[Grem] Bíró L.püspök: munka, ünnep, testvériség, összefogás

[Emoke Greschik]

*Hívom *a családokat, házaspárokat, jegyeseket és szerelmeseket, a
családokat szerető<http://www.magyarkurir.hu/hirek/hivom-csaladokat-2013-novembereben-biro-laszlo-puspok-levele#>szerzetes-
és paptestvéreket és
*mindenkit, aki a család és az élet mellett áll!*

*A családok élete a munka és az ünnep jegyében telik*. Minthogy a család a
társadalom meghatározó alapegysége, *olyan lesz a társadalom élete, amilyen
a családoké.* A családok viszonya az ünnephez és a munkához meghatározza a
társadalom ünnephez és munkához való viszonyát is. A családok *dolgoznak,
tanulnak, értéket állítanak elő, gyarapodnak* és növekednek, fejlődik
kapcsolatuk Teremtőjükkel, akitől életüket és minden javukat kapták.
Mindezzel nem csak családjukat szolgálják, munkájuk nyomán gyarapszik és
fejlődik a társadalom,* alakul az Isten és ember közötti kapcsolat. *A
család munkája nélkül megállna a társadalom világi és vallási élete*.* Az
ünneplő családok teszik valódi ünneppé a munkaszüneti napokat, ők
varázsolják a pirosbetűs napokat ünnepnappá. *Ha a családok* nem
ünnepelnének, ha *nem szentelnék a hetedik napot az Úrnak,* a társadalom
egyhangú és bizonyára értelmetlen termelő gépezetté válna. Családok ünnepei
nélkül *a társadalom embertelenné válna, és előbb-utóbb felemésztené
önmagát.*

*A társadalom olyan lesz, amilyenek a családok. Hogyan tudjátok a
keresztény családeszményt környezetetek számára vonzóvá, követendő példává
tenni?*

Az ünnep és a munka egymással szoros kapcsolatban van*. Munka nélkül
ugyanis nem teremthetők meg az ünnep feltételei*, és *ha nem dolgozhatunk
annak biztos tudatában, hogy munkánkat majd megkoronázza az ünnep, akkor
munkánk robotolássá silányul*. Az ünnephez szükség van anyagi javakra is,
ezeket az ember munkájával állítja elő. A keresztény ember nem csupán azért
dolgozik, hogy több pénze legyen; tudja, hogy *a pénz nem cél, hanem csak
eszköz*. *J*ézus példázata a gazdag ember hamis biztonságérzetéről (Lk 12
15-21) rávilágít:* hiába van valakinek nagy vagyona, ha nem az Istenben
gazdag, nem juthat el a boldogságra.* Az ünnep segít tudatosítanunk, hogy
mit is jelent Istenben való gazdagságunk. Az ünnepben ugyanis mindig ott
van kitárulkozásunk a végtelen felé, kapcsolataink megerősítése Istennel,
szeretteinkkel, barátainkkal. Amikor eltölt bennünket az ünnepi öröm,
átérezzük: létünk, kapcsolataink és mindenünk, amink van, Isten ajándéka.

A szegénység elleni küzdelem modern világunk egyik jelszava*.** Milyen
veszélyei vannak *ezzel szemben* a gazdagságnak?** Hogyan tudjátok
magatokat és ünnepeiteket távol tartani a státuszszimbólumok okozta
kényszerektől?*

Ha a családot gazdasági termelőegységként kezeljük, *úgy tűnhet, az ünnepbe
fektetett idő és pénz felesleges pazarlás.* *Az ünnepre készülve* megáll a
munka, szünetel a tanulás,* a háztartás rezsiköltsége pedig inkább
növekszik, *mint csökken. *Az anyagiakat tekintve az ünnepnek nincs mérhető
hozadéka.* Ezért nem érti a kapitalista gazdaság sem az ünnepet. Mivel az
ünnepbe való befektetés eredménye pénzben nem mérhető, az ünnepre való
készülést és magát az ünneplést az erőforrások és az idő pazarlásának
látják.

*Fogalmazzátok meg: **milyen lelki hozadéka volt legutóbbi családi
ünnepeteknek! Hogyan lehet széppé és bensőségessé tenni a családi ünnepeket?
*

Családon belül és *családok között is gyakori a versengés:* ki tud
elegánsabb ünnepet rendezni, *ki adja az értékesebb ajándékot.* Verseny
folyik a munka világában is: ki tudja a jobb állást, a jövedelmezőbb munkát
megszerezni, *ki tudja a maga családja számára kisajátítani a többet ígérő
gazdagodási lehetőségeket. *Még az is előfordul, hogy a jó és nemes
szándékra egyesült társaságok versengenek egymással: *melyiküknek van több
tagja, *jobb kapcsolatai,* sikeresebb tevékenysége.* A verseny hevében
gyakran háttérbe szorulnak a tevékenység igazi céljai, a versengők
minden* *igyekezete
a másik legyőzésére irányul. A versenynek azután nem csak nyertese van,
hanem vesztese is. És *vesztes az egész társadalom* is, * mert a versengés
eltávolítja egymástól a rokonokat, a testvéreket, a családokat*, a
mindannyiunk javáért, azaz *a közjóért munkálkodni hivatott
közösségeket. *Mindez
tovább gyengíti a társadalmi összetartozást. Szétesőben lévő
társadalmunknak *versengés helyett összefogásra,* a másik legyőzésének
szándéka helyett *egymást segíteni akarásra, együttműködésre van szüksége*.

Használjuk ki az ünnep adta lehetőséget arra, hogy a családban, a rokoni és
baráti körben, a közösségekben és munkahelyünkön is erősödjenek a
kapcsolatok. Ébresszen rá az ünnep: *mindnyájan *a bennünket feltétel
nélkül *szerető<http://www.magyarkurir.hu/hirek/hivom-csaladokat-2013-novembereben-biro-laszlo-puspok-levele#>mennyei
Atya gyermekei, tehát
** testvérek vagyunk.* Az ünnep képes túlmutatni a hierarchián, a
generációkon, a korkülönbségeken, a szerepeken, a jövedelmeken, segíti a
közösség megtapasztalását, erősíti a családban a generációk közötti
kapcsolatokat, közös sorstapasztalatot ad a munkahelyen, vagy bármely
valódi közösségben.* A magyar történelemben szép példák*at találunk arra,
hogy egy-egy válságos pillanatban, megpróbáltatások idején az* ünnep képes
volt megújítani az összetartozás érzését*, a közös akaratot az életre, a
küzdelemre.* Az ünnep erőt tud adni, ráébreszt az egymásra utaltságra,
fokozza a többiekbe,** mindenekelőtt azonban Istenbe vetett bizalmunkat.
Micsoda erő árad ki ott és akkor, amikor sok száz ember együtt énekli:
Isten áldd meg a magyart...!*

*Idézzetek fel olyan ünnepeket, amelyek számotokra erőforrássá váltak!
Milyen ünnepekkel kapcsolatos emlékekről, tapasztalatokról beszéltek nektek
szüleitek, nagyszüleitek?*


Bíró László
a MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131102/110d4ea9/attachment.html