ez vérig sértette Violát, 
akinek családja már korábban is sok hátrányt szenvedett az elmúlt negyed 
évszázad során.&nbsp; Ezt követően a mélyen lokálpatrióta Viola alig tette be a 
lábát Halasra. Szabó Károly ismerte ezt a történetet, és miután tanácselnökké 
választották, ha úgy alakult a pesti útja, mindig felkereste Violát a 
József-körúti lakásukban. Minden találkozáskor &nbsp;virággal kedveskedett neki. 
Viola lassan kezdett megenyhülni, és megbeszélték Szabó Károllyal, hogy a város 
egy nagyobb megbízást ad neki. Viola maga választotta ki a Városháza 
házasságkötő termét a leendő falikép céljára. 1986-ban mutatta be a két 
vázlatot. Az egyik a Boldogság felé, a másik a János vitéz címet viselte.&nbsp; 
A Thorma János Múzeumban most kiállított két vázlat volt az a két kép. A 
választás egyértelmű volt. Szabó Károlyék a halasi Városháza és a református 
templom tornyát is megörökítő képet választották. A Boldogság felé című halasi 
pannót máig is ott láthatjuk a házasságkötő terem 
falán.<o:p></o:p></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal 
style="WORD-SPACING: 0px; MARGIN: 0in 0in 8pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%; mso-no-proof: yes"><FONT 
face=Calibri><IMG src="cid:745440722@16102013-25F3" width=823 height=264 
v:shapes="Picture_x0020_2"></FONT></SPAN><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%"><BR 
style="mso-special-character: line-break"><BR 
style="mso-special-character: line-break"><o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal 
style="WORD-SPACING: 0px; MARGIN: 0in 0in 8pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 12pt; LINE-HEIGHT: 107%"><FONT face=Calibri>Viola nem csak 
élete egyik fő művét alkotta meg ebben, hanem kárpótlást is kapott a korábbi 
sérelmekért: a képen visszatérnek az 1970-ben elveszett betyárok és huszárok is. 
A Boldogság felé fő témája azonban a szeretet, a férfi és a nő kölcsönös 
vonzalmának örök témája. Viola ezért is festett olyan jelenetet a kép 
centrumába, amely egyszerre ered az ókori görög mitológiából, és a magyar 
népi-nemzeti legendáriumból. Ez pedig Árgyélus királyfi és Tündér Szép Ilona 
története. Ez a sztori a 17. században jelent meg ilyen formában&nbsp; 
Magyarországon. Gyökerei azonban Párisz, trójai herceg és a spártai Szép Heléné 
szerelmi történetéig, Homérosz Iliászáig vezetnek vissza. Ez a történet volt az 
ókori világ talán leghíresebb szerelmi története. Viola ezt a témát emeli ki a 
Boldogság felé című képén, hirdetve a szeretet és a szerelem örök 
szépségét.<o:p></o:p></FONT></SPAN></P>
<P 
style="BACKGROUND: white; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 9pt 2.25pt; -webkit-text-stroke-width: 0px" 
align=center><FONT face=Calibri><SPAN 
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50; mso-no-proof: yes"><IMG 
src="cid:745440722@16102013-25FA" width=809 height=607 
v:shapes="Picture_x0020_3"></SPAN><SPAN 
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P 
style="BACKGROUND: white; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 9pt 2.25pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50">Miután 
Szabó Karcsiék szintén ezt a témát választották a városházi pannó témájául, 
amely 1988-ra el is készült, Viola a vázlatot a tanácselnöknek ajándékozta. Így 
láthattam én ezt a képet tavalyelőtt Szabó Karcsi lakásában. A kép párdarabja 
után is elkezdtem nyomozni, az pedig a Nyúl-utcai intézetből került 
elő.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P 
style="BACKGROUND: white; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 9pt 2.25pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50">Berki 
Viola a pannó elkészülte után is jó kapcsolatot ápolt a halasi városvezetéssel. 
Ennek volt következménye, hogy 1999-ben mintegy 130 képét ajándékozott a 
városnak. &nbsp;De ez már egy másik történet.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P 
style="BACKGROUND: white; WORD-SPACING: 0px; TEXT-ALIGN: justify; MARGIN: 9pt 2.25pt; -webkit-text-stroke-width: 0px"><SPAN 
style="FONT-SIZE: 10pt; FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'; COLOR: #303f50">Szűcs 
Károly<o:p></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0in 0in 8pt"><o:p><FONT size=3 
face=Calibri>&nbsp;</FONT></o:p></P></FONT></DIV></BODY></HTML>