[Grem] Kúria elott a devizahitel

2013. Jún. 19., Sze, 16:23:41 CEST

KEdves Lista, tegnap kaptam az alább található levelet, nameg az erre kiadott nyilatkozatot. Az a kérésem, hogy - persze csak akit érdekel - eloször a a PSZÁF levelet (alul) olvassa el, és csak aztán az erre adott devizahiteles nyilatkozatot Damm Andreától. MIndezt a jogállamiság és a "független magyar bíróság" nagyobb dicsoségére!!! Oszintén szólva nekem a PSZÁF megkeresés utolsó mondatában az "egy-egy alkalommal akár a semmisség kimondása is indokolt lehet" kitétel tetszett. Jogállamiság, óhhh... ÜDv: Weinzierl Tamás

Sent: Wednesday, June 19, 2013 7:18 AM
Subject: Re: Fw: FONTOS LEHET! AZ ELSO MONDATOT MÉGIS HOGYAN KELL ÉRTELMEZNI EGY ÁLLÍTÓLAGOS DEMOKRÁCIÁBAN?

"Felháborító az a nyomás, ami alá a PSZÁF megpróbálja helyezni a Kúria bíráit. Nem csoda, hogy a PSZÁF csak és kizárólag a bankszektort védi, hiszen elnöke az ido alatt, amely alatt öntötték ki ezeket a hamis ügyleteket, az egyik banknak vezetoje volt, azaz o is hibás abban, hogy ilyen soha vissza nem fizetheto hitel tömegével piacra került. A leggyalázatosabb pénzügyi felügyeletünk nekünk van a világon. 
Nem bankpánik várható, hanem csak a bankvezetok pánikja azért, mert nem lesz olyan nagy bónuszuk, mint ami lenni szokott és azért pánikolnak, mert az anyabankoknak és a tulajdonosaiknak megígérték, hogy iszonyú extraprofitot fognak tudni nekik ezzel a hitelfajtával biztosítani. Most pedig ha ez nem sikerül, ha nem tudják megmutatni, hogy egy egész országot, kormányt, bírósági rendszert nyomás alatt tudnak tartani, elveszítik állásukat. Semmiféle államcsod, bankpánik, betétesek pénze nincs veszélyben, hiszen, mint tudjuk, ezeket a hiteleket nem a betétekbol finanszírozták, azokat jó magas napi kamaton kamatoztatták a jegybankban jegybanki alapkamaton, hanem a külföldi anyabankoktól fillérekért kapott hitelekbol, illetve devizacsere ügyletekbol. Ha pénzhiány lesz, majd visszaviszik a bankokba, amit onnan a tulajdonosok és vezetok kiloptak. Nem lehet a betétesek pénzével takarózni! Akkor kellett volna erre gondolni, amikor hitelképtelen emberek tömegének adták ki a hiteleket, amikor minden árucikk mellé állítottak egy banki ügynököt! 
Ha a magyar legfobb bírói szerv bedol ennek a szemérmetlen hazugság tömegnek, amit a PSZÁF elnöke eloadott, semmi értelme tovább semmiféle jogrendszernek, bíráskodásnak, szabályok betartásának. Akkor holnaptól semmiféle szabályt nem kell betartani, jöhet a káosz. 
Ez a szemérmetlen pénzügyi bunbanda tartja 20 éve fogva hazánkat, ezek zsaroltak eddig minden kormányt a kezdetektol kezdve. Merne valaki nyugaton egy bíróságot ilyen nyomás alá helyezni, zsarolni! Aznap már bilincsben vinnék el. Antall Józsefnek még csak a fülébe sugdosták a megfélemlítéseket, ma már a lefizetett embereik (honfitársaink) nyíltan zsarolnak. Ha ezt egy egyszeru ember kiáltaná világgá, büntetoeljárás indulna ellene rémhírterjesztésért. Szász bármit megtehet következmények nélkül. Tanulhatunk a csehektol, kanadaiaktól, csak hogy az elmúlt pár nap történéseit idézzem ide, akik bátran helyeznek vád alá állami tisztviseloket. 
Kérek mindenkit, tiltakozzon ez ellen a hazugságáradat és zsarolás ellen!"
Üdvözlettel: 
Damm Andrea  

  Kiszivárgott: a PSZÁF a devizahiteles perektõl félti a bankokat
  A sokasodó bankellenes perek miatt aggódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Szász Károly levélben kérte a Kúriát, hogy a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielott a devizahitelesek javára ítélne.

  Nyíltan nem kéri azt a bíróságtól, hogy támogassa a bankokat a perekben, de figyelmeztet rá, hogy a számukra kedvezotlen ítéletek következménye beláthatatlan. Itt nem a devizahitelesek megsegítésérol, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetoségérol (amely szélsoséges esetben akár államcsodben is végzodhet) - olvasható abban a május 31-i levélben, amelyet Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt a Kúria tanácselnökének címezve a devizahiteles perekrol.

  Az Origo birtokába jutott, és az egyik adósvédo szervezet, a PITEE honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly kifejti, hogy miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a bankellenes perekben. Végkövetkeztetésként arra jut, hogy: egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövobeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél. (A teljes levelet és a hozzá tartozó 33 oldalas mellékletet innen töltheti le.)

