[Grem] Gertrudis - II. András felesége, Szent Erzsébet és IV. Béla édesanyja

[Emoke Greschik]

 Gertrúd, egy király és egy szent édesanyja
2013. november 18. hétfő, 18:52 | Írta: Kóczián Mária




*[image: gertrudis]  A történelmi Gertrúd királyné iránt az utóbbi időben
megnőtt az érdeklődés: Szentendrén kiállítás
<http://www.szentendreihirek.hu/2013/08/egyedulallo-kiallitas-nyilt-szentendren/>
nyílt alakjáról, Pilisszentkereszten emléktáblát avattak
<http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/28/17/Felavattak_Gertrudis_kiralyne_emlektablajat_.aspx>
tiszteletére. II. András feleségét egyetlen okból szokták dicsérni:
mindenki jó anyának tartja. Öt gyermeket szült, s közülük kettő kiemelkedő
alakja a magyar és európai történelemnek: Árpád-házi Szent Erzsébet és IV.
Béla. Leánya ünnepnapján emlékezzünk az anyára is!*





*"Uralkodás! Parancsolás!"*

"Uralkodás! Parancsolás! - Minő
Más már csak ennek még hangja is,
Mint - engedelmeskedni - hát minő
Ez még valóságában?"

Így elmélkedik *Gertrudis királyné Katona József Bánk bán című drámájában*,
nem sokkal az előtt, hogy *Bánk megöli. II. András király német anyanyelvű,
meráni származású feleségé*t a magyarság elsősorban ebből a műből ismeri, s
az ennek nyomán készült Erkel-operából. De vajon mennyire hiteles
történelmi szempontból a drámai hősnő alakja? Annyi bizonyos, hogy bár
Katona a drámai feszültség érdekében ráerősített egyes történelmi tényekre,
a királyné személyiségét feltehetősen jól rajzolta meg.

*András és Gertrúd 1203 körül házasodott össze. Gertrúd apja IV. Meráni
Berthold isztriai és krajnai őrgróf volt. A lány házassága a magyar király
fiával rangemelkedést jelentett a családnak. Az Árpád-ház előkelőbb família
volt, mint a Meráni. Csakhogy III. Béla örököse nem András volt, hanem
idősebb fia, Imre,* aki 1196-tól, apja halálától uralkodott. Andrásnak a
hercegi cím jutott, ami egyben azt jelentette, hogy *az akkor a magyar
koronához tartozó Horvátországban és Dalmáciában voltak a birtokai,
felesége hazájának szomszédságában.*

[image: II_Andrs]András nem tudott megelégedni a hercegséggel. A történelmi
emlékezet szerint felesége az, aki a háttérből irányítja az eseményeket,
aki talán még Andrásnál is jobban vágyik a koronára. Az Imre és András
közti pártharcok már 1197 óta tartottak, de *amikor Imre megkoronáztatta
kisgyermek fiát, Lászlót, úgy tűnt, hogy Andrásnak végleg le kell mondani a
trónról. Az ellenségeskedés hol elcsitult, hol kiújult.* Egy alkalommal
Imre foglyul ejtette az ellene forduló öccsét, annak feleségét, Gertrúdot
pedig hazaküldte az apjához. Ez igen nagy megaláztatás volt számukra, s
mutatja azt is, hogy* Imre tisztában volt vele, hogy Gertrúdnak mennyire
fontos lenne, hogy férje, András legyen a király.*

*Végül mégsem a pártharcok döntöttek. Imre meghalt, a trónt kisfiára
hagyta, de annak gyámjává és egyben kormányzóvá öccsét, Andrást tette, aki
visszahozta feleségét az apjától, s gyakorlatilag királyként
tevékenykedett. A gyermek III. László helyzete nem volt könnyű a királyi
udvarban, ezért anyja elhagyta vele az országot. A kis király 1205-ben
meghalt, a trón Andrásé lett, Gertrudis pedig királyné lehetett.*



