[Grem] jún.19.18:00 Ősi magyar ártéri gazdálkodás / dr.Andrásfalvy B.

2013. Jún. 18., K, 17:07:23 CEST

2013.06.18. 16:24 keltezéssel, baják.lászló írta:
> Sziasztok!

Maximálisan egyetértek Lacival, egyrészt egy vízgyűjtő terület nagyon 
komplex, nagyon bonyolult rendszer, felszínes következtetéseket levonni 
a viselkedésére nem lehet,
másrészt magának az árvíznek a kialakulása sem egy egyszerű ügy.

Pl. a nagy 1970-es kőrös-vidéki árvíz egy szerencsétlen csapadék 
eloszlás és az erdőirtások miatt következett be.
Normál esetben a Fekete- és a Fehér-Kőrösön 24 óra különbséggel jön 
egy-egy árhullám.
1970-ben sajnos nem volt meg ez a 24 óra eltolódás, így két KISEBB 
árhullám éppen egymásra halmozódott és ez ütötte ki az egész rendszert.

Az csapadékból származó lefolyás összegyülekezési ideje nagymértékben 
határozza meg az árhullámokat.
Minél kisebb egy vízfolyás, annál hevesebb rajta a nagyvíz, annál 
nagyobb a középvíz és a nagyvíz közötti vízhozam különbség.
Ezért én leginkább a vízgyűjtő területre koncentrálnék és kevésbé a 
gátakra.
A sok átgondolatalan erdőírtás pl. Erdélyben nagymértékben gyorsította a 
lefolyást, így az jóval nagyobb árvizeket okoz, mint korábban.

Az biztos, hogy az éghajlat változás miatt nagy gondban vagyunk.
Magyarországon a különféle csapadék modellek szerint a csapadék éves 
mennyisége nem változik majd számottevően a következő 20 évben, csak az 
eloszlása:
inkább az őszi, téli időszakban hull majd le több és nagyobb intenzitású 
esők formájában, de nyáron több lesz az aszályos időszak.

A gond az, hogy a tervezési segédletek előírásait az utóbbi 
negyven-ötven év hidrológiai viszonyainak ismeretében alkották meg,
mindenki tudja, hogy nagy változások vannak, de még a szakma, a jogi 
előírások nem alkalmazkodtak ezekhez a megváltozott körülményekhez,
így a csatornákat még a korábbi, kevésbé heves intenzitású csapadékokra 
kell méretezni,
pedig már mindenki tudja, hogy ezek a méretek nem lesznek elegendőek az 
intenzívebb csapadékok elvezetésére.

