[Grem] A Szentatya / a jólét + a tovatűnő dolgok kisértéséről

[Emoke Greschik]

Május 27-én reggel a pápával koncelebrált Philippe Barbarin bíboros, lyoni
érsek, valamint jelen volt a Szent Márta házban az Egészségügyi Dolgozók
Pápai Tanácsa munkatársainak egy csoportja, a dikasztérium elnöke, Zygmunt
Zimowski érsek vezetésével, továbbá a vatikáni Kormányzóság gazdasági
részlegének munkatársai.

Ahhoz, hogy követhessük Jézust, *le kell vetnünk magunkról a jólét
kultúráját és le kell mondanunk a tovatűnő dolgok varázsáról *-
hangsúlyozta Ferenc pápa május 27-én, hétfőn reggel bemutatott
szentmiséjén. Lelkiismeret-vizsgálatot kell tartanunk, *meg kell
vizsgálnunk, melyek azok a földi gazdagságok, amelyek megakadályoznak
bennünket abban, hogy közelebb jussunk Jézushoz.*

Jézus Márk evangéliuma szerint azt kéri egy ifjútól, hogy adja oda minden
vagyonát a szegényeknek, és kövesse őt (Mk 10,17-27). Ferenc pápa *a mai
evangéliumi szakaszból kiindulva kifejtette: az anyagi javak akadályt
jelentenek az Isten országa felé vezető úton.* *Mindnyájan rendelkezünk
ilyen javakkal, amelyek megakadályozzák, hogy közelebb kerüljünk Jézushoz.*

*Végezzünk lelkiismeret-vizsgálatot*: *melyek azok a javaink, amelyek
megakadályozzák*, hogy életutunkon közelebb jussunk Jézushoz? A pápa két
"kulturális gazdagságra" utalt: *a jólét*re és *a tovatűnő dolgok varázsá*
ra.

Mint hangsúlyozta, mindenekelőtt a jólét kultúrája veszi el
bátorságunkat, *lustává
és önzővé* is *tesz*. A jólét egyfajta altatóként hat ránk. *Nem vállalunk
egy gyereknél többet, mert utána nem tudunk vakációra menni, nem tudunk
lakást venni*. Rendben van, *követjük az Urat, de csak egy bizonyos pontig*.
Ezt teszi a jólét: mindnyájan tudjuk, hogy milyen a jólét, de egy kicsit
lehangol bennünket, *megfoszt attól a bátorságtól, hogy közelítsünk Jézushoz
*. Ez a mai kultúra első számú gazdagsága, a jólét kultúrája.

A másik "gazdagság", amely megakadályozza, hogy Jézus felé menjünk, a
tovatűnő dolgok varázsa.* Szerelmesek vagyunk a mulandóba.* Nem tetszenek
azok a végleges ajánlatok, amelyeket Jézus tesz nekünk. *A tünékeny** *
azonban* tetszik, mert félünk Isten idejétől, ami végleges.*

*Isten az idő Ura, mi a pillanat urai vagyunk*. És miért? Mert a percet
uraljuk: egy darabig követem az Urat, utána majd meglátjuk... - mondta a
pápa, felidézve egy történetet: valaki azt mondta, hogy szeretne pap lenni,
de csak tíz évig, nem tovább. *Hány és hány pár köt házasságot*,
titokban*azt gondolva: addig, amíg tart a szerelem, azután majd
meglátjuk
*. A mulandóság varázsa: ez is egy gazdagság. Az idő uraivá akarunk válni.
Ez a két gazdagság az, amely jelenleg megakadályozza, hogy előbbre
haladjunk - folytatta homíliájában a Szentatya, majd megemlékezett arról a
sok férfiról és nőről, akik véglegesen elhagyták szülőföldjüket és
missziókban élték le életüket.

*Sokan vannak azok is, akik egy egész életre szóló házasságot kötnek*. *A
végleges döntések jelentik azt, hogy közelről követjük Jézust.* Az
ideiglenes választások révén nem követhetjük Jézust, mert mindig csak a
saját területünkön maradunk.

Visszatérve az evangéliumi szakaszhoz a pápa utalt rá, hogy a tanítványok
elcsodálkoztak Jézus felszólításán. Amikor Jézus elmagyarázott valamit, a
tanítványok még inkább elámultak. Mi is csodálkozzunk és gondolkodjunk el
Jézus szavain.

*Kérjük az Urat: adjon bátorságot ahhoz, hogy előbbre haladjunk, levetve
magunkról a jólét kultúráját,* azzal a reménnyel, hogy *az út végén Jézus
vár bennünket*. Ne a pillanatban reménykedjünk, amelynek akkor már semmi
értelme sem lesz - zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130528/2472918b/attachment.html