*Botrányos részrehajlás*

András trónra lépése és *Gertrúd* meggyilkolása között nyolc év telt el.
Hogyan tudta a királyné ez alatt a nem túl hosszú idő alatt elérni, hogy
gyakorlatilag a magyar társadalom egésze ellene fordult? Az elsődleges és
legfontosabb ok az volt, hogy *minden befolyását bevetette férjénél
rokonai, s általában a hazájából, német földről jöttek érdekében. Merániak
kaptak hatalmas földadományokat, magas hivatalokat*. A legvérlázítóbb eset
Bertholdé, a királyné öccséé volt. (Katona József drámájában Ottóként
szerepel kissé átformált alakja.) Az alig 25 éves, műveletlen, feslett
erkölcsű férfit a szokás és az egyházi törvények ellenére kalocsai érsekké
tették a királyi pár ösztönzésére. András ráadásul még dalmát-horvát bánná
és erdélyi vajdává is kinevezte. Ezek az ország főméltóságai voltak. A
botrány híre a pápai trónig is eljutott. De az *elégedetlenség* Berthold
miatt *az egész országban általános *volt. András hasonló módon kedvezett
Gertrúd más Magyarországra érkező testvérének, rokonának is.

*A mellőzött és sértett magyar előkelők összeesküvést szerveztek* Bánk bán
és Péter ispán vezetésével. Az elégedetlenséget tovább növelte, hogy András
1213-ban, amikor Halicsba vezetett hadjáratot, helyetteséül feleségét tette
meg, nem a nádort, ami pedig egyébként szokás volt. Az összeesküvők a
pilisi erdőben vadászó társasága körében lepték meg *a királynőt. Sátrában
törtek rá, gyermekei szeme láttára ölték meg, rendkívül kegyetlenül*.
Állítólag, mielőtt végeztek vele, a védekezésül maga elé tartott kezeit
levágták, majd miután megölték, darabokra szaggatták. A merénylet
végrehajtója feltehetőleg Péter ispán és Simon, Bánk bán veje volt. *A
királynén kívül több német is áldozatul esett*, de a szintén itt mulatozó
Bertholdnak kíséretével együtt sikerült megmenekülnie, és a jelenlévő
osztrák herceg, VI. Lipót is sértetlenül került ki a támadásból.

*A merénylet hírére András visszafordult Oroszországból. Pétert karóba
húzatta, de a többi összeesküvő csak tisztség- és birtokvesztéssel lakolt*.
Sőt, *Bánk néhány év múlva visszakapta báni méltóságát. Az enyhe bosszú oka
lehet, hogy II. András nem volt elég határozott, szigorú uralkodó, a magyar
társadalomban pedig egyre erősebb volt a rendi szerveződés, a felső
társadalmi csoportok érdekképviselete.*

*[image: szenterzsebet]*



*A gondos anya*

*Gertrudis alakját egy dolog miatt szokták dicsérni. Mindenki jó anyának
tartja. Öt gyermeket szült, s gyermekei közül kettő kiemelkedő, emlékezetes
alakja a magyar és európai történelemnek*. Ő az *édesanyja Árpád-házi Szent
Erzsébetnek, akit még kislányként jegyeztek el későbbi férjével, Türingiai
Lajossal*. *A kis Erzsébet jegyese udvarában nőtt fel*, de az anyai
gondoskodás számos jelével küldték német földre. A krónika még azt is
feljegyezte, hogy királyi anyja drága fürdőkádat is küldött vele. *A másik
gyermek pedig II. András utóda a magyar trónon, IV. Béla. A kis Béla jelen
volt anyja meggyilkolásánál,* életének alapélménye volt ez a szörnyű
esemény. Felnőve vádolta apját, amiért nem* állt kellő bosszút anyja
gyilkosain. *Amikor király lett, első dolgai között utólag megtette ezt. Ma
már nem tudhatjuk, hogy a fiúi elfogultság vezette-e, vagy valóban
igazságot osztott. Esetleg az apjáénál erőteljesebbre hangolt királyi
hatalmát érzékeltette ezzel. Mindenesetre *mindig szeretettel emlékezett
meg anyjáról.*

Gertrúdnak történelmi jelentőséget ad az is, hogy ő az első olyan magyar
királyné, akinek feleségként meglehetősen nagy hatása van férjére, így az ő
akarata is érvényesül a király döntéseiben. Katona jól látta tehát,
*Gertrudis* *nem csupán királyné akart lenni, hanem maga is uralkodni
vágyott,* és uralkodott is. Csakhogy nem jól mérte fel helyzetét, rosszul
értékelte a magyar társadalmi viszonyokat, *gőgjében megalázta az előkelő
magyarokat, s ez lett a veszte.* A főurak bosszújának addig példátlan
kegyetlensége is arra mutat, hogy Gertrudis személye rendkívül nagy
feszültséget keltett a magyar társadalomban.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131119/84a50076/attachment.html