[Grem] bayer a magyarhirlapban

Orsolya Dohán odohan at gmail.com
2013. Nov. 8., P, 10:55:17 CET


kaptam, küldöm.....jó.
és megdöbbentő mennyire nem tanították meg a történelmet.....(legalább 
is nekem....)


  Levél Mesterházy Attilának


Bayer Zsolt <http://www.magyarhirlap.hu/bayer-zsolt>
- 2013. november 8., péntek
MH online

Elnök Úr!

Varsó egyik külvárosában, pontosabban a Bieloleka kerületben áll egy 
emlékmű. Vörös márványból készült háttér előtt bronzalak ül: O'sváth 
László. Kolozsvárott végezte jogi tanulmányait, majd a 
Belügyminisztérium köztisztviselője lett. 1938-ban ő kapta az egyik 
legfontosabb feladatot: a menekültek befogadásának, ellátásának, 
Nyugatra menekítésének megszervezését. A varsói emlékmű felirata így 
hangzik:

"A magyar--lengyel történelmi barátság elkötelezettje, több mint 
130 ezer lengyel menekült befogadásának, ellátásának és Nyugatra 
segítésüknek megszervezője 1939 és 1943 között, szembeszállva a 
szélsőjobb és a szélsőbal erőivel. A közép-európai kereszténydemokrácia 
megújulásának hirdetője. Emlékművén keresztül fejezi ki a lengyel nemzet 
köszönetét mindazoknak, akik a lengyel menekültek megmentését 
előmozdították." És ezután 35 név olvasható azon az emlékművön, vörös 
márványba vésve. Többek között ezek a nevek: Antall József, Esterházy 
János, Horthy Miklós, Kállay Miklós, Keresztes-Fischer Ferenc, Kudar 
Lajos, Teleki Pál, Serédi Jusztinián. Ha Magyarországon állítanának fel 
egy ilyen emlékművet, összeülne az ENSZ Biztonsági Tanácsa, porokat 
szedne rettenetes felháborodásában a Zsidó Világkongresszus, és önök, 
Elnök úr, szintúgy mélységesen fel lennének háborodva. Még hogy emlékmű 
örökítse meg Kállay Miklós nevét! Aki miniszterelnök volt 1942 
márciusától egészen 1944 márciu­sáig, az ország megszállásáig és a 
nyilas puccsig? Hiszen akkor csak náci lehet, ugye? Vagy 
Keresztes-Fischer! Aki belügyminiszter volt a Károlyi-, Gömbös-, 
Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányokban? Hát ez meg micsoda 
nácifajzat, igaz, Elnök úr? Hát ez az alak személyesen irányította a 
politikai rendőrséget, és volt képe ahhoz is, hogy a nyilasok mellett a 
kommunisták ellen is keresztes háborút vívjon! Mit számít, hogy amúgy a 
német megszállás után Mauthausenbe hurcolták. A lényeg, hogy a háború 
után a magyar kormány háborús bűnösként akarta elítélni, csak az 
"imperialisták" nem adták ki, így ágyban, párnák közt halhatott meg 
Bécsben. Hát Kudar Lajos?! Az meg csendőr alezredes volt! Miképpen 
lehetséges egy csendőr alezredes nevét márványba vésni és példaképül 
állítani az utókornak? Ráadásul "ezt a Kudart" Horthy avatta vitézzé. S 
nem átallott 1942-ben az Államvédelmi Központ helyettes vezetője lenni. 
Igaz ugyan, hogy Kudar Lajos csendőr alezredes hamis okmányokkal látta 
el a politikai üldözötteket, akik így menekültek meg a Gestapo és az SS 
elől; igaz, hogy a nyilas hatalomátvétel után fegyveres erővel 
akadályozta meg, hogy a nyilas állatok a védett házakból hurcolják el a 
zsidókat; igaz ugyan, hogy előre értesítette a letartóztatandó 
személyeket, hogy azoknak legyen idejük és lehetőségük elmenekülni. 
Aztán a Nemzeti Számonkérő Szék pribékjei elhurcolták, és a németek 1945 
februárjában agyonlőtték. De akkor is csendőr volt! A háború után a 
kommunisták el is vették özvegyétől a járadékot, sőt kitelepítették. És 
én tartok tőle, Elnök úr, hogy ön még mindig "onnan" szedi történelmi 
ismereteit...

Aztán itt ez a Teleki. Ez is olyan "gyanús alak", ugye, elnök úr? 
Cserkész is volt, miniszterelnök is volt "azokban az időkben", szinte 
lúdbőrözik az ember háta. Nem csoda, hogy önök és a hazai "liberálisok" 
megakadályozták szobrának felállítását a fővárosban, és Teleki 
emlékezetét Boglárra száműzték. De tudja, mit, Elnök úr? Teleki jó 
helyen van ott! Mert Bogláron gyakran találkozhat Serédi Jusztinián 
szellemével. Annak a magyar hercegprímásnak a szellemével, aki Vácott és 
Bogláron általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot alapított a 
lengyel menekültek gyermekeinek, illetve a Lengyelhonból érkező 
árváknak. És tudja, kik voltak zömében azok az árvák, Elnök úr? Lengyel 
zsidók gyerekei. Zsidó gyerekek ezrei leltek menedéket Magyarországon, 
Elnök úr. Horthy Magyarországán. Idősebb Antall József menekültügyi 
kormánybiztos pedig kiadott egy körlevelet minden magyar közigazgatási 
szervnek, ezzel a szöveggel: "Magyarországon nincsenek lengyel zsidók, 
csak lengyel menekültek!" Nem tudom, érti-e az Elnök úr... Úgyhogy 
elmondom ezt is: Serédi Jusztinián és Glattfelder Gyula csanádi püspök 
már 1938-ban az első zsidótörvény parlamenti vitájában elítélte a zsidók 
kollektív büntetését. És Serédi tudtával és támogatásával rengeteg 
lengyel zsidó nyert menedéket magyar kolostorokban. Tudja, Elnök úr, ez 
a "klerikális reakció". Horthy Magyarországán, amiről Ungváry Krisztián 
így nyilatkozott a Die Weltnek új könyve megjelenése kapcsán:

"-- Ön nagyon plasztikusan írja le, hogyan vettek fel elszegényedett 
parasztok tömegesen minimális hiteleket uzsorásoktól heti 10 százalékos 
kamatra, és hogyan vonszolták őket bíróság elé fizetésképtelenség miatt 
és tették nincstelenné mohó ügyvédek. Az uzsorások és az ügyvédek mind 
zsidók voltak, az áldozatok többnyire magyarok. Áldozatként nem kellett 
az embernek szükségszerűen antiszemitává válnia?
-- Ilyen körülmények között nagyon nehéz volt nem rasszistává lenni. 
Ennek bizonyos képzettségi szint lett volna az előfeltétele, amellyel 
ezek az emberek nem rendelkeztek. Sajnos a természetes reflex az, hogy 
az embereket a külső attribútumok szerint ítélik meg, és zsidónak élték 
meg azt, aki a hitelt adta, még akkor is, ha esetleg nem is volt az. Az 
átlagember számára túlságosan nagy kihívás volt -- és ma is az --, hogy 
e mögé a kategorizálás mögé nézzen."

Mindez nem ad felmentést a szörnyű bűnökre -- de azért előbbre jutnánk, 
ha ezt is meg lehetne vitatni. De addig is, Elnök úr, ez Horthy 
Magyarországa. Ezek Horthy miniszterelnökei, belügyminiszterei, ez 
Horthy csendőr alezredese, hercegprímása. És a lengyelek tudják ezt. És 
nem felejtik. Jó, ha magyar emlékezetet, magyar múltat, magyar históriát 
kutatunk a lengyelek fővárosában. Magyar múltat kutatva, időt tapogatva 
térjünk most vissza Varsóba, a Palota térre. Azért, hogy megálljunk a 
régi várfalnál egy pillanatra, idősb Antall József emléktáblájánál. 
Kicsit odébb sétálva pedig az 1944-es varsói felkelés emlékműve áll 
elénk. Döbbenetes látvány az emlékművön ez a gyerekember, kezében 
fegyverrel, fején az őhozzá képest óriási rohamsisakkal. És ennek az 
emlékműnek is van magyar vonatkozása, mégpedig óriási jelentőségű! Mert 
bár Magyarország a második világháborúban Németország szövetségeseként 
harcolt, a Varsó környékén állomásozó magyar honvédcsapatok -- a német 
hatóságok szigorú parancsa ellenére -- élelmet és fegyvert juttattak a 
harcoló lengyel felkelőknek és a lengyel Honi Hadsereg katonáinak. 
Lengyel Béla és Szabó László főtisztek tárgyalásokat folytattak a Honi 
Hadsereg tisztjei­vel, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy semmiféle 
harci tevékenységet nem folytatnak a lengyelek ellen, még német parancs 
esetén sem, illetve engedélyezik a lengyel civilek és felkelő egységek 
átvonulását a magyar állásokon keresztül.

Megható pillanatai voltak a lengyel--magyar barátságnak azok a 
vasárnapok is, amikor a magyar katonák és a lengyel lakosság együtt vett 
részt a miséken.

Mi jórészt elfelejtettük mindezt. Mert elfelejttették velünk, Elnök úr, 
és elfelejttették önnel is. A lengyelek azonban emlékeznek. Erre is.

Jó mindezt észben tartani. Mert "mélységes mély a múltnak kútja" -- és 
mi itt a második világháború óta e kút kávája körül nyargalászunk, és 
csak azt látjuk, amit a kommunista történetírás látni engedélyezett 
nekünk. Semmi mást. Így aztán, amikor önök a "történelem átírása és 
meghamisítása" miatt panaszkodnak, akkor csak azt a történelmet féltik, 
amit önök már átírtak és meghamisítottak. Úgyhogy legyen méltányos, 
Elnök úr. Ön kiadott egy nyilatkozatot, többek között ez áll benne: 
"Horthy Miklós mellszobrának avatása a mai politikai kurzus 
személyikultusz-imádatának egyenes következménye. A mai politikai 
légkörben egy ilyen gyalázatos rehabilitáció következmények nélkül 
megvalósítható. A Fidesz tiltakozása álságos: csak azért tiltakozik a 
szoboravatás ellen, mert attól tart, a külföldi baloldali média 
antiszemitizmus címén rossz színben tünteti fel ismét Magyarországot." 
Elnök úr! Ennek a néhány sornak minden állítása hazugság. Méltánytalan 
hazugság. Semmi szükség arra, hogy ön Gyurcsány Ferenc szintjére 
süllyedjen. Inkább utazzon Varsóba, és kutassa a magyar emlékeket. Utána 
töprengjen el azon, vajon a romániai zsidóságot kiirtó Antonescu 
marsallnak miért lehet annyi szobra szerte Romániában. Azért miért nem 
őrjöng senki sem?

Talán, egyszer lesz lehetőség értelmes szóváltásra minderről. Már ha 
fontos ez egyáltalán...





--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131108/9d244aea/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról