[Grem] Fwd: agent ungur: Horthy szobra kapcsán...

[László Imre]

-
lehet vitatni pár ponton, de igen korrekt összefoglaló azért..
Horthynak volt már  nem bronz, de szobra a Hazatérésben, erre utal.. .))
nyilvánvaló, hogy kampány van, 2014 vége lőettig egy értelmes vita róla és
családjáról megint nem lehetésges - sajnos...  -m-


   Horthy öröksége: nem lehet bronzba
önteni<http://mandiner.hu/cikk/20131105_agent_ungur_horthy_oroksege_nem_lehet_bronzba_onteni>
Agent Ungur <http://mandiner.hu/tag/agent_ungur/>,
szoborállítás<http://mandiner.hu/tag/szoborallitas/>,
Horthy-szobor <http://mandiner.hu/tag/horthy-szobor/>,
Horthy-korszak<http://mandiner.hu/tag/horthy-korszak/>,
Horthy Miklós <http://mandiner.hu/tag/horthy_miklos/>,
történelem<http://mandiner.hu/tag/tortenelem/>,
belföld <http://mandiner.hu/tag/belfold/>,
vélemény<http://mandiner.hu/tag/velemeny/>
.
 2013. november 5. 07:20

Nem mellszobrokra, Horthy utcákra és terekre van szükség, hanem a kor és az
egész 20. századunk megértésére.

*Az, hogy gipszből bronzzá lett Horthy a Szabadság téren, megint előhozta **a
szokásos hisztit*<http://mandiner.hu/cikk/20131104_kidobtak_a_zsidolatot_a_horthy_szobor_avatasarol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201311>*a
szokásos körökből. Egyik oldalról Horthy Miklóst és Hitlert együtt ábrázoló
transzparenseket emeltek a
**magasba*<http://index.hu/belfold/2013/11/03/horthy_szoboravatas_nacizassal_es_zsidozassal/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201311>*,
"együtt
tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt", "Horthy Miklós
felelős a jogfosztásokért", "Horthy Miklós felelős több mint 100 ezer
magyar katona haláláért". A másik oldal szerint "Horthy Miklós korának
szélsőséges nézeteit figyelmen kívül hagyva, szakrális magyarságtudattal
kormányzott (...) A pengő a legerősebb valuták egyike lett, az első és
második bécsi döntéssel pedig sikerült békésen megoldani a revíziót".*

*Így, ebben a formában egyik sem igaz.*

*Nem kis részben azért, mert erősen túldimenzionálják Horthy valós szerepét
az ország és a nemzet sorsának alakításában. Horthy ugyanis nem volt
diktátor, Magyarország sem volt diktatúra. A Horthy-korszakban léteztek
ellenzéki pártok, volt ellenzéki sajtó, ami máris jóval több, amit Rákosi
vagy Kádár-korszakban biztosítottak, persze más geopolitikai helyzetben,
ezt is be kell látni. Horthy személy szerint nem volt se náci, se
kifejezetten németbarát, persze őt is elvakították Berlin sikerei és a
revízió kapcsán érzett hála. Gazdasági kérdéseket (sikert vagy kudarcot) az
ő számlájára írni több mint humoros, de a legfőbb belpolitikai és
külpolitikai kérdésekről sem egyszemélyi döntések születtek. Másrészt az
ország olyan külső kényszerítő erők között mozgott, hogy rendkívüli
ostobaság azt képzelni, Magyarország bármilyen módon elkerülhette volna a
második világháború tragédiáját.*

*Ez egyszerűen geopolitikai kérdés. Nem Európa perifériáján fekszik az
ország, mint Portugália vagy Írország; nem tud visszavonulni egy rendkívül
jól védhető alpesi erődbe, mint Svájc (bár a németek ennek ellenére
komolyan tervezték Svájc lerohanását); nem akkora méretű mint Törökország,
Svédország, vagy Spanyolország, hogy esetleges megszállása önmagában komoly
probléma legyen. *

*A korban ráadásul nem egy - mint egyesek képzeletében él -, hanem két
agresszívan terjeszkedő diktatúra volt a szomszédságunkban. Mire
Magyarország 1941 júniusában belépett a világháborúba, a Szovjetunió túl
volt két katonai agresszión (Lengyelország, Finnország), brutális
körülmények között megszállta a három balti államot, Romániától katonai
nyomással visszaszerezte Besszarábiát; és kevésbé közismert, de egy erős,
alapvetően támadó jellegű katonai csoportosítást hozott létre a magyar
határon is, nem csak a Wehrmachttal szemben. A Szovjetunió 1941-ben egy
olyan hatalom volt, amelytől szomszédai ugyanolyan joggal rettegtek, mint
Németországtól. Az más kérdés, és sohasem tudjuk meg, szándékozott-e
Moszkva valójában támadni is, de hogy a hatalmas csoportosítás a
Balti-tengertől a Fekete-tengerig megtörtént, tény.*

*Ettől utólag még rossz döntés, hogy Magyarország belépett a háborúba. De
döntési szabadság legfeljebb 1941 nyarán volt. Ne képzeljük azt, hogy ez
első nagyobb vereségek után a németek nem kényszerítik ki Magyarország
hadbalépését. Ha pedig ellenáll, nem szállják meg az országot nagyon is
lelkes román és szlovák segítséggel; és nem 1944 márciusától kezdődik az
igazi pokol, hanem évekkel korábban, még súlyosabb következményekkel.
Például a magyar zsidóság teljes deportálása és az ország teljes gazdasági
kirablása, már 1942-től.*

*Horthy, pontosabban a magyar politikai elit döntéshozói ezzel a dilemmával
néztek szembe. Magyarország sokáig kereste a kiutat a csapdából,
Németország halálos öleléséből; de a mozgástér 1940-ben, Olaszország
hadbalépésével nagyon leszűkült, majd 1941-ben a jugoszláv puccsal és az
azt követő német döntéssel az ország megtámadásáról végképp eltűnt. Teleki
Pál önkezével véget is vetett életének, mert jó döntés ilyen geopolitikai
körülmények közt nem volt.*

*Ezután szinte csak kényszerek maradtak, és amire Horthy és a magyar
vezetés törekedett, a veszteségek minimalizálása volt. Egyes elméletekkel
szemben nem küldték biztos halálba a 2. hadsereget, az megkapta mindazt a
felszerelést, amire az országnak tellett. Sztálingrádnál ugyanúgy járt,
mint két német, két román és egy olasz hadsereg, semmivel sem rosszabbul.
Nem valami kivételes magyar sors ez, és nem is valami, amire a magyar
(olasz, román, német) erőforrásokkal fel lehetett készülni vagy akár előre
lehetett látni. Budapesten törődtek a hadsereg sorsával, az akkori elit
saját bőrét is kockáztatta. Horthy kiküldte idősebb fiát a frontra, aki
meghalt, mint ahogy sokan azok fiai, családtagjai közül, akik állítólag
tudatosan halni küldték a honvédeket.*

*Az azonban, hogy Horthy az ún. Horthy-korszak túlnyomó részében nem volt
egyszemélyi vezető, sőt, sokszor a meghatározó súlyú erő sem egyes
döntésekben; nem jelenti azt, hogy ne lett volna olyan történelmi pillanat,
amikor nem az ő személyes képességein és döntésein múlott volna - ha nem is
az ország és a nemzet sorsa (azt jóval nagyobb erők döntötték
el) - legalább az, hogy teljes katonai, politikai és morális vereséget
szenvedve száll-e ki az ország a háborúból, vagy legalább mentve a
menthetőt. És ebben ő és persze a teljes magyar katonai, politikai elit
megbukott az 1944 nyarától októberéig tartó időszakban. A kiugrás a német
szövetségből nem sikerült.*

*Hogy Horthy már nem volt szellemi és fizikai cselekvőképessége csúcsán,
egy dolog. Hogy milyen nehezek voltak a körülmények, egy másik. De még azon
a ponton sem tette meg azt, amit kellett volna, amikor már két egyszerű
választása volt. 1944 október 15-én a kitarthatott volna háromszáz fős
testőrsége élén a budai várban és ellenállhatott volna, ameddig tud.
Esetleg járhatta volna Teleki Pál útját. Persze nem csak a saját, hanem a
németek által elrabolt fia és családja élete volt a tét (meg persze a
testőröké); de ha akkora formátumú államférfi lett volna, amekkorává most
egyesek magasztalni akarják, nos, nem kérdés, az ellenállást választja.
Akkor másképp nézne rá ma a történelem, legalább a morális vereséget
enyhíthette volna, ha mást nem is. Ő azonban nem úgy döntött, mint egy
államférfi, hanem mint egy megtört, a családjáért aggódó öregember,
kinevezve Szálasi Ferencet miniszterelnökké.*

*Horthy Miklós végső mércéje persze nem lehet csak 1944 végzetes októbere.
Nem lehet döntéseit, cselekedeteit kontextusukból kiszakítva,
egydimenziósan, pusztán antiszemitizmusa vagy a nyilas hatalomátvétel
alapján értékelni. Élete, tevékenysége több ennél. Az összkép nem fekete,
nem fehér. De aligha tartunk ott, hogy az árnyalatról bármiféle
közmegegyezés legyen, még a józan értékelők körében sem, nem hogy a
hisztériázó egybitesek között. Nem mellszobrokra, Horthy utcákra és terekre
van szükség, hanem a kor és az egész 20. századunk megértésére.*

*Van még nyolcvanhét évünk a 21. századból, az talán elég lesz rá...*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131106/380db572/attachment.html