  A levél egyébként a Kúria által feltett devizahiteles kérdésekre született válaszként, és azért érdekes, mert eddig nem volt annak nyoma, hogy az egyre szaporodó bankellenes perekben bármilyen állami szerv megpróbált volna iránymutatást adni a Kúriának, vagy a független hazai igazságszolgáltatás bármelyik szervének. Szász Károly mostani levele nem tartalmaz nyílt utasítást arra vonatkozóan, hogy miként járjon el a Kúria vagy a bírók, de a bankpánik és az államcsod felemlegetésével, valamint a bírói karra nehezedo felelosség taglalásával a PSZÁF véleményének mégiscsak az az üzenete, hogy jobb, ha a bíróság az össztársadalmi hatásokat is fontolóra veszi, amikor arról dönt, hogy az adott ügyben az adott adósnak egyébként igaza van-e, vagy sem.

  Ez az indoklás nyilván a bankoknak kedvez, hiszen a törlesztorészletet nehezen fizeto devizahitelesek közül egyre többen mennek a bíróságra, és közülük mind többen nyernek is a bankokkal szemben. Vannak, akik jogerosen és egyénileg nyertek már pert, akár a legnagyobb bankkal, az OTP-vel szemben, és olyanok is, akik pertársaságokba szervezodve harcolnak a maguk igazáért. A jogeros ítélet azonban még nem minden, hiszen a végso szót sok esetben a Kúriának kell kimondania, ezért is van jelentosége, hogy milyen támpontokra hagyatkozik az igazságszolgáltatás legfobb szerve.

  A végtörlesztés ötszöröse
  A levélhez fuzött mellékletben a PSZÁF banküzemtani alapvetésekkel és háttérjellegu gazdasági információkkal is eligazítja a Kúriát. Bizonyos részletkérdésekre, a perekben tipikusan eloforduló felvetésekre válaszul például határozottan kijelenti, hogy a devizahitelek igenis devizahitelek, vagyis a deviza és devizaalapú hitelek mögött mindig devizaforrások állnak, ami azért fontos, mert egyes adósvédo szervezetek és ügyvédek érvelésében ez visszatéro elem.

  A legérdekesebb azonban annak számszerusítése, hogy mi történne, ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerzodések érvénytelenségét, és valamilyen módon a bankok és adósaik végleg megpróbálnának elszámolni egymással. Az elso változat szerint az elszámolás úgy történne, hogy az eredeti kölcsön forintban kifejezett összegét felkamatoztatnák a jegybanki alapkamattal, és ehhez viszonyítanák az eddig befizetett törlesztéseket, vagyis, mintha nem is devizahitelt vett volna fel az adós.

  Egy konkrét példában a PSZÁF szerint ez azt jelentené, hogy a 2005-ben felvett 7 millió forintnak megfelelo (közel 45 ezer svájci frankos) hitel 2013-ra 12,17 milliósra duzzadna (az elmúlt nyolc évben ennyit tenne rá az alapkamat), de ebbol a tartozásból le kellene vonni az eddig törlesztésként befizetett 7,5 millió forintot. Az adósnak tehát még bo 4,6 millió forintot ki kellene fizetnie a bankjának, amelynek pedig veszteségként 1,5 millió forintot kellene leírnia, de ezt követoen a banknak és adósának már semmi dolga nem lenne egymással.

  Ha minden devizahitelessel így számolnának el, akkor az adósoknak 2796 milliárd forintot kellene összeszedniük, és ez a bankoknak összesen 1697 milliárd forint veszteséget okozna. A PSZÁF számítása szerint ez a veszteség a végtörlesztés több mint ötszöröse, a bankrendszer saját tokéjének 70 százaléka volna, és mivel a bankoknak a mögöttes devizaforrásokat egyszerre vissza kellene fizetniük, a forint is nagyon meggyengülne.

  Kisebb-nagyobb jogi hibák nem zárhatók ki
  A PSZÁF még két másik elszámolást is megvizsgált. Mindegyikben az jött ki, hogy az adósoknak valamennyit még be kellene fizetniük, ha semmissé nyilvánítással meg is nyernék a pert, és végleg le szeretnék zárni a szerzodésüket, a bankoknak pedig nagy vagy még nagyobb veszteségük keletkezne.

  A felügyelet szerint ez azért is problémás, mert az adósok többsége nem is tudna végso búcsúként pluszbefizetést teljesíteni, másrészt pedig a devizaalapú hitelek úgy általában, mindenestül nem voltak jogellenesek vagy tisztességtelenek, vagyis a semmisségre vonatkozó kérelem sem lehet helytálló, legalábbis általánosságban. Azt ugyanis a PSZÁF sem zárja ki, hogy számos olyan egyedi szerzodés született, amely valamely kisebb-nagyobb jogi hibától szenved, így ezeket a jogszabályi keretek között orvosolni kell, és egy-egy alkalommal akár a semmisség kimondása is indokolt lehet.

  ----- Original Message ----- 
  From: lászló lénárt 
  To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
  Sent: Wednesday, June 19, 2013 3:19 PM
  Subject: [Grem] Kúria elott a devizahitel

  Aki érintett és aki nem, akit érdekel, s akit nem, egyaránt menjen fel a http://www.junius25.hu/ oldalra és kövesse figyelemmel.
  La

------------------------------------------------------------------------------

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

------------------------------------------------------------------------------

  Internal Virus Database is out of date.
  Checked by AVG - www.avg.com 
  Version: 8.5.455 / Virus Database: 271.1.1/5839 - Release Date: 05/19/13 19:06:00
--------- következõ rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130619/c25d0bd1/attachment.html 