[Grem] Szentatya / a szentmiséről

[Emoke Greschik]

Ferenc pápa: A szentmise nem egy társadalmi esemény

Az október 3-án a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén részt vettek a
bíborosi tanács tagjai is, akik ezekben a napokban tartják első ülésüket a
Vatikánban Ferenc pápa vezetésével.

*Homíliájában a Szentatya hangsúlyozta: Az üdvösség emlékezetét nem kell
"szokványos eseménnyé" alakítani. A szentmise nem társadalmi esemény, hanem
az Úr közöttünk való jelenléte.*

Ezdrás (egy faemelvényről) olvassa *a Törvény Könyvét, amelyről már azt
hitték, hogy elveszett, és a nép meghatottan örömkönnyeket sír *- kezdte
homíliáját Ferenc pápa, az első olvasmányból, Nehemiás könyvéből vett
szakaszból kiindulva. - I*sten népe megőrizte a Törvény emlékezetét, de ez
egy távoli emlékezet volt. Azon a napon azonban az emlékezet élővé vált és
ez megérintette a szíveket*. Az öröm, nem pedig a fájdalom könnyeit
ejtették az emberek, mert megtapasztalták az üdvösség közelségét.

Ez fontos, nem pusztán a nagy történelmi pillanatokban, hanem életünk
pillanataiban is: *mindnyájan rendelkezünk az üdvösség emlékezetével,
mindnyájan *- mutatott rá a pápa, majd feltette a kérdést: ez az emlékezet
közel van hozzánk, vagy egy kissé távoli, szétszórt, kissé divatjamúlt,
múzeumi emlékezet, ami eltávolodhat? Amikor az emlékezet távoli, amikor nem
rendelkezünk közelségének ezzel a tapasztalatával, akkor végbemegy egy
átalakulási folyamat és az emlékezet egyszerű emlékké válik.

*Amikor az emlékezet eltávolodik, emlékké válik, amikor azonban közeli,
akkor örömmé alakul át és ez a nép öröme. Ez keresztény életünk egyik
alapelve. Amikor az emlékezet közel áll hozzánk, akkor kettős hatása van:
megmelegíti szívünket és örömet ad *- mondta Ferenc pápa. - Ez az öröm a mi
erőnk. A közeli emlékezet öröme. Azonban a távoli, megszokottá vált
emlékezet, amely egyszerű emlékké válik, nem melegíti fel a szíveket, nem
ad örömet, nem ad erőt. A találkozás az emlékezettel az üdvösség egy
eseménye, *találkozás Isten szeretetével. Isten velünk együtt írja a
történelmet és üdvözített bennünket; ez az üdvösség találkozása*. Ez olyan
szép, hogy *meg kell ünnepelni.*

*Amikor Isten közel jön hozzánk, az mindig ünnep*et jelent. Mi,
keresztények gyakran félünk az ünneptől: ez az egyszerű és testvéri ünnep
az Úr közelségének ajándéka. Az élet eltávolít bennünket ettől a
közelségtől, az üdvösségnek csak az emlékét őrizzük meg, nem pedig élő
emlékezetét.* Az Egyház emlékezetében tartja az Úr kínszenvedését.* Azonban
velünk is előfordul, hogy eltávolodunk ettől az emlékezettől és emlékké,
szokványos eseménnyé alakítjuk azt át.

Minden héten elmegyünk a templomba, vagy ha meghal valaki, elmegyünk a
temetésére. Ez az emlékezet gyakran untat bennünket, mert nem tűnik
közelinek. *Szomorú, de a szentmise gyakran társadalmi eseménnyé alakul át,
nem vagyunk közel az Egyház emlékezetéhez, amely az Úr közöttünk való
jelenléte. *Képzeljük el Nehemiás könyvének ezt a szép jelenetét: Ezdrás
hozza Izrael emlékezetének Könyvét és *a nép, amely közel kerül
emlékezetéhez, sír, szíve átmelegszik, örömmel telik el, érzi, hogy az Úr
öröme saját erejévé válik.* És a nép egyszerűen, félelem nélkül ünnepel.

*Kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy emlékezete mindig közel legyen
hozzánk,*olyan közeli emlékezet legyen, amely nem válik érdektelenné a
megszokás és
annyi más miatt és nem távolodik el egyszerű emlékként - zárta homíliáját
Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131003/f719bdf8/attachment.html