Gábor

> Kedves lista!
> Szeretnék egy történeti szempontot behozni az érdekfeszítő eszmecserébe. Az Árpád korban többnyire száraz és meleg volt az éghajlat. A folyók a mainál jóval kisebb vízhozamúak, alacsonyabb átlag vízszintűek voltak. Múlhatatlanul szükség volt tehát, pl. a Dunántúlon csatornahálózatokat ásni, hogy öntözni lehessen a földeket. A 14-15. századra egyre csapadékosabb lett az éghajlat. A problémát már nem a százazság, hanem a sok víz okozta. A csatornákra már nem volt szükség, hát elhanyagolták őket. A Duna árvízmentes partjára épitett épületeket most egyre gyakrabban elöntötte a víz. (pl. esztergomi, margitszigeti kolostorok, egy falu eltünt a Balaton vizében, Szigliget ismét teljesen sziget lett, Tapolca monostora víz alá került stb) Az Alföld egy kicsit más eset, mert itt a nagyállattartás és az ún fokhalászat vált jellemzővé, azaz jól együtt tudtak élni a sok vízzel is. A 17. században valóságos kis jégkorszak kezdődött, ami csak a 19. századra enyhült meg. Ma megint egy felmelegedő periódust élünk meg és nagy árvizeket. A kettő elvileg kizárná egymást, de tudni kell, hogy a mai magas vízszintek jórészt az emberi tevékenységnek köszönhetőek. Kiirtották a vízvisszatartó erdőket. lebetonozták, urbanizálták  a vízgyűjtő területek nem kis részét, azaz az esőviz soha nem látott gyorsasággal jut a folyómedrekbe. A folyókat, szabályozták, kiegyenesítették, gátak közé szorították, az ártéri területeket minimális mértékűvé zsugoritották. Az ember már nem csak a felszíni vizeket, de egyre nagyobb mértékbe a különböző rétegvizeket is kiemeli, felhasználja, majd a folyókba zúdítja stb. Az ebből a szempontból kedvezően változó éghajlat ellenére tehát a vízhelyzet romlik. Nem lehet automatikusan visszanyúlni a múltba megoldásokért, mert a környezet és a feltételek folyton változnak. Az árvíz- és egyáltalán a vízkérdés mozgó célpont. Kétlem, hogy újabb és újabb mesterséges építményekkel (újabb gátak, újabb vízlépcsők stb) ezen változtatni lehetne. A természetet megerőszakolni csak rendkívüli erőfeszítésekkel és csak rövid ideig lehet. Tudja valaki, hogy hogyan fog változni az éghajlat és a csapadék mennyiség 20-30 év múlva ?  Ez egy olyan fegyverkezési verseny a víz és az ember között, amit nem lehet megnyeri. (Megjegyzendő, hogy Ausztria és Németország tele van gátakkal, vízierőművekkel és mégis mekkora pusztítást szenvedtek el.) Sok ok miatt természetesen a természet teljes visszaalakítása sem járható út. Szerintem ahol csak lehet engedni kellene a víz akaratának, és persze lassítani kellene  a vizek lefutását a hegyekből (persze főleg az Alpokban és a Kárpátokban) Üdv: Baják László
> Megjegyzés: az 1838-as árvízből semmiféle trendszerű következtetést levonni nem lehet, mert atipikus, nem a folyó magas vízhozama, hanem egy jéggát okozta.
>
> ________________________________________
> Feladó: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] ; meghatalmaz&#243;: Garay Barnabás [garay at digitus.itk.ppke.hu]
> Küldve: 2013. június 17. 15:44
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Tárgy: Re: [Grem]       jún.19.18:00 Ősi magyar ártéri gazdálkodás / dr.Andrásfalvy B.
>
> En is koszonom Guszti szakszeru kommentarjat. Apro adalek, hogy a jozsefvarosi (Horvath Mihaly ter) templom falan is --- mintha belul lenne, a korus alatt es nem kivul, mar nem emlekszem, de az egeszen biztos, hogy --- van egy 1838-as arvizi emlektabla, mintegy meteres magassagban. Barna
>
> ----- Eredeti üzenet -----
> Feladó: "lászló lénárt"<lenart1laszlo at gmail.com>
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Elküldött üzenetek: Hétfő, 2013 Június 17 15:33:49
> Tárgy: Re: [Grem]       jún.19.18:00 Ősi magyar ártéri gazdálkodás / dr.Andrásfalvy B.
>
>
>
> Igen nagyon köszönjük Guszti.
> Azért azt hozzátenném, hogy a 38 as az jeges ár és amiatt volt, mert a Vizafogónál (hol vannak már vizák?) kialakult egy jégdugó. Tudtommal akkor zárták le a kis ágat. ????
> És persze ártéri gazdálkodásra már nincs sok hely, de csatornákon sokat el lehetne vezetni.
> Javaslom valaki menjen el az előadásra és számoljon be.
>
>
>
>
>
>
>
> 2013. június 17. 15:08 KEA írta,<  kea at turul.banki.hu>  :
>
>
>
>> 1838.-ban még semmilyem folyószabályozás nem volt és a Ferenciek terén
>> jól látható a jel meddig állt a víz akkor.
> Még ha csak a Ferenciek terén! A Rókus templom falán is, és ha a tábla
> jó helyen van, akkor a Blaha is bőven víz alatt kellett legyen...
>
> Köszönjük a világos okfejtést!
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> ----
> Keszthelyi András
> f. adj.
> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>