[Grem] Böjte Cs: Tegnap az Oltárkő volt a mesterem

[Emoke Greschik]

 Böjte Csaba: Tegnap az Oltárkő volt a mesterem!
2013. május 27. hétfő, 09:00 | Írta: Szerkesztő

*[image: oltrk]
A Békás-szoros égbe nyúló sziklái az évmilliárdok alatt mennyi életet
hordoztak, és hordoznak ma is alázattal!? A tegnap felkerekedtem és
meglátogattam őket tisztelettel, bölcs tanításukat kérve.*



Néztem és láttam is, ahogyan itt-ott a kopár sziklákra felkapaszkodnak a
zuzmók, nyomukban ott vannak, mint zöld bársony kézfejek, a mohatelepek,
hogy az ellobbanó nyarak melegét önmagukban életre váltsák. Fejlődnek,
növekedve bontakoznak, friss hegyi harmat itatja őket, a kopár sziklák
között csendes életet élnek, lassan megöregednek, magukba roskadva földdé
válnak. Halálukból egy kis maréknyi föld születik, melyből friss virágok
bomlanak, szép zöld pázsit fent az ég és föld között, a hatalmas
sziklaormokon, ott virítanak. Szélben lengő kis zöld pamacs, naiv remény,
mely minden évben a tél markában visszahull a földbe melyből léte vétetett,
s melyet ellobbant létével gyarapít.

Az Oltárkő a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Az erdélyi
Hagymás-hegységben található. Jól elkülönül környezetétől és az egész
szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsán egy 1995-ben emelt kereszt látható.
Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős
vízesés is található.
(Wikipedia<http://hu.wikipedia.org/wiki/Olt%C3%A1r-k%C5%91>
)

Álltam és némán csodáltam azt a nyugodt, türelmes jóságot, mellyel e
hatalmas szikla dajkálja az életet. Megértettem, hogy itt minden kis
születés türelemből és halálból fakadt. Ki tudná megmondani, hogy hány ezer
év és mennyi születés, pusztulás van egy kis fenyő sziklák közé ékelt tövét
ölelő porló földben? Előttem a hatalmas sziklabérc!! Mennyi türelem,
kitartás, széltől, lecsorgó esővíztől megvédett humusz kell egy kis
erdőfolthoz, mely üde, zöld színével, hálásan, mint egy palást borítja az
Oltárkő lankás vállait?

Alázattal nézem a sziklán az erdőt, mint zarándok a mestert! A rohanó,
kapkodó világban nyugodt helytállást szeretnék tanulni e hatalmas fával
borított sziklabérctől! Megtanulni a ragyogó napsütésben, a fagyos
hóesésben béketűréssel hordani az életet, befogadni a cseppnyi gyermekeket
és dolgozni, hogy a szorgos évek szálfa sudár ifjakat formáljanak belőlük,
hinni, hogy megtelepedve majd gyökeret eresztenek a lassan szülőfölddé
nemesülő létemben.

Jó dolog nézni a sziklát és a rajta ég felé törő sokszínű életet! A lépték
lehet, hogy más, de a lényeg az ugyanaz, s ez engem végtelen nyugalommal
tölt el, jól van ez így! Évezredek peregnek, generációk jönnek-mennek és a
kopár sziklafal otthonná válik. *Nézem az Oltárkőt és hiszem, hogy Isten
országa általam, belőlem is épül! Boldog vagyok, mert itthon maradtam, és
létemmel e kis világ parányit gazdagodik! Nincs miért kapkodnom, hisz
egyetlen dolgom van, csendben befogadni és hordozni szelíden az életet, míg
vissza nem adhatom testemet az anyaföldnek!*

Szeretettel, Csaba t.
Csíkszereda, 2o13 május 2o
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130527/d06571c6/attachment.html